A gombák mérgei és a fuzáriumgomba toxinjai
A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Egyes penészgombák antibiotikumokat termelnek, melyeket az orvostudomány hasznosít. Más penészgombák a növényi, állati, emberi sejteket károsító méreganyagokat állítanak elő, melyeket mikotoxinoknak nevezünk. A mérgező gombafajok egyike a Fusarium.
A fusarium toxinok (mérgek) Európában is, hazánkban is rendszeresen előfordulnak, elsősorban a gabonákat és szemes takarmányokat, terményeket károsító Fusarium gombafajok anyagcseretermékeként – tudható meg a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal sajtóanyagából.
A toxin képződése a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. A toxin döntően gabonamagvak (a kukorica és a búza) és az azokból előállított termékek fogyasztása során kerül be az emberi szervezetbe. A fusariumok által termelt mikotoxinok közül a zearalenonnak (F-2 toxin), a fumonizineknek és a trichotecéneknek van legnagyobb jelentősége gyakorlati szempontból. Hatásuk toxinféleségenként változó. A fumonizinek rákkeltő hatásúak lehetnek, a zearalenon (F-2 toxin) ösztrogén-szerű hatásokat válthat ki.
A mikotoxinok hatásainak csökkentése
A mikotoxinok hatásainak csökkentésére számos próbálkozás történt már a korábbiakban is, de a javasolt módszerek között nem létezik minden toxinra egyaránt alkalmas eljárás. A mikotoxinok káros hatásai elleni első módszer a megfelelő agrotechnika alkalmazása, ebbe beleértve a szántóföldi penészekkel (pl. Fusarium fajok) szemben rezisztens fajták alkalmazását, valamint a szakszerűen és időben elvégzett növényvédelem. Tömegtakarmányok esetében fontos emellett a széna-, szilázs és szenázs készítés technológiai rendjének szigorú betartása. Kritikus tényezők lehetnek emellett a gyors és hatékony szárítás, a földdel való szennyeződés megakadályozása vagy legalább minimális szintre csökkentése. További kritikus pont a széna készítés során a csapadékvízzel, szilázsok és szenázsok esetében, pedig kitárolás során a levegővel való érintkezés minimális mértékűre csökkentése.
A mikotoxinok elleni küzdelem második lehetősége a penészes takarmányok etetésének lehetőleg legteljesebb körű elkerülése. Korábban bevett módszer volt a penészes takarmányok „hígítása” alacsony penészszámú illetve nagyon alacsony mikotoxin tartalmú takarmányokkal. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ez a még ma is számos helyen általánosan alkalmazott módszert az Európai Unió érvényes rendelkezései szigorúan tiltják. Ennek elkerülése érdekében célszerű lenne az alapanyagok úgy a termesztő, mint a felhasználó által elvégzett folyamatos és rendszeres vizsgálata legalább minőségi módszerekkel a szennyezett tételek kiszűrése érdekében.
A mikotoxinok elleni védelem harmadik lehetősége a takarmányadagokhoz valamely mikotoxint megkötő vagy az állatok bélcsatornájában lebontó vegyület bekeverése. A mikotoxinokat megkötő illetve lebontó vegyületeket folyamatosan, preventív jellegű felhasználása esetén az állati termelésben okozott károk jelentős része megelőzhető lenne.
A bélcsatornában meg nem kötött illetve le nem bomlott mikotoxinok a felszívódást követően elsősorban a májban metabolizálódnak, így a máj méregtelenítő kapacitásának folya-matos fenntartása elősegítheti a kevéssé toxikus metabolitokká történő átalakulásukat. Ennek feltétele azonban a máj élettanilag „egészséges” állapota, amely kiváló minőségű takarmány alapanyagok alkalmazásával és kiegyenlített táplálóanyag ellátással, ebbe beleértve a vitamin és mikroelem ellátást is, biztosítható illetve fenntartható.
