Close

Nem elég precíz, újraszabályoznák a mentelmi jogot

 MNO – BL 

Precízebben kell szabályozni a mentelmi jogot, ennek érdekében még az idén állásfoglalást fogalmaz meg az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága – erről Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke beszélt kedden azt követően, hogy a bizottság meghallgatta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének az európai jogfejlődésre is kitekintő mentességgel kapcsolatos előadását.
 

 
 
Rubovszky György az ülést követően újságírók előtt kifejtette: alkotmányozási folyamat van, az új alkotmány számos jogterületet érint, így álláspontja szerint a képviselői jogállás, a mentelmi jog szabályozását is újra kell gondolni. Mint mondta, vannak olyan intézkedések, amelyek nem eléggé körültekintően szabályozottak. Szerinte e körben a törvényszöveg „szűken fogalmaz”, ezért is tartják szükségesnek az állásfoglalás kiadását.
Az ülésen nevesítve nem esett szó képviselői mentelmi ügyekről, az elnököt ugyanakkor konkrét eljárásokról is kérdezték az újságírók Baka András meghallgatását követően. Dávid Ibolya volt MDF-elnök mentelmi ügyével kapcsolatban Rubovszky György felidézte: a mentelmi bizottság csak indítványozó, a döntés az Országgyűlésé, amely nem függesztette fel az előző parlamenti ciklusban a képviselő mentelmi jogát. Hagyó Miklós ügyében pedig nem érkezett az Országgyűlés elnökéhez mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány.
Baka András a mentelmi jog kialakulásával összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a mentesség nem személyes kiváltság, hanem a törvényhozás egészét védelmező garancia. Kiemelte: két aspektusa a felelőtlenség, vagyis az, hogy a képviselő nem tartozik jogi felelősséggel a szavazásáért, és a sérthetetlenség, vagyis az, hogy a képviselő védett a jogi eljárásokkal szemben.
 mentelmi jog tartalmi elemeiről szólva azt hangsúlyozta: a felelőtlenség a képviselői jogálláshoz kapcsolódik, így csak a saját leadott szavazatok leadására vonatkozik, arra nem, ha más helyett nyomják meg a gombot. Baka András kérdésként vetette fel, hogy a képviselőcsoportokban történő szavazásra is kiterjed-e ez a védettség, majd hozzátette: véleménye szerint igen. A képviselői munka lényegeként meghatározott szólásszabadsággal összefüggésben arról beszélt, hogy a korlátozás nem abszolút, mint például Angliában. A jogalkotó szűkítette a korlátozást azzal, hogy a rágalmazásra, becsületsértésre nem vonatkozik a védettség. Ezzel összefüggésben Rubovszky György, a testület elnöke azt mondta: a bizottság töretlen gyakorlata, hogy ezekben az esetekben sem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését az Országgyűlésnek.
Baka András a mentesség időbeli hatályával kapcsolatban azt mondta: az a képviselői mandátum alatt áll fenn. A sérthetetlenségről szólva kifejtette: büntetőügyek esetén csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indulhat eljárás, szabálysértések esetén a képviselő lemondhat mentelmi jogáról.
Az elnök nemzetközi példákat említve a bírósághoz való fordulásnak az emberi jogok európai egyezményébe foglalt jogát vetette össze strasbourgi példák alapján a mentelmi joggal. Összességében azt hangsúlyozta, hogy az Emberi Jogi Bíróság álláspontja szerint mindig mérlegelni kell, hogy melyik jog élvez privilégiumot.
Azzal összefüggésben, ha egy képviselő le akar mondani a mentelmi jogáról, mert így szeretné tisztázni magát a független bíróság előtt, szintén egy strasbourgi ítéletet hozott példaként. Ebben az eljárásban a bíróság azt mondta ki, hogy nem sérültek a kérelmező jogai azzal, hogy nem függesztették fel a mentelmi jogát, mert ez csak időlegesen akadályozza az eljárás megindulását, a mentelmi jog lejártakor az eljárás lefolytatható.
Rubovszky György Baka András előadását követően arról beszélt, hogy idén májustól már kilenc olyan esettel foglalkozott a bizottság, amelyben mentelmi jog megsértéséről volt szó, de ezekben nemcsak a bíróság, hanem a rendőrség is érintett volt. Külön említett egy esetet, amikor a képviselő nem tárta fel a bíróság előtt képviselői mivoltát, s az csak az eljárás során derült ki. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselőnek a mentelmi jogra való hivatkozása kötelessége.
Baka András válaszul jelezte, hogy ha a bíróság megsérti a mentelmi jogot, az probléma, erről a bizottságnak tájékoztatnia kell az OIT elnökét. Ígéretet tett arra is, hogy a bíróságokon, a továbbképzési programban szerepel a mentelmi jog is. Mint mondta, nem érzi a mentelmi jog megsértésének azt az esetet, ahol a képviselő nem jelezte képviselői mivoltát.
Fotók: Máté Péter/Magyar Nemzet
(MTI) 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top