Ring Magazin

Péntek, 2020. Április 3.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Ütköző Védett erdőt pusztítottak el a Tiszánál

Védett erdőt pusztítottak el a Tiszánál

E-mail Nyomtatás PDF

Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír.


A Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye. A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése annak a hullámtérrendezési koncepciónak a részeként zajlott, mely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani. A „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében nem csak a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az itt élő értékes állatvilág, köztük a védett feketególyák élőhelyét is. A Magyarországon és az egész Tisza vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős, ártéri erdő helyén most Mordorra emlékeztető pusztaság fogadja az ide érkezőt.
Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1 százalékára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találunk köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.
A WWF Magyarország korábban is tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, ami a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben. 2017-ben a szervezet felemelte szavát az erdőtörvény módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy árvízvédelmi rendeltetés okán a védett erdőkben drasztikus beavatkozások történhessenek.
„A 2020. januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító módszereket is tartalmaz” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. A hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik. „Az ártéri ligeterdők és a vizesélőhelyek jelentős része a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorultak vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén főként mezőgazdasági területeket hoztak létre. A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással” – szögezte le a szakember. 

WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata. „Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” – összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter. 

Sajnálatos, hogy miközben a különböző faültetési mozgalmak egyre nagyobb figyelmet kapnak országszerte, addig az ökológiai és klímavédelmi szempontból is kiemelten fontos természetes, idős erdeink védelmét még mindig nem vesszük komolyan.
WWF Magyarország


(2 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk áprilisi száma

amiocimlap 202004 resize 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 178 vendég böngészi

bav logo kicsi banner