Ha túlzottan emelkedik a minimálbér, akkor a gazdaság egyre jobban szürkülni fog, csökken a foglalkoztatás, számos cég lehúzhatja a rolót. Egy stagnáló, visszaeső gazdaság neves közgazdászok szerint nem bír el 20 százalékos bérnövekedést. Félő, hogy megint azokon csattan az ostor, akik a legkevesebbet keresik. Mintegy 1,5 millió emberről lehet szó.
Az első Orbán-kormány négy év alatt megduplázta a minimálbért: 2001. január elsejétől 25 ezer 500 forintról 40 ezerre emelte, majd 2002-től 50 ezerre emelte a legalacsonyabb teljes munkaidős munkajövedelem összegét. Ilyen gyors és ekkora mértékű emelésre azóta se volt példa. Most egy év alatt közel 20 százalékkal tervezik emelni a minimálbért 78 ezer forintról 92 ezerre.
Pentz Edina, az RSM DTM Zrt. szakértője a Népszavának elmondta: számításai szerint a jelenlegi tervek alapján a bruttó 300 000 forint havi jövedelem kifizetése jövőre – mindenfajta kedvezmény nélkül – nettó 190 020 forintot fog jelenteni. A megemelt minimálbér esetén mindenfajta kedvezmény nélkül nettó 60 260 forint marad a dolgozóknál. Felhívta a figyelmet arra, hogy a béremelés nem alanyi jogon járó juttatás, hiszen a munkáltató társaságnak megfelelő eredményt kell produkálnia ahhoz, hogy egy esetleges béremelés munkáltatói és munkavállalói költségeit fedezni tudja. Ugyanakkor az sem árt, ha a béremelés a munkavállaló munkájának eredményességét is tükrözi. A jelentős emelés komoly problémát okoz, amennyiben ellehetetlenítheti a munkáltatót és alulmotiválttá teszi a munkavállalót.
A végső számok még nem alakultak ki, a kérdés terítékre került a keddi Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén is, ahol a szakszervezetek világossá tették, hogy a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke.hozzáfűzte: a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.
Erre panaszkodott lapunknak Vadász Iván adószakértő is, akit arról kérdeztünk, hogy elindíthat-e az országban egy csődhullámot a minimálbér emelése. Mint mondta, addig nehéz felelősségteljesen nyilatkozni, amíg nem tudni, hogy az állam mekkora kompenzációban gondolkodik. Nyilvánvaló, hogy a minimálbér mellé több százezren kapnak még valamilyen jövedelmet illegálisan. Ha fehérítjük a gazdaságot, akkor nőni fog a hivatalos kifizetések és csökkenni a zsebbe kapott pénzek aránya. Nekem az az érzésem – mondta Vadász Iván -, hogy a munkaadók ki fogják izzadni a magasabb minimálbért, ezzel együtt viszont csökkenni fog a szegényebb rétegek jövedelme, tehát megint az elesettebb csoporton csattan az ostor.
Azt egyébként nem valószínűsítette az adószakértő, hogy önmagában a minimálbér megemelésétől csődhullám indulna be az országban, de az biztos, hogy a gazdálkodók költségeit jelentősen megnövekednek. Azt azért látni kell – hangsúlyozta Vadász Iván -, hogy akik eddig túlélték a válságot, azok életképesek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a minimálbér növekedésénél is nagyobb gondot jelenthet, ha bevezetik azt a korábban már beharangozott szigorítást, hogy a minimálbér másfélszerese után kellene járulékot fizetniük a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai, illetve a főállású egyéni vállalkozók után. Ezt akkor is át kell utalni, ha egyébként semmi jövedelme nincs a vállalkozásnak, ami nagy érvágás a számára.
