Ring Magazin

Csütörtök, 2018. Jûlius 19.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra KULTÚRA A keresztelőről 1. – Beszélgetés Tornyai Gábor atyával (20. rész)

A keresztelőről 1. – Beszélgetés Tornyai Gábor atyával (20. rész)

E-mail Nyomtatás PDF

keresztelo

A keresztelés által a nem hétköznapi világ, vagyis a szent részesévé válunk. Ez egy olyan ajándék, amit szerintem nem lehet visszatartani a gyerektől.


Sokak számára kérdés, hogy megkereszteltessék-e a gyermeküket. Gyakran találkozni azzal a meglátással, hogy majd a gyerek eldönti, hogy milyen vallást választ, ha elég nagy lesz hozzá. Neked erről mi a véleményed?
Úgy gondolom, nagyon sok olyan dolog van, amiben nem a gyerek dönt. A szülőséghez hozzá tartozik, hogy amit a szülők értéknek tartanak, azt megadják a gyereküknek. Ha a szülő számára érték a kereszténység, akkor nem lehet kérdés, hogy megkeresztelteti-e a gyerekét vagy sem.

Sokan csak azért kereszteltetik meg a gyereküket, mert ez „így szokás”, vagy ezt várja el a nagymama – bár ez talán már kevésbé jellemző manapság. A keresztelés által a nem hétköznapi világ, vagyis a szent részesévé válunk. Ez egy olyan ajándék, amit szerintem nem lehet visszatartani a gyerektől. Nem értek egyet azzal a hivatkozással, hogy majd ő eldönti. Majd ő eldönti, hogy magyar akar-e lenni? Eldönti, hogy akar-e iskolába járni? Eldönti, hogy… Akárhogy és akármeddig lehetne folytatni a sort.

Az, hogy ezt a szülő mikor lépi meg, az a saját döntése. Sokan kérdezik, hogy hány éves vagy hány hónapos korban kell megkereszteltetni a gyereket, de erre nincs szabály. Abszolút változó, hogy ki hogy gondolja. Én tizenkét napos koromban lettem megkeresztelve. Régebben, amikor a csecsemőhalandóság sokkal nagyobb volt, még korábban voltak a keresztelők, 2-3 napos korban. Szoktuk ajánlani, hogy minél hamarabb legyen. Nekem az a tapasztalatom, hogy egy éves kor alatt érdemes, mert akkor még nyugodtabb a baba. Utána már nagyobb valószínűséggel jön a nyűgösködés, küszködés. Ez persze csak egy gyakorlati szempont.

Hogy válasszunk keresztszülőt?
A keresztelésben a hangsúly a szülőkön van, mert a szülők azok, akik kérik a gyerek keresztelését. A szertartás elején meg is kérdezem tőlük, hogy vállalják-e azokat a kötelezettségeket, amivel ez jár. Megtanítják-e, hogy van Isten, megtanítják-e legalább az alapvető imádságok ismeretére és megtanítják-e arra, hogy mit jelent szeretetben élni más emberekkel. Persze a szülők erre rögtön rábólintanak, én pedig feltételezem róluk, hogy igazat is mondanak. A keresztszülő arra tesz ígéretet, hogy a szülőknek segít abban, hogy ezeket a kötelezettségeket teljesíteni tudják.

A jog azt írja elő a keresztszülő tekintetében, hogy legyen katolikus, bérmálkozott, tizenhat éven felüli, és ha házasságban él, akkor az egyházi házasság legyen. Ezek a kitételek azért vannak, mert ez az alap keretrendszer, ami arról szól, hogy ő maga is komolyan veszi a kereszténységét. Persze lehet ezzel vitatkozni, mondván, hogy úgy is élhet valaki egyházi házasságban és lehet bérmálkozott, hogy közben semmi köze nincs a valláshoz. Ez igaz, de nagyobb valószínűséggel veszi komolyan a keresztszülőséget, akinek megvannak ezek az alapjai, mint valaki, akinek egyáltalán semmi alapja nincs.  

Keresztszülő az lehet, aki ilyen formán élő módon gyakorolja a kereszténységét, mert az tud valóban segítségére lenni a szülőknek. Sokszor előfordul, hogy akit a szülők választottak, jogilag nem lehetne keresztszülő. Ilyenkor sincs akadálya a keresztelőnek, mert van egy olyan hivatali intézmény, amit úgy hívunk, hogy a keresztség tanúja. Ha valaki nem felel meg ezeknek a feltételeknek, attól ő még ott tud lenni a keresztelőn, foghatja a babát, a család pedig hívhatja őt később keresztanyunak vagy keresztapunak, ez már az ő szívük joga. A lényeg, hogy mi nem várjuk el tőle, hogy olyan ígéretet tegyen, amit nem tud teljesíteni. Tőle nem kérdezzük meg, hogy támogatja-e a gyermek szüleit a vállalt kötelességük teljesítésében, mert nem tudja vállalni. Hazudni pedig nem érdemes.

Van olyan plébánia, ahol kifejezetten tartanak keresztelés előtti felkészítőt. Én úgy szoktam csinálni, hogy a szertartás közben magyarázom, hogy éppen mi történik, hogy mindenki számára érthető legyen.

