A vidéki ember életének őszi jeles napjai közül évszázadok óta kiemelkedik Szent Mihály napja, melynek hagyományait, szokásait sok helyütt ma is őrzik.
A Szent Mihály napi hagyományőrzéshez csatlakozik a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) által kezdeményezett, és a szervezet által koordinált – idén tavasszal kezdődött – Vidékjáró programsorozat. A 2013 márciusától havi rendszerességgel megszervezett tematikus napokon a vidéki élet és a gazdálkodás, a néphagyományok kerülnek a középpontba, emlékezetes napokat, órákat nyújtva a programok résztvevőinek.
Bizonyára a Vidékjáró szeptember 28-29-i „Pásztorélet, pásztorhagyományok – Kézműves Mesterek Napja” elnevezésű tematikus napján sem lesz ez másként, hiszen az időpont szinte tálcán kínálja a Szent Mihály napjához fűződő tradíciók ápolását.
Európa-szerte ismert pásztorünnep ez, hiszen számos hagyomány fűződik hozzá. Az állattartók elsősorban a gazdasági év fordulójaként tartották számon, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Ám ez a nap volt a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is, mely a legnagyobb ünnepnek számított körükben, ezért ilyenkor mulatságokat, bálokat rendeztek.
E naphoz kapcsolódott a női munkatilalom is. Úgy tartották ugyanis, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Szent Mihálykor számos időjósló hiedelem is ismert a pásztorok körében. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög. A mondókák szerint, ha „Szent Mihály lova deres, behozza a telet”, vagy „Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér.”
Lesz hát mit feleleveníteni a „Pásztorélet, pásztorhagyományok – Kézműves Mesterek Napja” rendezvényein, melyhez az ország sok részéből csatlakoztak programokkal települések, csárdák, múzeumok, kézműves mesterek és civil szervezetek.
{vsig}programajanlo/pasztor{/vsig}
A tematikus napon a pásztorhagyományokhoz kötődő népi kézműves mesterségek, műhelyek mutatkoznak be a pásztorélethez kötődő folklórhagyományok felelevenítésével együtt. A mesterségbemutatók mellett játszóházak, táncházak színesítik a programot, mely szinte minden helyszínen kiegészül a helyben termelt élelmiszerek vásárával, a helyi termelők bemutatkozásával.
A tematikus nap központi helyszíne a Hortobágyi Nemzeti Park, Gömörszőlős település és a zalaegerszegi Gébárti Kézművesház lesznek. Ezeken a helyszíneken is bemutatják a letűnt korok világát, a látogatók kiállításokon ismerkedhetnek meg a pásztorélet hagyományaival, valamint gasztronómiai kalandozások egész sora, kézművesek bemutatkozása és falusi séták várnak mindenkit.
Csak érdekességként: Zalaegerszegen a hagyományos, „Tök jó!” elnevezésű tökfesztivál programjait kapcsolják össze a pásztorélet hagyományaival. Itt egyebek mellett – a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében – szálasanyag-mesterség bemutatókra, gazdasági kosárkészítésre, üveg befonása csuhéval és gyékénnyel és szalmakópic készítésre kerül sor.
A további helyszínek közül a poroszlói Tisza-tavi Ököcentrum „JUHÉÉÉtvége” elnevezésű programjának keretében például birkafélék és juhok bemutatóival és pásztorjátékokkal várják az érdeklődőket. Ugyanezzel az elnevezéssel az Aranyosidombi Udvarház és Lovastanya bográcsban készült, helyben nevelkedett bárányból, birkából készült étkekkel invitálja a vendégeket. Csákváron a Mihály-napi Lovas- és Pásztortalálkozóra várják a kíváncsiskodókat. Ott, a Vértes lábánál gémeskutak, szürkemarha gulya, csikósok, bográcsban rotyogó slambuc és más ínycsiklandozó pásztorétkek, hamisítatlan pusztai hangulat csábítja majd el a kikapcsolódni vágyókat.
A részletes programokról a videkjaro.hu weboldalon szerezhetők be bővebb információk.