Július 1-től számos egyszer használatos műanyag eszköz, csomagolás kikerül a forgalomból, de az elmúlt hónapok közhiedelmével ellentétben nem az összes műanyagtól búcsúzunk. A korlátozás viszont egy jó első lépés, és nagyban érinti a vendéglátást, valamint vendégként, vásárlóként a lakosságot is. Mennyire készültek fel a vendéglátóhelyek a változásokra? Milyen alternatívák léteznek? A RAKUN Dobozközösség és a Klímainnovációs Közösség sajtóreggelijén kaphattunk választ kérdéseinkre.
Júliustól nem kerülhetnek forgalomba egyszer használatos polisztirol dobozok és poharak, műanyag keverőpálcák, evőeszközök, tányérok és szívószálak sem. Habár az elmúlt hetekben többen búcsút intettek az összes műanyagnak, a helyzet azért nem ennyire fényes és egyszerű. Dr. Horvátth Sarolta, környezetvédelmi szakjogász, a RAKUN Dobozközösség egyik alapítója elmondta, hogy a kormányrendelet egy jó első lépés, azonban kicsit csöbörből vödörbe estünk, hiszen most sokan más műanyagtípusra, vagy a biológiailag lebomló, de szintén egyszer használatos eszközökre állnak majd át. A Klímainnovációs Közösség, a RAKUN Dobozközösség és a Felelős Gasztrohős Alapítvány közös, vendéglátóhelyek körében végzett felmérésének eredményeiből – melyet Végh Alexandra, a Klímainnovációs Közösség munkatársa és a Startup Plastic Surgery alapítója ismertetett – kiderült, hogy ugyan az éttermek számára fontos szempont a környezetvédelem, de az ár és a minőség is döntő szerepet játszik a csomagolóanyag választásnál. E két jellemző pedig nagyon eltérő a sima műanyagokhoz képest, osztotta meg tapasztalatait Tédi Szilárd, az Élelem Étterem tulajdonosa, aki immáron hat éve használ lebomló csomagolóanyagokat. “Kezdetben sok minőségi probléma is volt ezekkel a dobozokkal, ezen együtt dolgoztunk pár gyártóval, forgalmazóval. A lebontható csomagolások ára azonban még mindig három-négyszerese a polisztirol, vagy műanyagból készült dobozokhoz képest, ezt sok vendéglátóhely nem engedheti meg magának. A RAKUN Dobozközösség mind árban, mind minőségében kiemelkedő és hasznos kezdeményezés a vendéglátóhelyek számára, reméljük, hogy az alulról jövő kezdeményezés minél gyorsabban minél többekhez eljut majd, mi az étteremmel ezen leszünk.” – tette hozzá.
Habár az elmúlt években egyre több helyen találkozhatunk különböző biológiailag lebomló csomagolásokkal, melyeknek előállítása valóban kisebb CO2 kibocsátással jár, mint a műanyagoké, arról ritkán hallunk vendégként, hogy valójában ezek a dobozok, szívószálak, evőeszközök nem dobhatók a kerti komposztálóba, és az sem szerencsés, ha a műanyag szelektívbe kerülnek, mert rontják az anyagminőséget. A biopolimerek visszagyűjtésével pár forgalmazó már foglalkozik, azonban nincs még kialakult infrastruktúra, a vendéglátóhelyek egyelőre nem tudják megoldani, hogy a sokszor élelmiszer maradékos eszközöket külön gyűjtsék, de a házhozmenő gyűjtés is jövő zenéje. Mivel a műanyagszennyezés problémája évek óta egyre ismertebb, egyre többen és többféleképpen dolgoznak a megoldási lehetőségeken. “A Klímainnovációs Közösséggel tavaly indítottuk el a Startup Plastic Surgery inkubációs programot. Négy hónapon keresztül segítettünk kilenc, gyártással, újrahasznosítással, újrahasználattal kapcsolatos innovatív projektet. A RAKUN Dobozközösség mellett helyet kapott a programban a kender és PLA keverékéből készülő eszközök készítője, egy génmódosított baktériumtörzsből előállított alternatív műanyag, egy háztartási műanyag feldolgozó gép és számos egyéb innovatív megoldás.,. Idén is szeretnénk hasonlóan jó kezdeményezéseket segíteni, a programra július 14-ig jelentkezhetnek a startupok és két fős csapatok.” – mondta el Alexa.
Felmerül bennünk a kérdés, hogy ha sem a műanyag, sem a lebomlónak mondott csomagolás nem jelent igazán megoldást, miért nem állunk vissza a jól megszokott éthordós rendszerre? “Az éttermek a keresztszennyeződés kockázata miatt nem tehetik a vendég saját dobozába az ételt, azonban mind a vendégek, mind az éttermek kerestek valamilyen higiénikus, megfizethető és környezetbarát megoldást. A RAKUN Dobozközösséggel ezt a problémát szeretnénk feloldani: a megosztásos rendszerben mind a vendéglátóhely, mind a vendég bérli a dobozt, így kedvező áron vehetik igénybe a szolgáltatást. A rozsdamentes acél dobozok tartósak, hosszú ideig tudnak forogni a rendszerben. Az éttermek minden visszakerülő dobozt a HACCP előírásoknak megfelelően mosnak el, így a fertőzések, keresztszennyeződés veszélye is elkerülhető.” – mondta el a RAKUN társalapítója.
A Dobozközösség jelenleg 31 taggal működik, nagyrészt budapesti helyek vesznek részt a kezdeményezésben, de pécsi, miskolci, kecskeméti és velencei egységek is csatlakoztak már. A projekt novemberi indulása óta már közel kétezer műanyag doboztól mentette meg a bolygót, ennek a mennyiségnek csak a fele – de így is megdöbbentő mennyiség – terült el a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló Szabad Bisztró padlóján, térdig gázoltunk a műanyagokban.
Forrás: RAKUN Dobozközösség Nyitókép: Járosi Róbert
Térdig gázolunk az egyszer használatos műanyagban
