Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy az Országgyűlés az alaptörvény módosítására készül, és figyelemmel követi a fejleményeket, de a végleges elfogadott szöveg értelmezése nélkül egyelőre nem kíván megjegyzést fűzni a javaslat tartalmához – közölte magyar újságírói kérdésre válaszolva a brüsszeli testület szóvivője.
Pia Ahrenkilde Hansen elmondta: bízik abban, hogy a magyar hatóságok továbbra is teljesítik korábban tett vállalásaikat, és a magyar jogszabályok „mind betűjükben, mind szellemükben” összhangban lesznek az uniós szabályokkal. A szóvivő azt is megemlítette, hogy az Európai Bizottság – akárcsak eddig – minden olyan eszközzel élni fog, amelyre az unió alapszerződései lehetőséget adnak, hogy az uniós jognak érvényt szerezzen.
Nevük elhallgatását kérő uniós tisztségviselők rámutattak arra, hogy az Európai Bizottság csak konkrét uniós jogsértések esetén emelhet kifogást egy-egy tagállam jogszabályait illetően, vagyis csak akkor, ha valamelyik tagállam olyan jogszabályt hoz, amely az uniós jog valamely pontjával bizonyíthatóan összeütközik. Az uniós tisztviselők egyértelművé tették, hogy sem az alkotmányozás, sem az alkotmánybíróság működésének szabályozása nem olyan terület, amelybe a bizottság beleszólhat. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatban viszont minden tagállamnak konkrét, kodifikált kötelezettségei vannak, amelyek teljesülését a bizottság eddig is ellenőrizte és ellenőrizni is fogja, emellett pedig „politikai figyelmeztetést” is küldhet, akárcsak 2011 decemberében. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők ugyanakkor felhívták a figyelmet az uniós zsargonban „koppenhágai dilemmaként” emlegetett problémára, miszerint a bizottság a csatlakozás előtt álló országok esetében konkrét, határozott eszközrendszerrel rendelkezik ahhoz, hogy kikényszerítse az általa elvárt módosításokat például egy ország nem megfelelőnek ítélt igazságszolgáltatási rendszerében, ha viszont az adott ország már az unió teljes jogú tagja, akkor a brüsszeli testület az ilyen esetekben gyakorlatilag eszköztelenné válik.
A név nélkül nyilatkozó egyik tisztségviselő a magyar igazságszolgáltatás kapcsán arról is tájékoztatást adott, hogy a brüsszeli testület megkapta az Európai Bíróság által elítélt, a bírák kötelező nyugdíjazásáról szóló jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot, de még elemzik a dokumentumot, így annak tartalmáról egyelőre nem tudott érdemben nyilatkozni.
Forrás: MTI