Close

Bélyeg és emlékérme jelent meg Ganz Ábrahám iparos tiszteletére

Budapest – Alkalmi bélyeget és emlékérmét bocsátott forgalomba Ganz Ábrahám iparos születésének bicentenáriuma alkalmából a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön Budapesten, az Öntödei Múzeumban.

 

“Az Öntödei Múzeum igazán méltó helyszíne az ünnepségnek, hiszen az épületet maga Ganz Ábrahám építette 1858-1859 körül” – idézte fel csütörtökön Budapesten Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.
Csizmadia Norbert, az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az iparos tiszteletére kibocsátott kétezer forintos emlékérem 25 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből áll össze. Súlya 14 gramm, előlapján a Ganz Ábrahám által alapított vasöntöde épülete látható, előtérben a kéregöntéses technológiával gyártott vasúti kerékkel. Az épület kémények alatti homlokzatán az Alapítva:1884 felirat olvasható. Az érem hátlapján Ganz Ábrahám mellképe jelenik meg, amelyet Bitó Balázs tervezőgrafikus készített.

A Ganz Ábrahám tiszteletére megjelent, kétszáz forint névértékű bélyegen a szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerék gyártási folyamatának részlete látható, amely Hajdú József fotóinak felhasználásával, Borbély Gusztáv grafikusművész tervei alapján készült. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon Ganz Ábrahámnak a Kaltenbach István szobrász által készített bronz mellszobra jelenik meg. 
Sárközy Ágnes, a Magyar Posta stratégiai igazgatója felidézte: az iparos és gyáros szakma iránti szenvedélyét és megszállottságát jól példázza az, amikor az egyik öntés során a szemébe forró vas került és elvesztette fél szeme világát. “Ekkor ő mindössze csak annyit mondott, hogy +a fél szemem odalett, de az öntés sikerült+” – emlékezett a stratégiai igazgató.
Csizmadia Norbert hangsúlyozta: Ganz Ábrahám felismerte, hogy a hazai és európai vasútépítkezés nagy lehetőséget rejt magába, és a korszak leginnovatívabb közlekedési eszköze. “Ez abban a korban valóban európai áttörést jelentett. Az ő általa készített öntési technológiát használták Európa országaiban” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Felhívta a figyelmet arra, hogy több híd építése fűződik a nevéhez, köztük például a Lánchíd tartóláncait is a Ganz gyárban állították elő. 
Mint elmondta, az Öntödei Múzeum Európában egyedülálló épületéről az első leírás 1862-ből származik. Az épület Howe-féle rácsos tetőszerkezete az egyik legrégebbi, amely hazánkban fennmaradt.    Krámli Mihály elmondta: Ganz Ábrahám e falak között alkotta meg találmányát, a kéregöntésű vasúti kereket, amely forradalmasította a vasúti közlekedést. Ferenc József is megfordult itt 1865-ben, amikor meglátogatta a Ganz gyárat. 
 
Emlékeztetett arra, hogy az öntöde berendezései, a kor legmodernebb gépei voltak, amelyek a 20. század történelem viszontagságai ellenére megmaradtak, és ha beindítanák őket tökéletesen működnének.
Az ünnepélyes kibocsátáson Bíró Zsolt, II. kerületi polgármester, valamint Krámli Mihály, Csizmadia Norbert és Sárközy Ágnes megkoszorúzták Ganz Ábrahám mellszobrát az Öntödei Múzeum kertjében.
MTI 
   
 
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top