Egybevág a piaci várakozásokkal az MNB keddi kamattartása az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik azt is hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Banknál szerdától az alapkamat a kéthetes betét helyébe lépő három hónapos fix kamatozású betét kamatszintjét határozza meg.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerdai átállás után a piaci kamatok továbbra is jelentősen elmaradhatnak az új irányadó instrumentum kamatától, ami azonban az alacsonyabb inflációs pálya és a várhatóan
gyengülő növekedés miatt egyelőre nem okoz feszültséget.
A portfoliómenedzser szerint az elmúlt hónap globális és hazai fejleményeit tekintve tartósan alacsonyan maradhatnak a kamatok. A fejlődő országok, és azon belül a Kínával kapcsolatos aggodalmak miatt egyre gyengébbnek tűnnek a globális növekedési kilátások. Véleménye szerint ezért nem látszik, hogy a Fed mikor is tudja elkezdeni a rég beharangozott kamatemelési ciklusát, de egyre bizonyosabbá válik, hogy jelentősebb, hosszan tartó emelési ciklustól nem kell tartani. Az Európai Központi Bank is inkább a további enyhítések irányába "tapogatózik".
Bebesy Dániel szerint a kelet-közép-európai régió teljesen függetleníteni tudta magát a fejlődő országokat érintő válságtól, a devizák inkább erősödtek, és az állampapír-hozamok is mérséklődtek. A hazai fejlemények is inkább a lazább monetáris kondíciók irányába mutatnak. Bebesy Dániel kiemelte: bár a jegybank az elmúlt hónapok során nem változtatta az irányadó rátáját, a monetáris kondíciók az MNB eszköztárának változtatása miatt folyamatosan enyhültek.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője úgy vélte: még nem látható tisztán, hová áramlik majd a kéthetes betétből a tőke az év végéig, de megjegyezte: "a piac szereplőinek elég ideje volt a felkészülésre, ezért jelentős hatásra a forint vagy az állampapírpiacon nem számítunk".
Kiss Mónika szerint az önfinanszírozási program következményei jól látszanak, a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány csökken. A most kezdődő második lépcsőben a korlátlanul rendelkezésre álló, új, három hónapos jegybanki betétet igyekszik az MNB kevésbé vonzóvá tenni: az új instrumentum egyrészt nem számít be a banki likviditási fedezetbe, másrészt korlátozottan lehet értékesíteni. A forgalomképesség hiánya azonban azoknak az intézményi befektetőknek, akik lejáratig szeretnék "parkoltatni pénzüket", nem visszatartó erő, ha a jegybanknál 1 százalékkal magasabb hozamot érhetnek el, mint az azonos futamidőjű rövid állampapírban.
A Nézőpont Intézet gyorselemzése szerint a hazai inflációs folyamatokat tekintve az árak a nyári hónapok során is csak kissé emelkedtek. Az olaj világpiaci árának további esése, illetve az Európai Unióra és a világgazdaság több kulcs országára is jellemző nulla közeli fogyasztói árindex alapján magyarázható a folyamat.
A Nézőpont gyorselemzése szerint az Európai Uniót a már ismert deflációs kockázatok fenyegetik, míg a kínai gazdaság növekedési ütemét a külső kereslet csökkenése mellett komoly belső strukturális problémák is hátráltatják. Ezzel szemben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még mindig kivár a kamatemeléssel, tekintettel a világgazdaság lassuló növekedésére.
A gyorselemzés kitér arra: az elmaradt emelés több időt jelent az Európai Unió számára, hogy felkészüljön az amerikai szigorításra. Ennek következtében – az Európai Központi Bank részéről – az eszközvásárlási program felgyorsítására és egyéb növekedés-ösztönző programok elindítására lehet számítani, mely folyamatba további kamatcsökkentéssel a Magyar Nemzeti Bank is becsatlakozhat.
Az MNB új monetáris eszköze, a kéthetes betét helyére lépő három hónapos betét jelentősen felduzzaszthatja a hazai piaci szereplők állampapír-állományát. Így a legfontosabb feladat, hogy az ellentétes monetáris folyamatok között kialakult időbeni eltolódás lecsökkenjen, és a növekedés fenntartható keretek közé kerüljön, amihez a monetáris enyhítés felgyorsítása egy megfelelő eszköz lehet – olvasható a Nézőpont Intézet gyorselemzésében.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: a döntés nem meglepő, a jegybank vezetése ugyanis a júliusi kamatdöntés után jelezte, hogy véget ért a csökkentési ciklus. A vezető elemző szerint a mostani laza monetáris környezetben a jövő év utolsó negyedéve előtt nem valószínű, hogy emelné az alapkamatot a jegybank, de ez kitolódhat egészen 2017-ig is.
Sőt, az elmúlt hetek eseményei alapján egy újabb lazítást sem lehet 100 százalékosan kizárni, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis szintén nem nyúlt az alapkamathoz, és az eddigiekhez képest egy lassabb szigorítási tempót jelzett előre, az EKB-nál pedig lazítás is elképzelhető a jelenlegi kötvényvásárlási programjának időbeli és mennyiségi kiterjesztésén keresztül – mondta.
Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője a jövő év végéig nem számít a kamatok változására, és úgy vélte, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa. Az semzárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be. "Így a jövő év végére 1,65 százalékra, 2017 végére 2,50-3 százalék közé emelkedhet az alapkamat, azonban erősödnek a lefelé mutató kockázatok" – fejtette ki Suppan Gergely.
MTI