(Jeroen Anthoniszoon van Aken (1450-1516. )
Sötét termek, elsötétített festmények- ez várta a látogatókat a Szépművészeti Múzeumban a Bosch kiállításon. A képeket nézve, mintha a pokolba érkeztünk volna.
Dante az Eleven liget jut eszünkbe ahogy a képek között bóklászunk, vagy éppen Madách Az ember tragédiája.
Színvilágát tekintve mind sötét tónusú képek, az emberi bűnöket megörökítő a legtöbb, amikor embert nyel egy hatalmas fej, a bűntől szennyezett emberiség ott tolong a képeken. Nem lehet megkerülni Bosch-t nem lehet figyelmen kívül hagyni még így több száz év múltával sem. Aki a Bibliát forgatja az pontosan ismeri a bűn természetét, aki tobzódik a szodomában az viszont még csak nem is érzékeli ezeknek a képeknek a mondanivalóját.
Nem tekinthető túl nagy tárlatnak, bár három terem megtelt a képekkel, mégis izgalmas, az apró finom kidolgozásokra kell összpontosítani, azért hogy megértsük a mester titkát.
A nagyszabású kiállításra mintegy félszáz köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, többek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York, vagy a madridi Museo Nacional del Prado kölcsönzött alkotásokat a budapesti bemutatóra.
A kiállítás azokat az emberi témákat járja körül, amelyeket Bosch oly eredeti módon, enigmatikus képi nyelvezettel fogalmazott meg a művein: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása vagy az emberi lét szellemi minőségének kérdése.
A kiállítás ezért Bosch életművének kiemelkedő munkáit a mester művészi forrásainak – irodalmi és teológiai művek, a franko-flamand és utrechti miniatúra művészet, grafikai lapok, iparművészeti tárgyak – kontextusában mutatja be.
A kiállítás hét szekcióban tárja a nézők elé a németalföldi mester életművét és a korszak művészetét.
A kiállítás bevezető, Két korszak határán című szekciója azt az átmeneti kort – a középkor végét és az újkor küszöbét – idézi meg, melyben Bosch alkotásai megszülettek: még élt a középkor ördögökben, angyalokban hívő világnézete, ugyanakkor már rendelkezésre álltak a valósághű ábrázolás azon eszközei, melyekkel Bosch valószerűen megjelenítette a túlvilágot és a pokoli látomásokat. A szekció a mestert szülővárosa,‘s-Hertogenbosch környezetében mutatja be, ahol élete nagy részét töltötte.
A Bolondok hajója című második egység felidézi, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket. Bosch különös érdeklődését az emberi természet őszinte ábrázolása iránt olyan nagy hatású művek képviselik, mint a szekció címét is adó Bolondok hajója (Párizs, Musée du Louvre), a Kőoperáció (Madrid, Museo Nacional del Prado) vagy a Szemfényvesztő Bosch műhelyéhez kapcsolható, legkorábbi változata (Saint Germain-en-Laye, Musée Municipal Ducastel-Vera). A Bolondok hajója egy olyan alkotás, melyről doktori disszertációk is születtek, valamint irodalmi alkotásban is megjelenik,
Le „fou de livres” ( Bëchernarr ) strasbourgi kiadásában 1510-ben.
(Das Narrenschiff ) egy német nyelvű munka, amelyet a strasbourgi Sebastian Brant írt a XV. század végén.
Johann Bergmann d’Olpe kiadásában, a bázeli karnevál idején ez a sokrétű beszámoló különféle őrültségekről ad számot, szatirikus és moralizáló hangnemben festve az emberi állapot képét. Keveri az iróniát és a prédikációt, a szigort és a humort, reformáció szellemisége csakúgy áthatotta mint a népi irodalom.,
Szellemiségét tekintve lemondó, pesszimista, a szerző nem hiszi, hogy a férfiak helyrehozhatnák, ezeket az őrültségeket, ezért meg sem próbálja kijavítani az általa elítélt hibákat.
Az idők végezete című része a kiállításnak Bosch művészetének legerőteljesebb témáját, a túlvilág és a végítélet hátborzongató látomásait mutatja be, olyan fő művek segítségével, mint velencei Accademia Túlvilági látomásokat ábrázoló táblaképei (Az üdvözültek felemelkedése és a Pokolba vezető folyó) vagy a bruggei Utolsó ítélet-triptichon. A táblaképek mellett Bosch saját kezű rajzai érzékeltetik a mester kreatív elméjének szabad, asszociatív szárnyalását: köztük a közelmúltban felfedezett, Pokoli táj (magángyűjtemény) valamint a bécsi Képzőművészeti Akadémia rajz gyűjteményének Pokoli hajója. Bosch túlvilági jeleneteinek képi forrásait olyan kimagasló festett kéziratok képviselik, mint Clèves-i Katalin hóráskönyve (New York, The Morgan Library & Museum) vagy Tondal lovag alvilági látomásai (The J. Paul Getty Museum, Los Angeles).
A negyedik szekció (Szentek élete) a korszak spirituális útmutatásait foglalja össze. Az emberi élet rögös útján haladó keresztény hívő számára a szentek élete példaként szolgált. Példának okáért a Keresztelő Szent János a pusztában (Madrid, Museo Lázaro Galdiano), Szent János evangélista Patmosz szigetén (Berlin, Gemäldegalerie), vagy a gyermek Jézust hordozó Szent Kristóf (Rotterdam, Museum Boijmans Van Beuningen). A legnépszerűbb középkori szent, Remete Szent Antal életéről Bosch több kompozíciót is készített, közülük legjelentősebb a lisszaboni Szent Antal-triptichon. Ennek legkvalitásosabb másolatát (Antwerpen, Museum voor Schone Kunsten), melyet a kiállítás alkalmából Budapesten restauráltak, a mű egyik irodalmi forrása, a boszorkányüldözés késő középkori kézikönyve, a Malleus Maleficarum (Boszorkányok pörölye) kíséri az Országos Széchényi Könyvtárból.
A Jézus követése szekció két fő témakör, Krisztus földi megtestesülésének misztériuma és a passió köré rendeződik. Itt egymás mellett tekinthető meg a mester stiláris szempontból összetartozó két korai műve, a Királyok imádása (New York, The Metropolitan Museum of Art) és az Ecce homo (Frankfurt, Städel Museum). A szekció bemutatja II. Nassaui Engelbert gróf hóráskönyvét (Oxford, The Bodleian Libraries) is, kiváló alkalmat nyújtva a miniatúrafestészet hatásának érzékeltetésére Bosch művészetében.
Kedves kép számunkra a Gyönyörök kertje igazán örömmel töltött el látni mégha nem is eredetiben, valamint faliszőnyegre hímezve is ki volt állítva ugyanaz. Az utolsó ítélet viszont szinte megijesztett, annyira biblikus értelmezést lehet neki tulajdonítani, a sátáni szimbolika is frekventáltan megjelenik, mennyi bűnre hajlik az ember, miképp mocskolja be önnön lelkét, miképp szennyezi tudatát és hívságos életével ássa meg magának a biztos helyet a Pokolban. Bár németalföldi festőről beszélünk, hatása túlmutat hazáján és korán.
Érdemes elmenni a Szépművészeti Múzeumba erre a kiállításra is.