Ring Magazin

Szerda, 2018. November 21.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra KULTÚRA Hogyan lehet az Egyházban élni? - Beszélgetés Tornyai Gábor atyával (30. rész)

Hogyan lehet az Egyházban élni? - Beszélgetés Tornyai Gábor atyával (30. rész)

E-mail Nyomtatás PDF

bucsuunnep

Szerintem egy közösség akkor működik jól (és nekem egy nagyon nagy vágyam, hogy ilyenek legyenek), ha az nem közönség, hanem tényleg közösség. Ez pedig akkor fog megvalósulni, ha a tagjai akarják, hogy működjön.

Nem is olyan nagyon régen - október 8-án - volt a te plébániádon, az öreghegyi Magyarok Nagyasszonya Plébánián a búcsúnap. Mit jelent ez az ünnep?
Talán indulhatunk onnan, hogy egy család attól működik családként, vagy egy közösség attól működik közösségként, hogy meg tudja határozni magát. Ebben benne van az is, hogy tudja, hogy mi a neve, mi a család neve. Akik ugyanazt a nevet viselik, összetartoznak. Az Egyházon belül a különböző közösségeknek is van saját neve, minden templomnak van neve. Amit a köznyelv úgy hív, hogy búcsú, az nem más, mint a templom és emiatt a plébánia, a közösség névnapja. Ez onnan származik, hogy ehhez a névnapi ünnephez a püspök búcsúnyerési lehetőséget hirdetett meg.

Mi az a búcsúnyerési lehetőség?
A katolikus gondolkodás szerint, amikor meggyónjuk az elkövetett bűneinket, akkor az Istentől megkapjuk a feloldozást. Viszont attól, mert megkaptam a feloldozást, a bűnnek még van következménye a saját életemre nézve. Ez egyfajta kötelék vagy teher, amit hordozok. Amikor meghalunk, akkor valamiféleképpen ezek a kötelékek megkötnek bennünket, nem vagyunk teljesen szabadok. Beszélgettünk már a tisztító tűzről, a tisztulás állapotáról, aminek során pont ezek alól a kötelékek alól szabadulunk fel. A búcsú egy „segédeszköz” ahhoz, hogy hamarabb szabadok lehessünk.

Ha templombúcsú napján elmész a templomba, imádkozol, gyónsz és áldozol akkor elnyerheted a teljes búcsú állapotát. Az az ember, aki elvégzi a szent gyónását, megtisztul a bűneitől és találkozik Jézussal (áldozik), gyakorlatilag a teljes és tiszta egyesülés állapotába kerül. Ez a teljes búcsú. Ott abban a pillanatban nincs rajta semmi kötelék. Ha akkor és ott meghalna, akkor rögtön a mennyországba jutna. Ezt a fajta búcsút kötik a templom névnapjához. Annak idején az emberek azért mentek el erre az eseményre a templomba, mert el akarták nyerni a teljes búcsút. A különböző árusok pedig felfedezték bennük a sok potenciális vásárlót és kitelepültek a templom környékére. Manapság profanizálódott a búcsú, mint a templom névnapja, hiszen a névnap nem feltétlenül esik olyan időszakra, amikor jó idő szokott lenni, így jöttek létre a falunapok, amiket már egy ideálisabb időhöz lehet kötni, nem feltétlenül a templom névnapjához.

Hogyan jöttek be a képbe a búcsúcédulák?
A búcsúcéduláknak az volt a lényege hogy, ha valaki bűnt követett el és kapott érte valamilyen elégtételt, de ezt valamiért nem tudta teljesíteni, akkor bizonyos összegért kiválthatta azt. Erről pedig kapott egy papírt – ez lett a búcsúcédula. Itt jön aztán a jogos kérdés, hogy hogyan lehet a feloldozást pénzért adni? Megölök valakit, és ha utána kifizetek egy meghatározott összeget, akkor az Isten nekem megbocsát? Csak azért, mert ekkora összeget kifizettem? Pénztért meg lehet vásárolni a bűnbocsánatot? Ez nemcsak a ma emberének hangzik furcsán, de többek között ez volt az egyik fontos kérdés a reformáció idején is.
Nem régiben voltam egy tanulmányi héten, amin katolikus papok és protestáns lelkészek is részt vettek. Az utolsó alkalommal a poén kedvéért mi, a katolikus papok kis cédulákat adtunk a többieknek, amire csak annyi volt írva: „pá”. Hát így osztogatnak a katolikus papok még ma is „búcsúcédulákat”… :-)

