Close

Alkotmánybíróság – Újabb sérelmek, beadványok

Alkotmányellenes az országgyűlési egyéni választókerületek szabályozása. Paczolay Péter: A hatalmi blokkal szemben gyakorlatilag a bírói szervezet képezi az ellensúlyt. Az igazságszolgáltatás függetlensége garancia a jogok érvényesítésére, védelmére, ez azonban ritkán hallatszik ki az alkotmányozás körüli hangzavarból. A Taláros Testület december 13-14-i teljes ülésének napirendje.

Az Alkotmánybíróság december 6-án hozott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 50. § (2) bekezdését, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 152. §-át. A Taláros Testület megállapította, hogy az országgyűlési egyéni és terü­leti választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet is alkotmány­ellenes, ezért azt 2011. december 31-ével azt is megsemmisítette.

A Taláros Testület két utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány és egy alkotmányjogi panasz nyomán vizsgálta a kérdést.  Megalapozottnak találták az indítványokat. Az Alkotmánybíróság több mint öt éve, 2005 júniusában hozott határozata szerint az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához. A Testület akkor megállapította: az Országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyenlő választójog elvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket. Lényegében már 2005.ben kimondta, hogy az egyes választókerületek lélekszáma között nagy – olykor másfélszeres – különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét, ráadásul a területi választókerületekben megválasztható képviselők száma nem áll arányban a választókerületek választóinak számával.

Az Alkotmánybíróság mindezekre visszatekintve állapított meg újabb mulasztást, és kétharmados törvényi szintű megalkotására kötelezte a törvényalkotót. Hangsúlyozván: a konkrét egyéni választókerületi határok rögzítése ezekhez a garanciális jellegű (jelenleg is hiányzó) kétharmados törvényi szabályokhoz, illetve az Alkotmányban foglaltakhoz képest végrehajtó jellegű szabálynak minősül, összefüggésük a választójoggal és a választási rendszerrel a garanciális szabályokon keresztül érvényesül.

Az Alkotmánybíróság most meghozott határozatában rámutat arra: mivel az egyes választókerületek területének körülírása az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára gyakorolt meghatározó befolyásán keresztül, az alapvető jog tartalmára is kiható összefüggésben áll a választójoggal, ezért az erre vonatkozó szabályozásra nem elegendő a végrehajtó hatalom által kibocsátott rendeleti szint. Az alaptörvény alapján a vizsgált kérdéskör a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény kereteihez kötött szabályozási tárgykört igényel. Tekintettel arra, hogy az országos egyéni választókerületek területi lehatárolását tartalmazó új törvény megalkotása az Országgyűlésben hosszabb időt vehet igénybe, ezért az Alkotmánybíróság a végrehajtási rendeletet 2011. december 31-i hatállyal semmisítette meg. (A legkisebb és legnagyobb választókerület közti különbség az utolsó választásoknál több mint 2,7-szeres volt. A mostani alkotmánybírósági döntés nyitott kapukat dönget, lévén az Orbán-kormány egyik első döntése alapján 2014-re 200 fősre kívánják redukálják a parlament létszámát. Ehhez teljesen át kell szabni a választókerületeket is. A jelenlegi tervek szerint a 198 (plusz 13 nemzeti kisebbségi) fős egykamarás parlament 90 új egyéni választókerületre alapozva jönne létre. Az MSZP és az LMP már előre jelezte: elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-KDNP rajzolja meg az új választási térképet.) 

                                                                                               ***

 

 Az igazságszolgáltatás függetlensége garancia a jogok érvényesítésére, védelmére, ez a kérdés ritkán hallatszik ki az alkotmányozás körüli hangzavarból. – fogalmazott Paczolay Péter az „Őrzők és őrzöttek – az igazságszolgáltató hatalom függetlensége és a tisztességes eljárás” című konferencia megnyitóján Szegeden.

Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek politikai fejlődésében a hatalommegosztásnak a felvilágosodás idején kidolgozott klasszikus modellje jelentősen átalakult: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom (részben a parlamenti rendszer logikájából fakadóan) egyetlen blokkot képez. Még olyan esetekben is működik ez a hatalmi blokk, amikor a kormányzatnak a törvényhozói területen nincs meg feltétlenül a többsége, akkor pedig különösen, ha ez a többség garantált és túllép bizonyos mértéket. Ezzel a hatalmi blokkal szemben gyakorlatilag a bírói szervezet képezi az ellensúlyt.

