A Jászság fővárosában augusztus 4-én minden a mézről szól, a 25. Nemzetközi Mézvásáron és Méhésztalálkozón.
Magyarország legnagyobb méhészeti rendezvénye az idén is jórészt a „hagyományos” koreográfia szerint zajlik. A polgármesteri köszöntő előtt huszárkísérettel érkezik meg a regnáló mézkirálynő, aki beszámol az eltelt egy évről. Ezután felvonulnak a mézkirálynő-jelöltek, majd egy élő méhcsalád kezelésének helyes módját ismerhetik meg a téma iránt érdeklődők.
A szakma művelői egyórás füstölőgyújtó és keretszegező versenyben mérhetik össze tudásukat. Délben mézeskalácsok és mézes sütemények bemutatója kezdődik, ezt kulturális műsor követi, külön a gyerekeknek szánt résszel. Délután a néptáncműsor után választják meg az új mézkirálynőt, aki egy évig népszerűsíti a hazai méztermelést és mézet a különböző rendezvényeken.
A méhészek jászsági seregszemléjén termékkóstolók, mézvásárlási lehetőségek, tombola, népművészeti kirakodóvásár teszi teljessé a programot. A szakmai érdeklődők méhészeti eszközöket is megtekinthetnek és vásárolhatnak, a DMK Ifjúsági Házban pedig szakmai előadásokat is meghallgathatnak. Az idén először megszervezik az önállóan méhészkedő nők találkozóját is.
A méhészetre utaló feljegyzések szerint a mézet már az ókor előtt nagy becsben tartották az emberek. Magyarországon is nagy hagyománya van a méz felhasználásának, méhészettel már a honfoglalás előtt is foglalkoztak őseink. Sokáig különös jelentőséggel bírt, mert az ipari cukorgyártás előtt ez volt az egyetlen édesítőszer. Süteményeket, mézeskalácsot készítettek belőle, sört és bort ízesítettek vele.
A mézet nem csak a konyhában használták elődeink, hanem gyógyszerként is. A krónikák szerint az ókori gladiátorok a küzdelem előtt mézet fogyasztottak fizikai erejük növeléséért. A népi gyógyászat immunerősítő, köhögéscsillapító hatást tulajdonít neki, és úgy tartja: „Egy kaptár méz akár tíz orvossal is felér”.
szerző: Bognár Mária
Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó Jászberényben
