A miniszterelnök szóvivője szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni. Szijjártó Péter szerint „jó reményekkel lehetünk az iránt”, hogy a Fidesz- és a KDNP-frakció megszavazza a parlamentben Lázár János kedden benyújtott javaslatait.
A kormányfő szóvivője szerdán Budapesten, újságírók előtt azt mondta, az MSZP valószínűleg azért tiltakozik hangosan a botrányos végkielégítések korszakának lezárása ellen, mert a párt soraiból és holdudvarából kikerülő vezetők érintettek a végkielégítések ügyében.
Áprilisban az emberek úgy döntöttek, hogy új korszakot nyitnak az ország történetében, s ezt a döntést októberben megerősítették – mondta Szijjártó Péter, hangsúlyozva: ebben az új korszakban elfogadhatatlan, hogy az ország jelenlegi állapotában egyes állami, költségvetési szférában dolgozó vezetők több tízmilliós végkielégítéseket tegyenek zsebre. A nemzeti ügyek kormánya köteles megfelelni az embereknek, akik ezt igazságtalannak érezték, és meg kell találnia a szükséges és alkalmas jogi eszközöket arra, hogy a botrányos végkielégítések korszakát lezárja – tette hozzá.
Tárcavezetői pályafutását befejezve mintegy 6,6 millió forintot kapott a volt miniszterek közül például Gráf József, Herczog László, Kiss Péter és Szekeres Imre. 3,3 millió forint juttatást kapott például Balázs Péter, Hónig Péter, Juhász Gábor, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Szabó Imre, Székely Tamás, Varga István és Varga Zoltán – sorolta.
Szijjártó Péter emellett szólt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) szolgálatot teljesítő Szilvásy György főigazgatónak információik szerint elbocsátása után több mint 20 millió forintot fizettek ki. Az ugyancsak volt MNV-s Benedek Fülöp pedig – információik szerint – több mint ötmillió forintos kifizetésben részesült elbocsátása után.
„Az sincs rendben, hogy a MÁV-nál, ahol éves szinten több tízmilliárdos veszteséget halmoznak fel, az idei évben elbocsátáskor, illetve távozáskor volt olyan vezető, aki 30 millió forintos végkielégítés kapott” – folytatta.
Véleménye szerint ezek után nem meglepő, hogy az emberek nem akarják, hogy e távozó állami vezetők több tízmillió forinttal a zsebükben elsétáljanak.
„Jó reményekkel lehetünk az iránt, hogy a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői egytől egyig mellé állnak majd ezeknek a jogszabálytervezeteknek az Országgyűlésben” – fogalmazott a szóvivő, utalva a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által beterjesztett javaslatokra, köztük az alkotmány módosítására, amely szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kikerülnének az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből.
Szijjártó Péter kifejtette: minden szavazás előtt egyeztet a két kormánypárti frakció vezetése, ez most is így lesz.
„Azok az intézkedések, amelyeket most a Fidesz javasol, azok kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy amíg nem lesz új, végleges alkotmánya az országnak, addig már ezt a kérdést rendezzük” – mondta kérdésre válaszolva.
Arra, hogy miért nem fogadták meg az Ab ajánlásait, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője úgy válaszolt: gyors megoldásra van szükség, amely már idén tudja biztosítani a 98 százalékos különadóról szóló törvény érvényesülését.
Az Ab kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője akkor bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki a testület hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt Lázár János változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
(MTI-fidesz.hu)