Close

Erdő Péter bíboros ellenezte Semjén terveit

A kormánnyal folytatott tárgyalások során Erdő Péter bíboros kifejezetten ellenezte, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. A katolikus püspöki kar elnökéből nem váltott ki lelkesedést a „kötelezően választható” etika és hittan ötlete sem – tanúsítja egy lapunk birtokába került jegyzőkönyv, amely a Szentszék és a magyar állam képviselőiből álló vegyes bizottság 2010. októberi üléséről készült.

A KDNP-s Semjén Zsolt érezhetően meghökkent, és kissé sértődöttnek tűnt, amiért elképzelései nem nyerték el a katolikus egyház maradéktalan tetszését. Az előzmények: az 1998-ban alakult első Orbán-kormány politikai és anyagi értelemben is mindent elkövetett, hogy kifejezze szimpátiáját a „természetes szövetségesnek” tekintett nagy keresztény egyházak iránt. A jobboldal a ciklus végéhez közeledve előjött azzal, hogy az állam a templomi esküvő hivatalos elismerésére készül, új kötelező tantárgyként pedig bevezeti az iskolákban az etikát és a hittant. A megvalósítást azonban megakadályozta a Fidesz 2002-es választási veresége.

Jóval később kiderült, hogy a tervekkel szemben a katolikus egyháznak is fenntartásai vannak. A templomi esküvő és az új tantárgy ügye terítékre került a szentszéki–magyar vegyes bizottság 2010. október 5-i ülésén. A testületet, amely az úgynevezett vatikáni szerződés végrehajtásának ellenőrzésére hivatott, három év kihagyás után hívták össze újra. Ekkor már kétharmados többséggel a Fidesz–KDNP volt hatalmon, a néhány nappal korábban tartott önkormányzati választásokon is taroltak a jobboldal jelöltjei.

A szentszéki delegációt Juliusz Janusz akkori apostoli nuncius vezette, a küldöttség rajta kívül magyarokból, túlnyomórészt a püspöki kar tagjaiból állt. A kormányzati oldalt olyan illusztris személyiségek képviselték, mint a tárgyalást vezető Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, vagy – többek között – Hoffmann Rózsa és Rétvári Bence államtitkár.

Az ülésről készült „nem nyilvános” jegyzőkönyv szerint az apostoli nuncius úgy vélte, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választások eredménye – tehát a Fidesz–KDNP elsöprő győzelme – kedvező lehetőséget teremt az egyház és állam közötti „tárgyalási készségek” helyreállításához. Semjén megállapította, hogy az egyházpolitikai rendszer, amit 1998 és 2002 között felépítettek, „kiállta az ostromot, kiállta a nehéz időket. Az ostrom következtében a vakolat leesett, a cserepek lehullottak a tetőről, de a bástyák és a falak állnak”. A KDNP-s politikus elsősorban az Alkotmánybíróságnak tulajdonította, hogy sikerült megvédeni „ezeket az értékeket”. (Semjén kormánya sajátos formában fejezte ki megbecsülését: alaposan korlátozta az Alkotmánybíróság szerepét.)

Finanszírozási kérdések és például konkrét ingatlanügyek megvitatása mellett Erdő Péter bíboros szóba hozta a templomi esküvőt. Fontosnak tartotta kijelenteni, hogy „ne ismerje el az állam az egyházi házasságkötést. Ez a magyar katolikus püspökök folyamatos álláspontja húsz év óta”. Kifejtette, hogy – bár máshol volt és van erre példa – Magyarország ilyen szempontból a német jogtípushoz tartozik, ahol 115 éve párhuzamos házassági szisztéma működik: a polgári házasságról az egyház, az egyháziról pedig az állam nem vesz tudomást.

