Görögországban, ahol az emberek mostanában azt sem tudják, hogy melyik szenthez fohászkodjanak, bizony már az ikonfestésből sem lehet megélni. Leon szeptember óta hajléktalan. Sok sorstársához hasonlóan ő is mozgalmas életre tekinthet vissza. Konstantinápolyban született, egyházi iskolába járt, előbb az idegenforgalmi iparban, majd egy építőipari exportcégnél futott be szép karriert. Mintegy húsz év után visszatért fiatalkori ideáljához, Angliában művészeti tanulmányokat folytatott, és ikonfestő lett. Sok rendelése volt, főleg magánszemélyektől, áruházaktól, egyházi üzletektől, akár napi 17 órát is dolgozott. 2009-től azonban egyre rosszabbul mentek a dolgok, 2011 nyarán pedig bekövetkezett a katasztrófa: alig 60 eurót keresett havonta, és csakhamar az utcán találta magát.
Többé ugyanis nem tudta megfizetni a 280 eurós bért a kétszobás lakásért és a további kétszázat a műteremért. Megtakarított pénzét már korábban elköltötte édesanyja gyógykezeltetésére, 2007-ben így is elvesztette őt.
A ma 64 éves, ősz hajú és szürke szakállt viselő férfi első hajléktalan éjszakáját az athéni archeológiai múzeum mellett lévő nagy parkban, a Marsmezőn töltötte. „Olyan érzésem volt, mintha kempingeznék. Sokat olvastam. Szerencsém volt, másfél hónapon át nem esett az eső” – elevenítette fel a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva. November közepén aztán fia segítségével eljutott a hajléktalanokat segítő Klimaka civil szervezethez, ahol „az ember megkapja, amire szüksége van.”
Változott a profil
A vörös, sárga és zöld színekre festett épületben tízegynéhányan alszanak annak fejében, hogy dolgoznak a szervezet által fenntartott otthonban, amely kosztot, ruházatot és számítógépes hozzáférést biztosít a hajléktalanoknak.
Szofian, egy 23 éves, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező marokkói azért jön a Klimakába, hogy ételt kapjon, és egy kicsit felmelegedjen az athéni télben. A férfi öt hónapja alszik a szabadban. Mint elmondta, még kukázott is, hogy élelmet találjon. Két éve érkezett Görögországba, egy bárban takarított, de aztán ennek vége lett, a tulaj közölte vele, hogy nem tud tovább fizetni munkájáért.
Leon, az ikonfestő a hajléktalanok új nemzedékét képviseli.
„Változott a profil – fejtette ki Ada Alamanu, a Klimaka kommunikációs felelőse. – Manapság olyan emberek érkeznek hozzánk, akiknek jó társadalmi státusuk volt, de most a válság következtében az utcán találják magukat. Elvesztették munkájukat, jövedelemmel és családi támogatással nem rendelkeznek. Potenciálisan könnyen integrálódni tudnának, de a válság körülményei közepette nehéz megfelelő alkalmat találni erre.”
Becslése szerint a görögországi hajléktalanok száma 25 százalékkal nőtt, és akár 20-25 ezer fő is lehet. „Mára a szegénység elérte a görög középosztály egy részét. A görög családokban megmaradt a szolidaritás, segítik tagjaikat, de amikor már ketten vannak állás nélkül egy családon belül, a helyzet nehézzé válik” – magyarázta.
2010-ben a görög lakosság mintegy 27,7 százaléka, 3 millió ember élt a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség határán a görög statisztikai hivatal, az Elsztat adatai szerint. Tavaly azonban a válság hatásai súlyosbodtak, és sok civil szervezet arra számít, hogy a helyzet tovább romlik, mivel a gazdasági teljesítmény 6 százalékkal csökkent, és a munkanélküliség ma már az aktív népesség 18 százalékát sújtja.
Miniszterelnök levesosztáson
A görög ortodox egyház csak az athéni érsekség területén naponta 10 00 ételadagot oszt szét a rászorulók között.
„Ezt a szolgáltatást három éve vezettük be, de azóta megváltozott az igénylők kora – fedte fel Vaszi Leontari, az Aposztoli ortodox karitatív szervezet nemzetközi együttműködési programjainak igazgatónője. – Akkor nagy többségük bevándorló volt, az esetek többségében illegális emigráns. Ma mind több görög munkanélküli van közöttük. Sokan jönnek gyermekeikkel. A családi kötelékek nagyon erősek Görögországban, de a válsággal mindenki számára nehézzé vált az élet.”
Athén központjának szegényebb negyedeiben, az Omonia-tér közelében tarka tömeg áll sorban a katolikus Caritas segélyszervezet székháza előtt, ahol minden délben ingyen levest osztanak. „Korábban napi 200 adagot osztottunk szét, most kétszer annyit, 300-at felnőtteknek és csaknem százat gyerekeknek, mert ők is mind többen jelentkeznek. Egy ideje görögök is jönnek hozzánk a levesért, holott szervezetünk a menekültekkel foglalkozik” – húzta alá Nikosz Vutszinosz, a jótékonysági szervezet elnöke.
A rászorulók száma folyamatosan duzzad, de az elnök szerint egyre nehezebbé válik a felajánlások és az élelmiszerek gyűjtése. „A vállalatok mind kevesebbet adnak” – jegyezte meg.
Az Aposztoli képviselőjének, Leontarinak a véleménye szerint azonban a kiesést ellensúlyozzák a magánszemélyek adományai. Decemberben az ortodox egyház a hipermarketekkel összefogva indított kampányt, az áruházak előtt gyűjtődobozokat helyeztek el, ahol a vevők elhelyezhetik adományaikat. A módszer bevált.
Lukasz Papademosz miniszterelnök december 31-én este maga is elment egy jótékonysági levesosztásra, és elkísérte a görög főváros polgármestere, Jeorjiosz Kaminisz is, aki elsőként kongatta meg a vészharangot az athéni hajléktalanok helyzetével kapcsolatban.
A jó hírek az összefogásról szólnak. Alamanu szerint szervezetéhez ma több adományt juttatnak el az emberek, mint két évvel ezelőtt. „A görögök fogékonnyá váltak erre a problémára, és nagy szolidaritásról tesznek tanúbizonyságot” – hangsúlyozta a Klimaka elnöke.
Forrás: MTI