Kiemelte: a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása ma lényegében a hatáskörök megosztását jelenti a parlament és a kormány között, melyek politikailag összefonódtak. A bírói hatalom sajátossága ilyen körülmények között az, hogy a másik két politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, még akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket alkalmazza. A függetlenség azonban nem jelenthet kontrollálatlan bírói tevékenységet, a tisztességes eljárás érdekében a rendszernek a bírák felelősségét is garantálnia kell.

Az alkotmányozás kérdéséről szólva úgy vélte: a folyamat sikerének feltétele a politikai közösség önismerete. Azonosítani kell a közös értékeket, és meg kell határozni azokat. Paczolay Péter bízik abban, hogy az új alkotmány előkészítése során racionális vita alakul ki, amelynek eredményeként az alaptörvény része lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása is.  

                                                                                                ***

 

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 50. § (2) bekezdését, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 152. §-át. Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróság elnökétől a magán-nyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására a Stabilitás Pénztárszövetség. A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint: „tekintettel arra, hogy a most benyújtott törvényjavaslat rendkívül rövid határidőt szab a végrehajtásra és ma ismert tartalma szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, tisztelettel kérjük, hogy a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó – a pénztárak és a pénztártagok nevében benyújtott és benyújtandó – indítványainkat soron kívül és lehetőség szerint 2011. január 31. előtt bírálják el. Kérjük ezt annak érdekében, hogy az indítványok elbírálására olyan időpontban kerüljön sor, amikor a Tisztelt Alkotmánybíróság döntésének még érdemi hatása lehet a mintegy 3 millió ember emberi méltóságát közvetlenül érintő folyamatokra”.

                                                                                                 ***

 

Az Alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot, s ha ott sem járna sikerrel, akkor nemzetközi bíróság előtt kér elégtételt Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének elnöke, miután a Fővárosi Ítélőtábla a héten helybenhagyta a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának áprilisi, elsőfokú ítéletét, amelyben bujtogatásért 160 ezer forint pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte a szeptember óta nyugdíjas rendőr-szakszervezeti vezetőt. Szima Judit ellen, egyebek között, azért emelt vádat az ügyész, mert az általa vezetett szakszervezet honlapján több olyan írás jelent meg, amely alkalmas a szolgálati rend és fegyelem elleni elégedetlenség szítására.  (A Tettrekész az előző kormány alatt rendőrégi épületben együttműködési megállapodást kötött a Jobbikkal. Szima Judit az EP-választásokon a negyedik volt a párt listáján. Radikális hangvételű nyilatkozataival a szervezet élesen támadta a többi rendvédelmi érdekképviseletet, politikai elvárások teljesítésével és urambátyám kinevezési gyakorlattal vádolta a rendőrség felső vezetést.)

 
                                                                                                 ***

Alkotmányossági aggályokat vél felfedezni a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is. Elutasítják a készülő új médiatörvényt, mivel az a médiát „egy alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja”. Állítják: a sajtó egészét a független bíróságok ítélkezése alól kiszervező, vagy a bírósági jogosultságokat hatósági jogosítványokkal megkettőző, a média tartalmi kérdéseiben is hatósági jogköröket létrehozó minden törekvés a demokratikus nyilvánosság, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos megsértése.  Az újságíró-szervezet ezért „a sajtó szabadságának európai normái alapján” a törvényjavaslat visszavonását követeli.  

Az Alkotmánybíróság december 13-14-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén napirendjére veszi azt a határozattervezetet, amely a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénnyel, az azonos nemű 18. év feletti és 14-18. év közötti személyek szexuális kapcsolatával összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült.

Megtárgyalják a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 197. évi LXXXI. törvény 8/A. § (1)-(3) bekezdéseinek, valamint a végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát elemző tervezetet.

Problematika készült az Alkotmánybíróság hatáskörének módosításával kapcsolatos eljárási kérdésekről.

Kedden kerül a Taláros Testület elé a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet Melléklete alkotmányellenességének, valamint a rendelet 1. § (4) bekezdése „nyilvántartására” szövegrésze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Megvizsgálják, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézet-e elő azzal, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának szabályozásakor nem alkotta meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a Magyar Köztársaságban menekültként elismert személyek családtagjai akkor is engedélyt kaphassanak a magyarországi tartózkodásra családi együttélés céljából, ha jogszabály kizárja a származási ország úti okmányának elismerését.

Szó lesz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésének alkotmányosságáról.

Megkezdik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 76. § (2) bekezdése, 153. § (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja, valamint 157. § (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontja alkotmányossági vizsgálatát-

Megvitatják a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 54. § j) pontjának és 191. § (1) bekezdésének alkotmányosságát is.

A keddi teljes ülés végén egy végzéstervezetről is tárgyalnak.

Forrás: www.gondola.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top