Nyolcvan évvel ezelőtt, a repülés hőskorában még egyáltalán nem volt olyan egyszerű feladat átrepülni az Atlanti-óceánt, mint ma – idézte fel a kiállítást megnyitó Juhász István vezérőrnagy. Mint emlékeztetett, az első óceánrepülést mindössze négy évvel a két magyar pilóta vállalkozása előtt hajtotta végre az amerikai Charles Lindbergh.
Az előzményekről szólva Juhász István elmondta: a vakmerő útra annak idején magánszemélyek adták össze a szükséges forrásokat, Endresz György és Magyar Sándor vállalkozását jelentős összeggel támogatta például Lord Rothermere. Nála is nagyobb, 25 ezer dolláros adományt tett Szalay Emil amerikai magyar vállalkozó, ebből az összegből sikerült megvenni végül egy Lockheed Sirius típusú repülőgépet.
A szükséges átalakítások után a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) névre keresztelt kétüléses gép a új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről szállt fel 1931. július 15-én, majd rekordidő, 13 óra 50 perc alatt érte el az ír partokat. A tervek szerint a pilóták Mátyásföldön landoltak volna az ünneplésükre készülő tömeg előtt, a rossz időjárás miatt azonban a repülőből kifogyott az üzemanyag, ezért egy Bicske és Felcsút közötti szántón értek földet.
A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 kilométeres utat a két magyar óceánrepülő pontosan 26 óra 20 perc alatt teljesítette, tehát gyorsabban, mint addig bárki. Endresz György és Magyar Sándor még két világrekordot is megdöntött: az óceán fölött ők érték el a legnagyobb, óránkénti 250 kilométeres átlagsebességet, valamint Amerikából indulva Európa felé addig még senki sem jutott ilyen messzire a szárazföld belsejébe, mint ők.
Sajnálatos módon Endresz György nem élvezhette sokáig a dicsőséget: a következő évben Rómában halálos balesetet szenvedett a Justice for Hungary-vel – emlékezett Juhász István.
Mint Reider Mónika, a 80 éves a magyar óceánrepülés című kamarakiállítás rendezője az MTI-nek elmondta, a múzeumban három vitrin és hat tabló idézi fel a nyolcvan évvel ezelőtti vállalkozás történetét, előzményeit és utóéletét.
Korabeli fotográfiák, dokumentumok és kitüntetések mellett a látogató megismerheti, milyen felszereléssel harcolt pilótaként az I. világháborúban Magyar Sándor és Endresz György. Az Osztrák-Magyar Monarchia légiflottáját az antant haderő leszerelte, ezért is számít különlegességnek egy I. világháborús harci gép függőleges vezérsíkja – emelte ki Reider Mónika.
Repülőgépdarabok a következő vitrinben is találhatók, a Justice for Hungary maradványai azonban már Endresz György tragikus balesetére emlékeztetnek. Az óceánrepülés előkészületeit, a mátyásföldi várakozás pillanatait és a pilóták ünneplését a tablók számos fotográfiával idézik fel, de érdekes a rövidesen kibontakozó kultusz számos emléke is.
A 80 éves a magyar óceánrepülés című kamarakiállítás augusztus 14-ig látogatható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum aulájában.
MTI