Hasonló véleményen van Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki a Népszava érdeklődésére kijelentette: nagyságrendileg 20 százalékos minimálbéremelésről van szó, amit egy stagnáló, visszaeső gazdaság biztos, hogy nem tud elviselni. A következmény az lesz, hogy az érintett gazdasági szereplők elkezdenek majd csalni, például 8 órás munkaidő helyett 6 vagy 4 órásra jelentik be a dolgozókat, s akkor már nem kell a minimálbér teljes összegét kifizetni. Vagy amit idáig cafetéria juttatásként adtak, azt megszüntetik és átcsoportosítják a pénzt a bérre, hogy emelni tudjanak.
Az össz-munkaerőköltséget biztos, hogy nem tudják 20 százalékkal megemelni. Az lesz a következmény, hogy többet fizetnek zsebbe, szürkül a gazdaság. Ezeket a „stikliket” a szolgáltató ágazatokban viszonylag könnyű megoldani, egy pincér például mondhatja a munkaügyi ellenőrnek, hogy délben hazamegy, délután visszamegy az étterembe. Nehéz viszont megvalósítani olyan ágazatban, ahol jól ellenőrizhetőek a munkahelyek. Ha egy varrodába bemegy például a revizor és megkérdezi a lányokat, hogy hány órát dolgoznak, rögtön kiderül az igazság. Ezekre az ágazatokra újabb súlyos csapást mér az intézkedés.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek nagyjából már régebben összedőltek. Ha pedig nagyon-nagyon megpróbálja a kormány kikényszeríteni és ellenőrizni a minimálbéremelést, akkor előfordulhat, hogy becsukják a boltot. Arra számítok, hogy az állam bevételei nem fognak növekedni, pedig a minimálbérre eső adó, illetve egészségügyi és nyugdíjjárulék befizetéseknek jelentősen emelkedniük kellene. Az új intézkedés egyébként nem csak a minimálbéreseket érinti, hanem azokat is, akiknek akörüli a fizetése, így összességében 1,5 millió emberről lehet szó.
Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak számításaiból is: eszerint igen magas a minimálbér környékén foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nagyjából 15 százaléka minimálbért, további 10 százaléka a jelenlegi és a megemelt minimálbér közötti összeget keres, azaz a minimálbér emelése jelentős számú munkavállalót érint. Így szerintük a 2012-ben tervezett emelés a teljes versenyszféra bérindexét körülbelül másfél százalékponttal emelheti meg, így a bruttó bérek 2012-ben akár 6 százalék feletti ütemben emelkedhetnek.
Vértes András és Vadász Iván a feketegazdaság felé való elmozdulást illető feltételezéseit támasztják alá különféle hazai kutatások is, melyekből kiderül: a 2001-2002-es minimálbér-emeléseknél a részmunkaidősök száma mindkét év elején jelentősen megugrott. Becslések alapján a minimálbéresek mintegy fele kap a bejelentett bérnél magasabb jövedelmet. Tíz évvel ezelőtt az infláció is megugrott, most szakértők szerint nem várható hasonló folyamat a gyenge kereslet miatt. A másik veszély, a visszaeső foglalkoztatás, viszont a közeljövőben is fennáll. A 2001-es, 50 százalék feletti minimálbér-emelés hatására már rövid távon is markánsan csökkent a foglalkoztatás a kisvállalkozások körében. A minimálbér-emelés a képzetlen magyar munkások termelékenységi szintjénél magasabbra tette a lécet. Akiknek a tudása nem érte el a bérszínvonalat, azokat a cégek elbocsátották, és ezzel gyakorlatilag nagy részüket kiszorították a munkaerőpiacról.
A minimálbér-emelés a legsúlyosabban a kis- és középvállalkozások munkarőadataira hatott, az 5-20 fős kisvállalkozások körében 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás. Ennek fényében pedig talán nem véletlen, hogy az utóbbi időben már kevésbé hangoztatja Orbán Viktor az egymillió munkahelyről szóló álmát.
Füsi Piroska
Forrás:www.mszp.hu/Népszava