Egy középkori vár mindennapjaiba tehet időutazást, aki ellátogat július 13-15. között a „IX. Gyulaffy Napok Csobáncért” programjaira Gyulakeszibe. Láthatunk majd hastáncosokat, középkori lovasbemutatókat és koncerteket, de az is kiderül, miért volt megosztó személyiség a legendás, botrányairól is híres várkapitány. A rendezvény minden bevétele Csobánc várának felújítását segíti.
A hagyományőrző programra a 9. alkalommal kerül sor a Tapolca melletti Gyulakesziben és Csobánc várában. A szervező, a Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium – Csobánc Váráért Közhasznú alapítvány, a történelmileg hiteles, a hajdani kultúrát a hagyományoknak megfelelően mutatja be az érdeklődőknek. Egy középkori forgatag keretében életre kel az 1500-as évek török kori Magyarországának élete és hangulata.
Az esemény névadója Gyulaffy László várkapitány, aki az 1550-es években irányította Csobánc várát, amely családja birtokaihoz tartozott. A végvári huszártiszt a török elleni harcok egyik legismertebb hőse, harcolt Szigetváron, Győrben, Tihanyban, Pápán és Győrben is. Nagy szerepe volt a hegyesdi és a veszprémi vár visszafoglalásában. A törökök csak a „magyar Achillesként” emlegették, előszeretettel hívta ki ellenfeleit párbajra a Balaton jegén, és soha nem vesztett. Az egyik leglátványosabb sikere Bayazid török vajda legyőzése volt.
Gyulaffy azonban nemcsak törökverő vitéz, hanem rablólovag és kíméletlen önkényúr is volt. Hangodi László történész Csobánc vára és Gyulaffy László című könyvében olvashatjuk, hogy a kapitány számlájára számos erőszakos cselekedet írható, a zsoldok elmaradását rablásokkal és templomfosztogatásokkal próbálta pótolni, és nem kímélte a Veszprém és Szigliget környéki falvak jobbágyait sem. Ezenkívül éveken át magánháborút folytatott Magyar Bálint szigligeti kapitánnyal, és rendszeresen fosztogatták egymás falvait. Egyszer addig fajult a dolog, hogy Gyulaffy egy túszul ejtett katonája miatt betört a szigligeti várba is. Az ellenségeskedésnek csak az vetett véget, hogy 1561-ben egy áruló segítségével a törökök elfoglalták a néhány km-re levő Hegyesd várát. Csobánc kapitánya hatalmaskodásai miatt később annyi hazai ellenséget szerzett magának, hogy családjával együtt Erdélybe költözött.
A háromnapos rendezvényen ízelítőt kapunk kihalófélben lévő mesterségekből, megismerhetjük a kor hagyományait, és megkóstolhatjuk a korabeli ételeket is. A hastáncosok, tűzzsonglőrök, lovasok műsorai mellett főzőverseny, népművészeti és népzenei programokat is találunk. A belépő Berecz András ének- és mesemondó előadására, a Csík zenekar és a Republic koncertjeire is érvényes. A gyerekeket egész napos játszóházzal, bábszínházzal és mesékkel várják.
Érdemes betervezni egy túrát a hegytetőn álló várhoz, már csak azért is, mert útközben közelebbről is meg lehet ismerkedni a helyi borokkal. Aki többet szeretne tudni a hely történelméről és a földrajzi adottságairól, vezetett túrán is részt vehet, ahol Hangodi László történész és Czibula György geotúra-vezető szolgálnak érdekes adatokkal és történetekkel.
A rendezvény bevételeit az alapítvány a csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítja: folytatják a vár rekonstrukciós munkálatait és újabb feltárásokat indítanak el. A korábbi években megtisztították a várhoz vezető utat, a várárkot és több mint 320 négyzetméternyi falazatot építettek fel, önkéntesek segítségével.