A szökőév miatt ma van Elemér névnap. Hogy mi jut róla az eszünkbe? Nem „mi”, hanem „ki”. Egy Elemér felesége Stefánia… Róla pedig mindenekelőtt a régi sláger: ” Régi mániám, végighajtani a Stefánián…”
A Stefánia a budapesti Városligetben van, s a legendák szerint egykor nagyon trendi volt itt végigkocsikázni – akár nyitott, akár zárt kocsiban. (Mindkettőnek megvolt a maga előnye és társasági/társadalmi üzenete.) Igen ám, de vajon ki lehetett a hölgy, akiről e gyönyörű fekvésű utat elnevezték? Nos, Stefániáról elsőül azt kell tudni, hogy élete egy részében úgy tetszett: magyar királyné lesz – mígnem egy, egész Európát megingató esemény elütötte a lehetőségtől. Stefánia belga királyi hercegnő (1864-1945) Rudolf koronahercegnek, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének felesége, majd özvegye volt. Habsburg–Lotaringiai Rudolf koronahercegről (1858-1889) tudjuk: osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg volt, I. Ferencz József és Erzsébet királyné fia, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse. Világvisszhangot kiváltó, mindmáig tisztázatlan körülmények között halt meg a mayerlingi vadászkastélyban szeretőjével, Maria von Vetserával együtt.
A mi Stefániánkkal a házassága bizony már igen hamar megromlott – már azért is, mert a nagytermészetű Rudolf nemi betegséggel fertőzte meg feleségét, és az asszony meddőségét is valószínűleg ez okozta. Amúgy a jóképű férfiúnak a „jobb” társaságból és a prostituáltak közül is egyaránt voltak szeretői, e viszonyokból nem kevesebb, mint harminc törvénytelen gyermeke származott. („A fattyak anyjának hallgatását a császári ház jelentős összegekkel vásárolta meg” – fogalmaz nem épp polkorrekten a hajdani pletykás krónikás.)
Stefánia hercegnő tizenhét évesen ment feleségül a koronaherceghez, ezzel osztrák főhercegnéi rangra emelkedett. A császári esküvőn megjelent magas rangú vendégek között volt Edward herceg, brit trónörökös, a jövendő VII. Edward király és unokaöccse, Hohenzollern Vilmos német trónörökös herceg, a későbbi II. Vilmos császár is.
A bécsi udvar nőtagjai Stefánia főhercegnét nem kedvelték. “Hideg szőkeségnek” nevezték, anyósa, Erzsébet császárné és királyné (a “mi Sissink”…), lenézte menyét, akit egyszerűen Tramplinak nevezett a háta mögött..Stefánia a mayerlingi tragédia után megismerkedett nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér magyar gróffal (1863–1946). Később Lónyay Elemér magyar gróf – utóbb herceg – felesége lett Stephanie Fürstin von Lónyay néven.Egymásba szerettek, majd tizenegy évi özvegység után Triesztben Stefánia feleségül ment Lónyay grófhoz.
Ehhez le kellett mondania osztrák főhercegnéi rangjáról és címéről. Ez a lépés végleges szakításhoz vezetett apjával, II. Lipót belga királlyal. Stefánia életében azonban boldog időszak kezdődött ezzel a házassággal, amelyet soha nem kellett megbánnia.
A második világháború végén a Lónyay hercegi párnak menekülnie kellett a Magyarországot megszálló szovjet Vörös Hadsereg katonái elől. A Pannonhalmi Bencés Főapátságban kaptak menedéket, ahol Kelemen Krizosztom főapát (1884–1950) bújtatta őket, más menekültekkel együtt. Birtokaikat és műkincseiket az apátságra hagyományozták. Stefánia itt hunyt el, 1945. augusztus 23-án, 81 éves korában. Férje egy évvel később halt meg Budapesten. Mindkettőjüket a főapátsági templom kriptájában helyezték végső nyugalomra.
Nos, a Stefánia út még a “jobb időkben” kapta a nevét a királyné-jelöltről.Az út a társasági élet fontos színtere volt, míg az elit végigkocsikázott a korzón, a szegényebb emberek saját kocsi híján az út két oldalán elhelyezett, fizetős Buchwald-székeken üldögéltek és bámészkodtak – számukra a korzó inkább színház volt. Ilyenformán az útnak kultúrtörténeti érdekessége is van, ráadásként a millennium tiszteletére ide épült a mindmáig Stefániaként emlegetett Park Klub, ami utóbb sok előadásnak adott otthont. Idézzük a korabeli Vasárnapi Újságot :“Ez a park-klub egész Európában egyedüli a maga nemében; ez a főúri és általában az előkelő társaság nyári kaszinója, amilyen csak egy pár angol klubnak van.” Az épület eredetileg gőzfűtéses volt, sőt: a korban még újdonságnak számító elektromos lámpákkal világították be. A hat hektáros telek fennmaradó részén egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval, amit egy mesterséges vízesés táplált. A tó közepén még egy apró sziget is helye kapott. Nyaranta csónakázni is lehetett rajta. A park északi részén egy mesterséges cseppkőbarlangot emeltek, a vízesés is innét hullt alá.Ma is rendszeresek a magas színvonalú rendezvények, így például a Stefánia egyik márciusi vendége lesz Harsányi Gábor kétszeres Jászai Mari-díjas színész, író, drámaszerző, érdemes művész – aki időutazásra invitálja a közönséget.
Mészáros Sándor