Dr. Mézes Miklós
egyetemi tanár
Mycosorb technológia alkalmazása a mikotoxinok elleni programban
A FAO egyik felmérése szerint a világ gabonakészletének 25%-a mikotoxinokkal fertőzött. Ha csak a világ jelenlegi takarmány gyártását vesszük figyelembe, ami kb. 600 M tonna takarmány évente, akkor a 25%, 150 M tonna takarmánynak felel meg. Természetesen ez óriási mennyiség, mikotoxin szennyezettség miatt ez nem kerül kidobásra. Mi lesz a sorsa ennek a takarmánynak? Feletetésre kerül, annak minden kockázatával együtt. A mikotoxinok nem csak az állatokat veszélyeztetik, komoly hatásuk lehet az emberi egészségre is. Az Aflatoxin pl. könnyen átjut a tejbe is, veszélyeztetve egészségünket. Nem is beszélve azokról a teljes kiőrlésű gabonákról, melyek esetleg jóval magasabb mikotoxin szinttel rendelkeznek, mint azt elvárhatnánk. Egyes vizsgálatok szerint a sörárpán található fuzárium toxinok 10%-a a sörbe, mint végső termékbe is bekerülhet.
A 2010-es év hazai csapadékviszonyai rendkívül elősegítették a penészek elszaporodását és ezen keresztül a mikotoxinok megjelenését is. A korábbi évekhez viszonyítva többszörös szinteket mértek a laboratóriumok. Hazai viszonyok között a DON és az egyéb fuzárium mikotoxinok okozzák a legfőbb problémát valamennyi állatfaj esetében. Termelés csökkenés és szaporodásbiológiai problémák jelentik a legnagyobb kihívást.
Ilyen körülmények között a mikotoxinok elleni védekezés alapvető. A takarmányban már megtermelődött mikotoxinokkal szemben csak hatékony technológiával védekezhetünk. A korábban szélesebb körben alkalmazott agyagásványok hatékonyak az aflatoxinnal szemben, azonban olyan toxinkötőre is van igény, mely a hazai körülmények között főleg a fuzárium mikotoxinokkal szemben hatékonyak. A Mycosorb technológia fermentációs eljárással készült, élesztő eredetű termék, az élesztő sejtfalának belső, glükánban gazdag része. A termék, mivel fermentációs úton előállított, biztonságos, különös tekintettel az agyagásványokban előfordulóható dioxin, arzén, PCB vonatkozásában, ezeket nem tartalmazhatja. Kis dózisban is hatékony, így nem foglal el jelentős helyet a takarmányokban. Hatékony a DON, ZEA és egyéb fuzárium eredetű toxinokkal szemben, de nem köt meg vitaminokat és ásványi anyagokat. A technológia a bélcsatornában gyorsan kb. 30 perc alatt képes a mikotoxinok megkötésére és megakadályozza, hogy azok felszívódjanak a bélcsatornából. Jelenleg a Mycosorb a világ legsikeresebb ilyen technológiája, 3 szabadalommal védett. A Feedstuff magazin rendkívül jó áttekintést ad a technológia innovációs tartalmáról.
Helembai Jenő
ügyvezető igazgató
Alltech Hungary Kft.
Prosaro – kiugró teljesítmény a fuzáriózis ellen
A Bayer CropScience Magyarországon 2006-ban vezeti be új kalászos gombaölő szerét, a Prosaro-t, ami a fuzáriózis elleni védekezés új mérföldköve lehet. A Prosaro a Bayer két kiváló triazol hatóanyagát, a tebukonazolt és a protiokonazolt tartalmazza.
A tebukonazol hatékony minden fontos betegség ellen. A protiokonazol kifejlesztéséig ez a hatóanyag volt a fuzáriózis elleni védekezés alapja mindenütt a világon. Jelentősen csökkenti a termény mikotoxin-tartalmát is, és ez a hatás a tárolási ideje alatt is érvényesül. Fusarium ellen egyedülálló kuratív hatással bír.
A protiokonazol a Bayer CropScience új szisztemikus triazol típusú hatóanyaga. Széles hatásspektruma van, kalászosokban valamennyi betegség ellen kiváló eredménnyel alkalmazható. Kiemelkedő hatékonyságú a kalászfuzáriózis ellen. A protiokonazol jó protektív, kuratív és eradikatív hatással, illetve nagyon hosszú hatástartammal rendelkezik, ami a növények növekedésére kifejtett kedvező élettani hatással párosul.
A protiokonazol a kutatók véleménye szerint jelenleg a legjobb kalászfuzáriózis elleni hatóanyag. A Prosaro literenként 125 g tebukonazolt és 125 g protiokonazolt tartalmaz. A két molekula nemcsak kiegészíti, de támogatja is egymás hatását. Sőt a protiokonazol szinte strobilurin-szintű élettani hatásainak köszönhetően a Prosaro-nak határozott minőségjavító és termésfokozó hatása is van.