Ti Magyarok Nagyasszonya plébánia vagytok. Mit jelent számodra ehhez a közösséghez tartozni?
Fontos, hogyha ezt a nevet hordozzuk, akkor tudjuk, hogy mit jelent Máriára, mint a magyarok nagyasszonyára tekinteni. Egyik oldalról megjelenik a magyarságért való felelősségünk, akár közösségi szinten is. Másik oldalról pedig föl lehet fedezni, meg lehet próbálni megérteni azt, hogy hogyan élte meg Mária az istenkapcsolatát. A búcsú, mint névnap különösképpen aktualizálni tudja a templomi családunkhoz való kötődésünket. Ezért is izgalmas ez az ünnep.

bucsu

Hogyan lehet a közösség aktív tagjává válni?
Egyik oldalról úgy, hogy akarok az lenni. Használhatjuk megint a családhoz való tartozás képét. Hogyha a saját családomra gondolok, a Tornyai családra, nálunk időről időre vannak nagy családi bulik. A nevem alapján oda tartozom, de hogyha nem megyek el ezekre a bulikra és nincs közöm a többiekhez, nem tartom velük a kapcsolatot, akkor csak a nevem szerint tartozom oda. Lehetek én a buli szervezője, ami még nagyobb felelősség, hiszen nekem kell kitalálni valamit azért, hogy a család összejöjjön. A közösségek is így működnek, például egy plébániai közösség is. Lehet, hogy nekem elég, hogy csak minimálisan van közöm hozzá és csak névleg vagyok tagja. Lehet, hogy már elérem azt a szintet, amikor megszólítható vagyok és részt veszek a felkínált programokban. És van az a szint is, amikor annyira fontos nekem a közösség, hogy dolgozom azért, hogy éljen. Vannak ötleteim, elképzeléseim, amire meg tudok hívni másokat.

Egy keresztény közösség annyiban speciálisabb más közösségekhez képest, hogy itt Jézus van a középpontban. Hitbeli dolgok is átszövik azokat az ötleteket, programokat, amik működnek. Valaki úgy fogalmazta ezt meg, hogyha egy plébánián van valami, ami nem Jézushoz vezet, akkor azt nem kell csinálni. De bármit, például egy foltvarró kört is át lehet szőni hittel. Kezdésképpen például keresztet vethetünk vagy a végén a rövid hálaadást mondhatunk, és akkor ez már máris több, mint egy átlagos klub.
Szerintem egy közösség akkor működik jól (és nekem egy nagyon nagy vágyam, hogy ilyenek legyenek), ha az nem közönség, hanem tényleg közösség. Ez pedig akkor fog megvalósulni, ha a tagjai akarják, hogy működjön.

A másik oldalról pedig a plébánoson is múlik, hogy ő hogyan áll hozzá a közösségekhez, hiszen ő a felelős mindenért, ami a plébánián történik. Az, hogy ő hogyan éli meg a közösségek működését, hogy engedi vagy nem engedi, az az ő személyiségén múlik. Nem egy esetben találkozom azzal, hogy egy paptársam mögött egy nagyon mocorgó, ötletgazdag közösség van, de ő nem kap rá az ötletekre, vagy fordítva, hogy ő nagyon akarna valamit, de nem mozdul rá a közösség. Ezek tudnak nehéz helyzetek lenni.