Mikor és hogyan kell bejelentkezni keresztelőre?
Általában az szokott lenni a gyakorlat, hogy a misék után vannak a keresztelők, de ez mindig a helyi plébániától függ, ott érdemes érdeklődni. Néhány atya a misében is keresztel. Azt szoktuk kérni, hogy legalább egy-másfél héttel a keresztelő előtt jelentkezzenek be, hogy mi is fel tudjunk készülni, illetve, hogy valamelyik szülő jöjjön bejelenteni a keresztelőt, hogy biztosan ők is akarják.

Ami az adatokat illeti, csak olyan adatok kellenek, amiket általában a szülők fejből tudnak. A baba születési ideje, helye, szülők neve. Van egy olyan kifejezés, hogy a szülők származása. Ennél a pontnál arra a helyre vagyunk kíváncsiak, ahová őket a kórházból hazavitték, vagyis arról a településről van szó, ahol akkor laktak. Kell még a keresztszülők neve és a pontos lakcíme. Ha ezekkel készül valaki, akkor minden megvan.

Vannak helyek, ahol kérnek úgynevezett keresztelési engedélyt vagy keresztszülői igazolást. Elvileg minden hitéleti történés, ahhoz a plébániához tartozik, ahová lakóhelyünk szerint tartozunk. Ha nem ott történik a keresztelés, akkor szokták kérni, hogy az illetékes plébános írjon egy igazolást arról, hogy ő tud arról, hogy máshol lesz a keresztelő és lemond arról, hogy ő végezze a szertartást. Ugyanez igaz az esküvőnél is. A keresztszülői igazolás meg arról szól, hogy az illetékes plébános ad egy papírt arról, hogy a felkért férfi vagy nő „alkalmas” arra, hogy keresztszülő legyen.

Mibe kell öltöztetni a gyermeket?
Az a legjobb, ha nem szúrnak ki a szülők a gyerekkel és olyan ruhát adnak rá, amiben egyébként is jól érzi magát. Egy sima fehér body sem jelent problémát.

Van a keresztelőben egy olyan rész, amikor egy kis fehér inget teszünk rá a gyerkőcre. Van, ahol úgy csinálják, hogy ezt a kis inget odaadják a családnak, de a jellemzőbb az, hogy csak ráteszik és leveszik. Én azt szoktam mondani, hogy ha van a közelben egyházi bolt, akkor ott lehet venni keresztelő ingecskét és akkor azt el is lehet vinni. De erre alkalmas akár a baba egy kinőtt ingecskéje is. Szoktam javasolni, hogy a nagymamákat meg lehet kérni arra, hogy hímezzék bele a gyerek nevét és a keresztelés dátumát az ingbe és ezzel akár egy családi hagyományt is el lehet indítani. Amikor majd az ő gyereke lesz keresztelve, akkor ugyanez az ing kerül őrá is, az ingre pedig egy újabb név és egy újabb dátum. De ez csak egy ötlet.

Van valami jelentősége annak, hogy kinél van a gyermek a szertartás alatt?
Sok szülő úgy gondolja, hogy mindenképpen a keresztszülőknél kell lennie a gyereknek. Én azt szoktam mondani, hogy annál legyen, akinél jobban érzi magát. Ha éppen nyugodt, akkor bárkinél lehet. Ha viszont éppen nyűgös hangulatában van, akkor mindenki jobban jár, hogyha anyánál van. Sőt, azt is szoktam mondani, hogyha már nagyobb a baba, akkor nyugodtan lehet vele sétálgatni. Így a baba sem küzd azért, hogy ne kelljen egy helyben maradnia minden áron.

A következő részben végig nézzük, hogy hogyan zajlik egy keresztelő lépésről lépésre.

Szerencsés Dorka


(2 értékelés)
 

Migráció-szürreál

Rab Irén a göttingeni egyetem finnugor tanszékének lektoraként Németországban élte a magyarok megszokott, rendszeres külföldi életét az egyetem, a könyvtár, az uszoda és az általa alapított helyi „magyar klub” remekül szervezett kulturális rendezvényei között. Élte dolgos hétköznapjait és a kedves egyetemi város mindennapi életét, kerékpározott, kutyát sétáltatott, szívesen társalgott a szomszédokkal...
De egy napon hirtelen valami megváltozott, a szavak és mondatok a göttingeni polgárok szájában mintha szögletessé váltak volna ( a magyarral szemben ) és bár maradt a szokvány mosoly, mégis növekedett a távolság közte és a város lakói között. Valami nem stimmelt (es stimmt aber nicht!) a kedélyes egyetemi város és a kínjukban kerítést építő magyarok helyi képviselője, vagyis önmaga (Rab Irén) között...
Egy lebilincselő könyv, Európa változásairól, tényekkel és humorral, Rab Irén: Helyzet van című kötete

A RING arca

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim!

A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

A teljes cikk itt olvasható! 

Megjelent az A Mi Otthonunk júliusi száma

cimlap 2018julius 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 391 vendég böngészi

bav logo kicsi banner