A generációváltásról, a vállalkozás átörökítéséről tartott nemzetközi konferenciát az Ipartestületek Országos Szövetsége november 21-én Budapesten. Az Új vállalkozó címmel tartott tanácskozás a Hanza Parlament Erasmus+ projektje keretében valósult meg német, osztrák és olasz partnerszervezetek részvételével. Az előadók a témakörben eddig az egyes országokban felmért és összegyűjtött tapasztalatokat osztották meg.
Németh László, az IPOSZ elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Hanza-Parlamenttel a 25 éves tagság alatt már számos közös projekt valósult meg. Jelenleg az új vállalkozások támogatásán és a vállalkozások átadásának kérdésén dolgoznak együtt. Németh László utalt arra, hogy a Hanza projekt jelentős teret szentel a migránsok továbbképzésének, illetve annak, miként lehet hozzásegíteni őket ahhoz, hogy vállalkozásokat tudjanak alapítani, vállalkozásokban tudjanak résztvenni, vagy vállalkozásokat tudjanak átvenni. Mivel Magyarországon nincsenek engedély nélkül beérkezett migránsok, ezért az IPOSZ a projektben való részvételét a magyarországi körülményekhez igazította.
Jürgen Hogeforster, a Hanza-Parlament elnöke előadásában hangsúlyozta: a vállalatok növekedési kilátásai jók, de csak kvalifikált munkaerővel. Csupán az iskolai végzettség nem elég, duális képzésre van szükség. Demográfiai okokból egyre kevesebb a fiatal. Jelenleg nagy hiány van szakemberekből, és a jövőben a hiány még nagyobb lesz. Több fiatal vállalkozóra van szükség, új célcsoportokat kell megnyerni és el kellene érni a női vállalatvezetők számának növekedését. Fontosnak nevezte a menekültek képzését, hogy vállalkozói utódként megjelenjenek.
Solti Gábor, az IPOSZ oktatási igazgatója elmondta, hogy a szövetség részt vesz a cégekben jellemzően mostanában felmerülő generációváltás problémájának megoldásában. A vállalkozás alapításának és a cégek átörökítésének témakörében szerveznek képzéseket, amelyekben nagy hangsúlyt kapnak a Hanza-636 Parlament által kidolgozott és már működő módszerek, melyeket a hazai viszonyokhoz adaptáltak. Fontosnak nevezte a felnőttképzés arányának növelését is. Ebben az IPOSZ is segíthet, amely immár képzési intézményként is működik. Olyan tananyagok fejlesztésén dolgoznak, amelyek a gyors és hatékony tanulást segítik.
A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltást követően alapították, tulajdonosaik jellemzően mostanra öregednek ki. A
kkv-k 40 százaléka Magyarországon családi vállalkozás, ezek nagy részét a következő öt évben érinti majd a vállalatvezetői generációváltás. Felmérések szerint az első generációváltást követően a családi vállalkozások kétharmada megy tönkre, azonban már Magyarországon is vannak példák a sikeres utódlásra. A konferencián a hallgatóság két családi vállalkozás generációváltását ismerhette meg. A tiszakécskei Kovács Miklós, Kossuth-díjas kékfestő elmondta, hogy náluk a generációváltás nem okozott problémát, a család minden tagja dolgozott a szakmában. Ma már lánya Kovács Mária népi iparművész és unokája, Panák Annamária, a Népművészet Ifjú mestere viszi tovább a hagyományokat. A dunaújvárosi Horváth Gábor építőipari családi vállalkozásának tapasztalatait osztotta meg.
Andreas Majonek, a Hamburg Beruházási és Fejlesztési Bank képviseletében a vállalkozások átadásának finanszírozási modelljeit vázolta fel a családon belüli átörökítéstől a bizalmi vagyonkezelésen át a vállalkozás eladásáig. Hangsúlyozta, a következő 15 évben a vállalatátadások száma növekedni fog, és ez nagy kihívást jelent. Az átadás legnagyobb kihívásának a különböző érdekek összhangba hozását nevezte.
Sophie Bernet, az Osztrák Gazdasági Kamara Alkalmazott Kutatási Intézettétől a tartózkodási engedéllyel rendelkező menekültekkel való munkatapasztalatokat osztotta meg, és szólt vállalkozóként való integrációjuk kilátásairól is.
Az Új vállalkozó program megvalósításának magyarországi tapasztalatait az IPOSZ részéről Rettich Tamás ismertette. Elmondta, hogy az IPOSZ 2018. augusztus-szeptemberében már megvalósított egy középfokú német nyelvi kurzust a Hanza Parlament országai által kifejlesztett tematikai elképzelés alapján. Ezt követően pedig Miskolcon egy kétnapos képzést, amely vállalkozás indítását tervező fiatalok készségét és vállalkozás indítására való hajlamát mérte fel, továbbá egy háromnapos vállalkozási ismeretek képzést Budapesten.
A Hanza Parlament az észak-német, lengyel, balti és skandináv országok kézműipari, kis- és középvállalkozói szervezeteit, kamaráit, közép- és felsőfokú szakképzési intézményeit egyesítő európai szövetség, amely projektek sokaságát hajtja végre minden évben. Az IPOSZ 1995 óta tagja a Hanza Parlamentnek.
Az IPOSZ az egyetlen közép-kelet-európai tag ebben a szervezetben és a Hanza Parlament számtalan projektjében vett már eddig is részt a kapcsolatok erősítése érdekében, főleg a kkv-területen, fenntartva ily módon a folyamatos kkv-intézményi kapcsolatrendszert ezzel a magyar gazdaság számára is igen fontos gazdasági térséggel.
Bognár Mária fotó: Juhász Melinda, Bognár Mária