A bíboros szerint, ahol az emberek már megszokták ezt a házasságkötési rendet, „életveszélyes lenne a változtatás, mivel az Európai Unión belül a házasság intézményét ismét támadás érné. Mi nem tudjuk azt garantálni, hogy húsz év múlva is ugyanaz lesz uniós szinten a házasság definíciója, és ha egyszer olyat vesznek bele, ami számunkra elfogadhatatlan, akkor bennünket, mint az állam előtt érvényes házasságkötésnek a szerveit szankciókkal sújthatnak azért, mert diszkriminálunk bizonyos típusú kapcsolatokat, amelyeket mi nem tekinthetünk házasságnak, de a világi előírás esetleg annak tekint.” A katolikusok és a protestánsok közötti korábbi „összeütközésekre” utalva Erdő Péter hozzátette: „örülünk annak, hogy ebben száz éve nyugalom van, és azt kérjük, hogy ha lehet, ezt ne bolygassuk”.

Az etikaoktatás témáját Semjén Zsolt vetette fel, a bíboros azonban e téren sem mutatott kirobbanó lelkesedést. Semjén csalódottnak és némileg sértődöttnek tűnt. Szavai alapján ő abban a hiszemben volt, hogy egyházi igényt teljesít. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes közölte: „A helyzet az, hogy rajtunk – katolikus részről is – elég nagy nyomás van számos plébános, püspök részéről, hogy legyen kötelezően választható etika tantárgy. És mindenki döntse el a nyelvórákhoz hasonlóan, hogy melyik hittant (katolikus, református stb.) vagy az etikát választja. Mi ezt nem erőltetjük. Hetente kapok levelet plébánosoktól, hogy mikor lesz az etika/hittan része az órarendnek, mikor adhat érdemjegyet, és ezáltal bekerülne a tantestületbe”.

Újabb reagálásában Erdő Péter hangsúlyozta, amennyiben az „állam vállalja azt, hogy tizenkét éven keresztül kötelezően előírja az etikát minden iskolatípusban, valamint azt, hogy az etikát hittannal lehet helyettesíteni, és garanciákat ad arra, hogy nem szól bele az oktatás tartalmába, akkor azt mondom, hogy beszéljünk róla”. De még ekkor is fennáll a veszélye annak, hogy „négy, nyolc vagy tizenkét év múlva valaki másképp fogja értelmezni a rendszert, és akkor többet fog ártani az egész, mint amennyit használ” – érzékeltette finoman, nem lehet mérget venni rá, hogy örökkön-örökké a Fidesz–KDNP marad kormányon.

A bíboros világossá tette: az egyház nem utasítja el, hogy az állam bevezesse az etikát, ugyanakkor – mivel „ez a kérdés a hittannal különböző módon kapcsolódhat” – vannak aggályai. (Más megfontolásokból, de az ülésen Pápai Lajos győri püspök is kifejezte kételyeit.) Erdő Péter úgy ítélte meg, „minden várakozásnak meg lehetne felelni”, ha bevezetnék az etikát, de csak két évre, és javítanák a hittanoktatás pozícióit.

Semjén Zsolt akceptálta az egyházi álláspontot, és újfent leszögezte, hogy semmit nem akar erőltetni. Csak annyit kért, hogy egyházi részről utólag ne érje bírálat a kormányt, amiért nem ismeri el a templomi esküvőt, vagy nem vezeti be a kötelező etikát és hittant. A KDNP-s politikus is kitért a „sajtóval való kommunikációra”. Hisz az újságírók – mondta – „itt állnak az ajtó előtt. Nem mi hívtuk ide, de itt vannak”.

A miniszterelnök-helyettes indítványozta, hogy a nunciuson, a bíboroson és rajta kívül egyik jelenlévő se nyilatkozzon külön a sajtónak. A tájékoztatás – Semjén megfogalmazásával élve – „lehetőleg minél szűkebb legyen, egy kegyes általánosság”.

Az újságírók így csupán arról értesülhettek, hogy a kormány megszünteti a korábbi diszkriminációkat, és biztosítja az egyházak számára az egyenlő finanszírozást.

Nem tudjuk, hogy a későbbi egyeztetések során mi hangzott el, az eredmény viszont ismert: a kormány nem vette napirendre az egyházi esküvő állami elismertetését, az általános iskolákban ellenben bevezette a kötelezően választható etika-, illetve hitoktatást.

forrás: nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top