Close

60 éves az Emberi Jogok Európai Egyezménye

Az egyénnek vannak veleszületett, elidegeníthetetlen és sérthetetlen emberi jogai, mely jogok az ember morális bázisát jelentik, minden embert megilletnek – és „azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény, akit emberhez méltó bánásmód illet meg”. E jogokat nem az állam teremti – de köteles elismerni és tiszteletben tartani.
Az ember így, e saját természetes jogainál fogva szembehelyezkedhet az államhatalommal: nincs teljesen alávetve és kiszolgáltatva az államhatalom önkényének.

 

 

Az Európa Tanács az alapvető emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére alkotta meg 1950. november 4-én legjelentősebb dokumentumát, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt.
Az 1953. szeptember 3-án hatályba lépett Egyezmény kinyilvánítja minden egyén elidegeníthetetlen jogait és szabadságjogait, és kötelezi a tagállamokat arra, hogy ezen jogokat minden körülmények között biztosítsák a joghatóságuk alatt élő polgárok számára.

Az Egyezmény elsősorban a klasszikus szabadságjogokat és a politikai jogokat öleli fel: az élethez való jogot, a kínzás, az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a rabszolgaság, szolgaság, kényszer- és kötelező munka tilalmát, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot és ennek garanciáit. Megállapítja a tisztességes eljáráshoz való jogot és biztosítékait, a nullum crimen sine lege (=nincs bűncselekmény törvény nélkül) és a nulla poena sine lege (=nincs büntetés törvény nélkül ) elvét, a magánélet, a családi élet, a lakás és levelezés tiszteletben tartását.
Tartalmazza a gondolat-, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát, a házasságkötéshez és családalapításhoz való jogot, a jogsérelem hatékony orvoslásához való jogot, és rögzíti, hogy az Egyezményben szereplő jogokat megkülönböztetés nélkül biztosítani kell.

E jogok körét az Egyezményhez kapcsolódó ún. fakultatív jegyzőkönyvek bővítették a tulajdonhoz való joggal, az oktatáshoz való joggal, a szabad és titkos választásokon való részvétel jogával, a mozgásszabadsággal és a lakóhely szabad megválasztásának jogával, az állampolgár kiutasításának tilalmával, a halálbüntetés tilalmával.

Az Európa Tanács az emberi jogi panaszok kivizsgálására, az egyezmény végrehajtására hozta létre a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságát.

Magyarország a közép-kelet-európai országok közül elsőként csatlakozott 1990. októberében az Európa Tanácshoz, és 1992. november 5-én ratifikálta az Egyezményt

(Az idézet forrása: Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 – 28. o.

fotó: Emberi Jogok Európai Bírósága)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top