Hogyan tudjuk segíteni a plébánosunkat a közösségépítésben?
Egy plébános sokszor túl vannak terhelve, és amikor azt éli meg, hogy van egy újabb feladat, amit neki kell megoldani, akkor ez automatikusan ellenállást szülhet. De hogyha úgy keresik meg őt, hogy „Atya van egy gondolatunk, amit mi megvalósítanánk és igazából neked nem is kell semmit csinálni, csak tudj róla.”, akkor sokkal könnyebb. Persze ehhez olyan emberek kellenek, akiket ismer és akikben megbízik. Ilyen esetben sokkal könnyebb azt mondani, hogy „Csináljátok, tök jó, én is támogatlak benneteket!”.  
Az a lényeg, hogyha van egy ötletem, akkor merjek lépni. Persze az nagyon megkeserítő tud lenni, ha a plébánosról lepattannak a dolgok, de ha nincsenek ötletek, akkor tényleg nem működik semmi és akkor nem marad más, mint a vegetálás. Nekem meggyőződésem, hogy a kis csoportok elengedhetetlenül szükségesek. A II. vatikáni zsinat is úgy fogalmaz, hogy a plébánia a közösségek közössége. Ha nem találják meg benne az emberek a helyüket és nincs egyfajta személyes kötődés, akkor milyen lesz az a közösség? Szerintem a gyülekezetekben nagyon vonzó az, hogy személyes kötődés van ahhoz az adott közösséghez. Együtt fordulnak Jézus felé, ami egy nagyon fontos dolog, de van közük egymáshoz az embereknek is.

Amikor imádkozzuk a hitvallást, ott hangzik el, hogy „hiszek az egy szent katolikus és apostoli Anyaszentegyházban”. Az egységben az is benne van, hogy „együtt egyet”, hogy közösségben vagyok azokkal, akik oda tartoznak, közösségben vagyok, egységben vagyok azzal, aki a vezető, aki pedig közösségben és egységben van a püspökkel. Így épül fel az Egyház. Ha olyan dolgot találok ki, ami jónak tűnik, de nem az egység felé visz, akkor az nem építi az Egyházat csak széthúzáshoz vezet.

Nálatok a plébánián milyen közösség vannak, ahová lehet csatlakozni?
Nem rég indítottunk el egy bibliaolvasó kört, van karitász csoport, felnőtt hittan, imacsoport, rózsafüzér társulat, annak, aki imádkozni szeretne, vannak különféle családcsoportok, gyerekcsoportok, katekumenátus, a kereszténység után érdeklődőknek. Ezek azok, amit teljesen nyitottak és bárki csatlakozhat hozzájuk. Vannak zárt közösségek is, mint például a cursillosok csoportja; és egy csomó terv: társasjátékozás, nyugdíjas klub, teremtésvédelmi csoport… Természetesen, ha valaki megkeres valamilyen ötlettel, akkor szívesen meghallgatom, és ha csak lehet, megvalósítjuk…


Szerencsés Dorka


Az illusztrációk Pesti Ráhel alkotásai.


(5 értékelés)
 

Migráció-szürreál

Rab Irén a göttingeni egyetem finnugor tanszékének lektoraként Németországban élte a magyarok megszokott, rendszeres külföldi életét az egyetem, a könyvtár, az uszoda és az általa alapított helyi „magyar klub” remekül szervezett kulturális rendezvényei között. Élte dolgos hétköznapjait és a kedves egyetemi város mindennapi életét, kerékpározott, kutyát sétáltatott, szívesen társalgott a szomszédokkal...
De egy napon hirtelen valami megváltozott, a szavak és mondatok a göttingeni polgárok szájában mintha szögletessé váltak volna ( a magyarral szemben ) és bár maradt a szokvány mosoly, mégis növekedett a távolság közte és a város lakói között. Valami nem stimmelt (es stimmt aber nicht!) a kedélyes egyetemi város és a kínjukban kerítést építő magyarok helyi képviselője, vagyis önmaga (Rab Irén) között...
Egy lebilincselő könyv, Európa változásairól, tényekkel és humorral, Rab Irén: Helyzet van című kötete

A RING arca

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim!

A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

A teljes cikk itt olvasható! 

Megjelent A Mi Otthonunk novemberi száma

amio 2018nov 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 648 vendég böngészi

bav logo kicsi banner