Az őshonosság kérdése leginkább a mikor kérdőszóval fogható meg.A Kárpát-medence őshonos élővilágába hogy tartozhatna bele egyszerre az ősi pannon gyík, a honfoglaláskor behozott puli, a középkorban kialakított magyar tarka tehén, vagy a csak néhány száz éve gyomnövényként betelepült selyemfű?
Ahány ember annyiféleképpen gondolkodik hazánkban a faültetésről, fajokról, az erdőkről, hasznosításról, természetvédelemről.
Mint biogazdálkodó szeretem a hasznos fehér akácot, ezt pedig megszólta egy olvasónk azzal, hogy idegen faj. Ezután szembesültem egy rendkívül intenzív kínai faültetvénnyel a Duna-Tisza közén. Kicsit utána olvastam az eredeti kárpát-medencei növényvilágnak és olyan érdekes dolgokra leltem, melyet szeretnék megosztani olvasóinkkal!
Először is hazánk (jelenlegi) területének 85,5%-át erdők borították. Ebből mára 7,5%-nyi maradt!!!!
7 millió hektár tűnt el és nincs érintetlen terület.
Az előttünk itt lévők (ősemberektől a rómaiakon keresztül a nomád népekig) hazánk egynegyedéről tüntették el az erdőket. Honfoglaló eleink erdők és puszták váltakozásából álló alföldi erdő-sztyepptársulásokat láthattak, míg a folyókat óriási ártéri erdők követték a hegyekig, ahol érintetlen volt az erdő.
Azóta különböző korokban különböző okokból, de folyamatos az irtás, pusztulás. Az eredeti társulások eltűntek, ma már szinte csak egy-két fajból álló telepített haszonerdők léteznek, melyek általában vegetatív szaporítású klónokból állnak. A hegységi és ártéri erdők romlása áll az egyre komolyabb árvíz gondok mögött, az alföldi talajok problémái (szikesedés, futóhomok, kiszáradás) pedig a lösz- és homoki tölgyesek kipusztulása óta léteznek. Az utóbbi két évszázadban voltak erdőtelepítési törekvések, azonban sose őshonos fajokkal és mindig csak a fellépő fahiány miatt.
Az idegenföldi fajok közül abszolút uralkodó az akác. Egy gazdálkodó szemszögéből ez sokkal jobb megoldás, mint a fátlan terület, hiszen épületfát ad, kitűnő méhlegelő, élettér hasznos állatoknak, árnyék a kietlen pusztán. A természetvédőket azonban nagyon elkeseríti a jelenlegi több, mint 300.000 hektár akác, mert több van nálunk ebből az észak-amerikai fajból, mint egész Európában együttvéve! Mi a gond vele? Felújuló képessége miatt kiirthatatlanná válik…
Ez már így van, de mielőtt újabb hibákat követünk el meggondolatlanságból, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre több nem honos faj megél hazánkban. Telepítésük lehet előnyös, de veszélyekkel is járhat, ezért jó lenne, ha a természetvédelem foglalkozna velük. Tipikusan ilyennek tartjuk a kínai smaragdfát, amely csodálatos tulajdonságokkal bír (pl: 8 év alatt 1 m3 fát termel, csökkenti a CO2 tartalmat, kitűnő méhlegelő, stb.), mindenhova ültetik, mint szántóföldi kultúrát. Nem törődnek viszont például azzal, hogy trópusi növényként olyan a vízfelhasználása, mint egy szivattyútelepnek, így a környező területekről egyszerűen elszívja a vizet. Eredetileg erősen belvizes területekre szánták, de most már mindenhova telepítik. Legutóbb Ócsán láttam egy tradicionálisan öntözött szántóföldi zöldség termelő területen, ahol az utóbbi 10 évben drasztikusan csökken a talajvízszint….