A családpolitika célja az, hogy biztosítsa a társadalom egészséges szerkezetét, megteremtse a családok jólétét, szolgálja a nemzet fennmaradását és a gyerekek érdekét – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az új családvédelmi törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában pénteken. A kormány és a Fidesz helyesnek tartja és támogatja a javaslatot, amely az MSZP szerint viszont „Mikola István álmát” valósítja meg.
Harrach: a családpolitika célja a társadalom egészséges szerkezetének biztosítása
A négy kereszténydemokrata képviselő, Harrach Péter, Michl József, Tarnai Richárd és Bagdy Gábor által jegyzett sarkalatos törvényjavaslat természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségeként írja le a családot, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenes ági rokoni kapcsolat, illetve családba fogadó gyámság lehet.
Harrach Péter szerint három fontos elemet tartalmaz a javaslat: rögzíti a családtámogatási rendszert, foglalkozik a munka és a család összeegyeztetésének kérdésével, valamint a nyugdíjrendszer és a gyermeknevelés kapcsolatával. A javaslat így szól az adókedvezményről, amely Harrach Péter szerint a polgári kormány legfontosabb családtámogatási eleme. Mint mondta, a munkajövedelemhez kötött támogatás erősíti a társadalmat fenntartó réteget, azokat támogatja, akik dolgoznak és gyereket nevelnek.
A KDNP frakcióvezetője igazságosnak és indokoltnak nevezte, hogy a gyermeket nevelő szülő esetében a munka világában elszenvedett hátrányt valamilyen formában a nyugdíjrendszerben ellentételezzék.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár sokan vitatják, de ez törvényjavaslat elkülöníti a családok támogatását és a szociális rászorultság alapján járó támogatásokat, mert az előterjesztők véleménye szerint a családpolitika nem szegénypolitika. Kiemelte, hogy a javaslat szól a szülő kötelességeiről és – sokak megrökönyödésére – a gyermekek kötelezettségeiről is. Lehet ezen élcelődni – folytatta Harrach Péter – de szerinte a javaslat ezen része nem más, mint a Horn Gyula miniszterelnöksége alatt, 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvényből vett szó szerinti idézet, nem pedig a „KDNP elavult, avas szemléletének megjelenése”.
Soltész Miklós: régi hiányosságot pótol a javaslat
Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár szerint a családban élés hagyományos viszonylatai még ma is, a drámaian romló válási statisztika, minden rémisztően magas abortuszszám és fogyó népesség mellett is a leginkább elfogadott és vágyott kapcsolati életformák. A fiatalok nagy többsége ma is életen át tartó házasságról és gyermekvállalásról álmodik, még mindig a házasság a leginkább preferált együttélési forma – tette hozzá.
Szerinte a régi hiányosságot pótol a javaslat, a rendszerváltást követően ugyanis elmaradt egy keretörvénybe rendezett, a családi élet alapjait hosszú távon meghatározó jogszabály megalkotása. Ezért történhetett meg, hogy a kormányoktól függően, hol jobb, hol rosszabb sorsa volt a családoknak – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a javaslat kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá teszi a családok és a jövendő családok életének tervezését.
Fidesz: az értéksemleges liberalizmus nemzedékek családi életét tette tönkre
Rónaszékiné Keresztes Mónika, a Fidesz egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a „mindannyiunk életét átszövő, szerencsére hanyatlófélben lévő értéksemleges liberalizmus nemzedékek családi életét tette tönkre”, annak ellenére, hogy már az első Orbán-kormány felismerte és a letette az egészséges családpolitika alapjait, kiemelve azt a szociálpolitika elegyéből és elsősorban az adókedvezményen keresztül támogatva a családokat.
Hangsúlyozta: voltak, vannak és lesznek olyan politikai erők, akinek ez nem teszik, de a kormány folytatni tudja „európaformáló, nemzetépítő családpolitikáját”. Rendre van szükség, nem drákói szigorra, hanem az értékek rendjére – fogalmazott.
Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz másik vezérszónoka azt emelte ki, hogy javaslat nem értéksemleges, hanem egyértelműen állást foglal, a család, házasság és a gyermekvállalás értékei mellett.
MSZP: a javaslat Mikola álmát valósítja meg
Kiss Péter, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ez a törvény nem magyar valóságból indul ki, hanem „Mikola István álmát” valósítja meg. A korábbi Orbán-kormány egészségügyi miniszterének 2006-os mondatait idézte, amelyek arról szóltak, hogy mindenkori hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. „Ma nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakába’ fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno” – idézte Mikola István szavait a szocialista politikus.
Kiss Péter méltánytalannak tartotta, hogy december 23-án, 9 nappal a tervezett hatályba lépés előtt akarják elfogadni a javaslatot, ezért szerinte, abba kellene hagyni a vitát és előbb le kellene folytatni a társadalmi egyeztetéseket.
Hangsúlyozta: a javaslat a magyar családok százezreit nem tekinti családnak, ilyenek a különnemű, de nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élők és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok is.
Lendvai Ildikó, az MSZP másik vezérszónoka szerint nem a befogadás, inkább a kioktató, „tanítóbácsis” szemlélet jellemzi a javaslatot, amely nem a létező családi formák sokaságához alkalmazkodik, hanem elmagyarázza az embereknek, hogy melyik családmodellt válasszák. Hangsúlyozta: a javaslat leminősíti azokat, akik nem tipikus családban élnek, az elváltakat, az egyszülős családokat és a szándékukon kívül gyermektelen házaspárokat is. Kiemelte: az abortusztörvény szigorítását vetheti fel, hogy a javaslat az alaptörvényhez hasonlóan tartalmazza a magzat fogantatásától való védelmét.
Forrás:bGD/bdó MTI