Close

Ötezernél több neurológus tanácskozik Budapesten

Ötezernél több résztvevőre számítanak az Európai Neurológus Társaságok Szövetségének (EFNS/ European Federation of Neurological Societies) budapesti kongresszusán, amely szombattól négy napon át tanácskozik a magyar fővárosban.

   “Ez Európa legnagyobb neurológiai társasága. Igen rangos tanácskozásról van szó, amelyre a világ számos országából érkeznek résztvevők” – mondta az MTI-nek a magyar szervezőbizottság elnöke, Vécsei László, az MTA rendes tagja, a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karának dékánja, az európai társaság alelnöke.
    Mint az akadémikus kiemelte, Budapest Stockholmmal és Isztambullal volt versenyben a rendezés jogáért.
    “Talán nem véletlen, hogy Magyarország kapta meg a rendezés jogát. A Magyar Neurológiai és Pszichiátriai társaságot 1895-ben alapították. Az idegrendszerrel is kapcsolatosak Bárány Róbert és Békésy György kutatásai, akik eredményeikért Nobel-díjban részesültek” – emelte ki Vécsei László. Kitért a hazai neurológia 20. századi meghatározó egyéniségeire: Schaffer Károlyra, a hazai idegkórszövettani iskolateremtőjére, Környey István kiemelkedő jelentőségű idegkórtani munkásságára, aki Sántha Kálmán egyetemi tanárral sokat tett a korszerű idegsebészeti módszerek magyarországi elterjedéséért; beszélt a modern ideg- és elmeorvoslás egyik úttörőjének számító Miskolczy Dezső akadémikusról, aki a világhírű Nobel-díjas spanyol agykutató, Ramon y Cajal munkatársa volt.
    “Magyaroké lett az +agykutatók Nobel-díja+, az 1 millió eurós The Brain Prize, amelyet megosztva ítélték oda 2011-ben az Oxfordban dolgozó Somogyi Péternek, az Egyesült Államokban élő Buzsáki Györgynek és Freund Tamás akadémikusnak, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete igazgatójának, a Szentágothai János és Grastyán Endre nevével fémjelzett világhírű budapesti és pécsi idegtudomány iskola jeles személyiségeinek” – sorolta a hazai tudósok eredményeit a professzor.
    A kongresszusról a magyar szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy tematikája gyakorlatilag szinte az összes neurológiai kórképet felöleli: egyaránt foglalkoznak majd az agyi érkatasztrófával (stroke) és az epilepsziával, a migrén neurobiológiájával, a sclerosis multiplexszel és a demenciával. Mint kifejtette, a rendezvényen elsősorban gyakorló neurológusok vesznek részt. A diagnosztikus és gyógyítási protokollokat a nemzetközi vizsgálatok alapján dolgozzák ki, és a terápiák hihetetlenül gyorsan változnak. A kongresszus célja, hogy megismertesse a gyakorló orvosokat a legújabb eljárásokkal.
    “Egy ilyen konferencián való részvétel egyfajta szemléletet, újabb motivációt ad arra, hogy alaposan tájékozódjanak a kollégák a legújabb eredményekről, és ezáltal a betegeiket a lehető legjobban láthassák el” – fogalmazott az akadémikus.
    A megbetegedési adatokat sorolva elmondta, hogy a tízmilliós Magyarországon a lakosság 10-12 százaléka szenved migrénben. A nők esetében 18 százalékos az arány, a férfiaknál pedig 6 százalék. Évente negyvenezren kapnak szélütést és 18 ezren veszítik életüket stroke-ban.
    “Körülbelül hetvenezerre tehető az epilepsziások száma, 18 ezer a Parkinson-kórban szenvedő páciens. Hétezer körül van a sclerosis multiplexes betegek száma, ez relatíve alacsony számnak tűnik, azonban a betegség fiatal korban kezdődik, és valójában ez a leggyakoribb fiatalkori neurológiai kórkép. Az idegrendszeri betegségek nagyon komoly társadalmi és egészségbiztosítási problémát jelentenek Magyarországon és külföldön egyaránt, hiszen a lakosság megközelítően harmadát érintik. Ehhez képest részben a tudományos kutatás forrásai, részben a kezelésére történő egészségbiztosítási ráfordítás ténylegesen alacsony” – hangsúlyozta Vécsei László.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top