Elindult az első Kínába tartó exportvonat ma Magyarországról és ezzel jelképesen megindult a Kína-Kelet-Közép-Európa együttműködés is. A csúcstalálkozó 16 európai államának politikai vezető Budapesten ma tovább folytatták a tárgyalásokat a kínai vezetőkkel. Miniszteri- és miniszterelnöki találkozók, fórumok és gazdasági kerekasztal megbeszélések követték egymást. Aláírások, megállapodások, több éves előkészítések utáni startok jellemezték a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcs második napját Budapesten.
Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt és hatalma mindig túlmutatott régióján. A Kínai Népköztársaság, saját írásjelei alapján, pinjinül írva 中华人民共和国(中国 ami magyaros átírásban Csunghua Zsenmin Kunghokuo, azaz rövid ázsiai nevén, Csungkuo, Kelet-Ázsia legnagyobb országa.
Li Ko-csiang kínai kormányfő Budapesten
Az első aláírások
Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, és azoknak az államoknak a fejlődését is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni – hangsúlyozta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó megnyitóján. Kína egyre nyitottabbá válik – jelezte Huang Hong, a kínai biztosítási felügyelet elnöke, a Budapesten tartandó nemzetközi pénzügyi konferencián. Kiemelte hogy az idén novemberben kormánya kihirdette: fokozatosan feloldja a bankokban és életbiztosításokkal foglalkozó pénzügyi intézményekben való külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozásokat. – Támogatjuk a kínai pénzügyi vállalkozások nemzetközi porondra lépését, üdvözöljük a közép-kelet-európai globális pénzügyi intézményeket a kínai piacon – jelentette ki.
A Pesti Vígadó épületében (balról) Igor Crnadak bosnyák külügyminiszter, Etjen Xhafaj albán külügyminiszter-helyettes , Vang Ji kínai külügyminiszter, Csung San kínai kereskedelmi miniszter, Urve Palo észt minszter és Mirko Sarovic bosnyák külkereskedelmi minisztere együttműködési megállapodásokat írnak alá. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó egyik elemeként ma már alá is írták a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást. A Kína és 16 térségbeli ország között már létező együttműködés alapján a szervezetbe az adott országok fejlesztési bankjait, intézményeit hívták meg a gazdasági-pénzügyi együttműködés erősítése, valamint további üzleti alapú együttműködési lehetőségek kidolgozása érdekében. A szervezet egyéves elnökségi feladatait a Magyar fejlesztési Bank elnöksége nyitja meg. A tisztség a fejlesztési intézmények munkájának összehangolása, a tervek szerint Budapesten nyílik egy koordináció központ is, amely az operatív irányításban nyújthat segítséget CDB számára – közölte az MFB.
Szíjjártó Péter: új világrend
Kína felemelkedése hosszú ideig domináns esemény lesz a világgazdaság alakulásának – jelentette ki Orbán Viktor a csúcstalálkozó pénzügyi konferenciáján. Hozzátéve, Magyarország 2010- ben meghirdette a keleti-nyitás politikáját.
Vang Ji kínai külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter diplomáciai célú ingatlanvásárlásról szóló szándéknyilatkozatot ír alá Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiani kínai kormányfő jelenlétében az Országházban. Fotó: MTI, Kovács Tamás
A gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi fórum kis- és közepes vállalkozásokról rendezett panelbeszélgetésén pedig Szíjjártó Péter beszéllt arról, hogy új világrend kezdődött, Megdőlt az a korábbi tézis, hogy a tőke Nyugatról Keletre áramlik az olcsó munkaerő miatt, ma már legalább annyira érkezik a tőke Keletről Nyugatra, sikeres távol-keleti cégek jelennek meg az európai és amerikai piacokon. Ezt az új helyzetet nem fenyegetésnek, hanem lehetőségnek kell tekinteni, amelyet a közép-kelet-európai országoknak ki kell használniuk – jelentette ki. Szijjártó Péter kifejtette: a kis és közepes vállalkozások adják a magyar nemzetgazdaság gerincét, az egyik legjobb módja a támogatásuknak, ha egyre több nagy céget jelenik meg befektetőként, és parntereik közé a vállalkozások is bekerülhetnek. A tárcavezető kitért rá: hogy mely területeken lehetnek sikeresek a magyar vállalatok az ázsiai országban. Ilyen terület például a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar vagy az IT- szektor – sorolta. Megjegyezte: Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködését segítheti az a számos megállapodás, amelyet a csúcstalálkozó alkalmával aláírnak, kínai és magyar cégek képviselői több együttműködési megállapodást indítanak el, ezek teljes értéke meghaladja a 800 millió dollárt.
A csúcstalálkozó keretein belül már több magyar-kínai megállapodás is született, melyek részleteire magazinkban visszatérünk.