Close

Budapest klasszikus történelmi kávéházai- Centrál Kávéház

Centrál Kávéház 01

Az 1999-ben hamvaiból feltámadó Centrál Kávéház a főváros egyik kulturális központjává kezd válni színes művészi, elsősorban irodalmi programjaival, mely cseppent sem hathat újdonságként a rengeteg emléket őrző falaknak. A Centrál Kávéház Erényi Ullmann Lajos házának földszintjén nyílt meg 1887-ben nyolc teremmel, két játékszobával, egy konyhával és egy ruhatárral. A kávéház hamar a társadalmi élet egyik izzó pontja lett, mindenki azonnal beleszeretett az elegáns, pompás környezetbe – a mennyezetet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette.

Az alapító, Seemann után 1900-ban Grüneck Gusztáv lett a tulajdonos, akit aztán 1905-ben Mészáros Győző követett. Ekkor kezdődött a kávézó aranykora, míg a második világháborúban presszóvá nem alakították, 1949-ben pedig bezárták. Bár a lambériát, a lépcsőrendszert, a mellvédeket, az oszlopokat, a falikarokat és a kandelábereket védetté nyilvánították, ezek többsége mára eltűnt azokkal a márványtáblákkal egyetemben, amik a nagyhírű vendégekről emlékeztek meg.

De kik is voltak ők?

Mikor Kiss József átköltöztetteA Hétszerkesztőségét – vagyis híres Kerek Asztalát – az értelmiségiek java itt írta meg cikkét egy jó kávé társaságában, cigaretta füstben. Visszajáró vendég volt ekkoriban többek között Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szemere Attila, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Heltai Jenő és Ignotus is. Ha pedig már Ignotusnál tartunk, meg kell említenünk, hogy a Centrál szolgált a Nyugattörzshelyeként is. Az egyfajta szellemi forradalmat elindító lapnak kétszer volt törzsasztala, 1908-tól 1916-ig minden héten itt ültek össze olyan nagyjaink, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc és Babits Mihály. Karinthy itt fedezte fel agydaganatának első tüneteit, majd műtétje után itt írta meg azUtazás a koponyám körülelső vázlatait. 1920-tól – a második törzsasztal idején – folyamatosan visszajáró vendég volt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc, de József Attila és Ottlik Géza is ismerős volt a pincérek számára.

1930-tól tíz éven át minden szerdán itt gyűltek össze a magyar írónők, 1936-ban megalapítva a Kaffka Margit Társaságot.

 

1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 9.

forrás: http://www.funzine.hu/hu/2014-09-budapest-klasszikus-tortenelmi-kavezoi/

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top