A magyar Külügyminisztérium értesítése alapján Martonyi János külügyminiszter 2011. augusztus 30-án megköszorúzta Habsburg Ottó szívurnáját a Pannonhalmi Bencés Főapátság altemplomában. A 98 évet megélt koronázatlan király németországi otthonában hunyt el. Hamvait a Habsburgok császári sírboltjában, Bécsben helyezték örök nyugalomra. Végrendelete szerint azonban szívét a magyarországi Pannonhalmára, a bencésekhez vitték.
A szívtemetés ókori filozófiája szerint: a szívnél nincs fontosabb szerve az embernek! A szívben lakozik a lélek. És Habsburg Ottó egész életében magyar lelkű, magyar szívű volt!
Én is úgy emlékszem rá-a vele folytatott személyes beszélgetésem során- mint szerény, bölcs, végtelenül udvarias, szeretetreméltó, egyszerű, sármos magyar emberre.
Pedig születésénél fogva trónörökös, a volt osztrák uralkodó család feje volt. Apja IV. Károly király halála után mint a legidősebb fiú, örökölte annak minden címét. De rugalmasan beilleszkedett a polgári életbe. Az általa jóváhagyott megszólításai is: elnök, doktor úr…
A koronázatlan magyar királlyal, Habsburg Ottóval előszőr a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Gólyavárában találkoztam 1990 szeptemberében.
A fiatalos külsejű 76 éves Habsburg Ottót nagy tapsorkán, éljenzés, közbekiabálások „Isten éltesse! Jöjjön gyakrabban!” fogadták.
Előbb 1990. júliusában Bethlen István meghívására Lakitelken, egy falunapon volt jelen.
Habsburg Ottó több ország bejegyzett állampolgára volt: magyar, osztrák, német állampolgár. De ő elsősorban mindig magyarnak vallotta magát. Bizonyítja ezt kifogástalan magyar beszéde is, amit apjától IV. Károly királytól és a bencésektől tanult. S amit átadott öt lányának, két fiának is.
Mint magyar állampolgár választhatott és választható volt. De nem pályázott a magyar trónra.
Az osztrák-magyar monarchia felbomlása után szüleivel Svájcba, majd Spanyolországba menekült.
Ez a megemlékezésem „Habsburg Ottó, a magyar királyfi Budapesten és másutt, mint szuper sztár” címen a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének /SMOSZ/ híradójában jelent meg 1990. szeptemberében, a X. Évf. 38. számában.
Másik írásom a SMOSZ-ban megjelent újságcikk következménye. Ezt 1991. május 9-én a „Hét nyelven beszél. Interjú Habsburg Ottóval” a Magyar Fórum közéleti hetilap közölte.
Herr Arvid Fredborg, Habsburg Ottó svédországi barátja és programszervezője telefonon közölte velem, hogy utazzak Malmőből Stockholmba, mert Habsburg Ottó szivesen találkozna, beszélgetne velem. Az interjú helye a stockholmi Grand Hotel volt. Percnyi pontossággal érkezett. Mikor megkérdeztem, hogy milyen nyelven beszéljünk, így felelt: „természetesen magyarul!” Pedig a királyfi németül, angolul, olaszul, portugálul, spanyolul is kifogástalanul beszélt. Arra a kérdésemre, hogyan szólíthatom -csendes,bölcs mosollyal felelte: „ahogy akarja, kérem!” Én professzornak szólítottam, mert tudtam, hogy tagja a Francia Tudományos Akadémiának, hogy több tucat politikai, történelemtudományi könyv szerzője, hogy rendszeres előadó különböző egyetemeken. Én magam is sokat tanultam tőle: magyarságtudatot, optimizmust, aktivitást, fegyelmezettséget, a megbékélés politikáját.
A stockholmi Grand Hotelben feltett kérdéseimből és a válaszokból néhány:
-Milyen programmal érkezett Svédországba?
Ugyanis tudjuk: svédországi útján mindig meglátogatja az Ekensholmban élő lányát is, Dr. Walburga Habsburg Douglas-t, aki a nemzetközi Páneurópai Unió főtitkáraként is együttműködik Önnel. És édesapja elkötelezettsége és fáradhatatlan munkássága, mint példa áll elötte.
Igen, örömmel látogatom lányomat is, aki kiváló munkatársam a Páneurópai Unióban. De most az Uppsalai Egyetem meghivására jöttem, előadást tartok az európai helyzetről, és biztonságról. Találkozom XVI. Gusztávval, a svéd királlyal is, ami mindig benne van programomban, ha Svédországban tartózkodom.
-Mi a véleménye a magyar politikáról?
Magyarország polgári és paraszti rétegeit, a kisgazdákat, a magyar mezőgazdaságot erősiteni kell. A szabad, független kisemberektől függ az egész ország szabasdága, függetlensége. Vigyázni kell a magyar mezőgazdaság termelési szinvonalára. Magyarország egyik legnagyobb előnye a mezőgazdasági termelés.
A magyar politika központi kérdésének tartom, hogy Magyarország minél elöbb bekerüljön az Európai Közösségbe.
-Édesapja, IV. Károly 1921-ben kétszer megkisérelte hogy visszakerüljön a magyar trónra. Önnek nem volt ilyen szándéka?
Az én körülményeim mások voltak, mint édesapámnak. Nekem elsősorban az a fontos, hogy Magyarország szabad legyen. Sokat dolgoztam ezért a második világháború alatt. Eckhardt Tiborral Washingtonban szerettük volna átsegiteni Magyarországot a szövetségesek oldalára, a háború alatt végig kapcsolatban voltunk a magyar kormánnyal.
Az Európai Parlament magyar delegációja elnökeként legfőbb célom, hogy Magyarországot minél elöbb besegitsem az Európai Közösségbe…
A Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament tagja, szerette hangsúlyozni az európai népek közös kultúrális sajátosságait. Egész életében számtalan fórumon Magyarország érdekeiért harcolt. Nagy szerepe volt a magyar csatlakozás előmozditásában. Élete végére megadta a sors számára, hogy politikai elgondolásai lényegében megvalósultak. Magyarország, Ausztria és már Horvátország is az egyesült Európa része.
Dr. Gerő András professzor, Széchenyi-díjas történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerint Habsburg Ottó, a megkoronázatlan magyar király talán harmadik legjobban szeretett Habsburgunk lehetne, Erzsébet királyné és József Nádor után. Hiszen beszédei nagy részét is így kezdte: „Mi magyarok…”
Dr. Szalontai Éva emlékezései