Bayer CropScience
Mire jó a GMO? 3. – A mikotoxinok
A rovarok által rágott lyukakon könnyedén bejutnak a gombaspórák is és a növény belsejében már szabadon fertőzhetnek, sőt maguk a rovarok is terjesztik a gombaspórákat. Kézenfekvő módon aBacillus thuringiensis eredetű Bt toxinokat termelő növények kevesebb mikotoxint tartalmaznak, mint a hagyományos társaik, egyszerűen azért, mert a rovarkártétel csökkenésével a gombák számára is kevesebb fertőzési kapu nyílik.
Felicia Wu 2007 -ben összefoglalta az ezzel kapcsolatos irodalmat. Az USÁban végzett vizsgálatok szerint a Bt-toxint termelő kukorica fumonizintartalma a betakarításkor 1,8-15 -ször alacsonyabb volt, mint a nem-GM kukoricáé. A különbség mértéke évről-évre változik, nyilván a rovarfertőzöttebb években a különbség nagyobb, viszonylag gyérebb lepkepopulációk esetén kisebb. Európában összesen 288 kísérletben Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Törökországban is kimutatták, hogy a Bt-toxint termelő kukoricatörzsek fumonizintartalma szignifikánsan alacsonyabb. Ugyanezt tapasztalták Argentínában és a Fülöp-szigeteken is.
A kukorica aflatoxin tartalma kevésbé függ a rovarkártételtől, így itt nem is találtak olyan jelentős különbségeket. Néhány kísérletben az USÁ -ban jelentősen kevesebb aflatoxint találtak a GM-kukoricában, mint a Bt-toxint nem termelő változatokban, általában olyan években, amikor a kukorica aflatoxintartalma eleve a szokásosnál magasabb volt, az alacsonyabb aflatoxintartalmú években ilyen különbség általában nem látszott. Több vizsgálatban egyáltalán nem találtak különbséget, valószínűleg azért, mert az Aspergillus flavus nevű gomba is termel aflatoxint, ami rovarkártétel nélkül is meg tudja fertőzni a kukoricát. Hasonlót tapasztaltak a DON tartalom esetén, az erős rovarkártételű években a Bt-toxint temelő kukorica DON tartalma jelentősen alacsonyabbnak bizonyult, gyengébb lepketermés esetén a különbség eltűnt. A kukorica zearalenon tartalmát összesen két tárgyalt közleményben vizsgálták, mindkét esetben kevesebb mikotoxint találtak a GM-kukoricában.
Xiquan Gao és munkatársai 2007 -ben egészen más oldalról közelítették meg a kérdést. Az oxidált zsírsavak fontos elemei a növények immunvédekezésének, többek között a kórokozók támadásakor beinduló jelátviteli folyamatokban is részt vesznek. A lipoxigenáz (LOX) enzimek megfelelő aktivitása beindítja a programozott sejthalált is, ezt különböző kórokozók is kihasználják, például több gombánál kimutatták, hogy a növény által a fertőzéskor termelt LOX enzimek termékei indítják be a spóraképzést, magyarán a gomba ezen anyagok jelenlétéből tudja, hogy ő most megfertőzött egy növényt. Régóta gyanítják, hogy a mikotoxinot termelését is a LOX enzimek termékei serkentik, nyilván ezekre csak akkor van szüksége a gombának, ha már megfertőzött egy növényt, gazdaszervezet nélkül teljesen fölöslegesek. Ha viszont a LOX enzim működése segíti a gombák fertőzését, akkor kézenfekvő az ötlet, hogyan viselkednek a gombák a LOX enzim hiányában? A szerzők egy Mu ugráló genetikai elem beépüléssel tették működésképtelenné a ZmLOX3 gént, ami a kukorica egyik lipoxigenáz enzimjét kódolja, ezt a mutánst nevezték el lox3-4 -nek neveztek el. Ezek után Fusarium verticilloides gombával fertőzték a mutáns kukoricájukat és azt tapasztalták, hogy a mutáns kukoricán 38% -kal kevesebb mikrokonídium nőtt, a fumonizin mikotoxinból pedig kétszázszor kevesebbet termelt a gomba, mint a kontroll kukoricán. Érdekes módon a gombafonalak növekedését nem akadályozta a mutáció, ugyanannyi gomba nőtt mindegyik mintán.
criticalbiomass.blog.hu
http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=36416:a-nebih-fokozattan-ellenrzi-a-gabonak-mikotoxin-szennyezettseget&catid=125:gazdasag&Itemid=338
Post Views: 92
