Close

A látássérült emberek világa

A pupilla szabályozza a fény bejutását a szembe, ezért van, hogy hol összeszűkül, hol kitágul. Akkor szűkül össze, ha nagy a fény napközben, és este a sötétben kitágul, így valamennyire éjszaka is látunk. A szembe érkező képet a retina jelekké alakítja át, a látóidegek pedig elküldik az agy látóközpontjába.

A szem nagyon érzékeny, gondoljunk csak arra, amikor porszem kerül a szemünkbe, azonnal reagál az idegen anyagra könnyezéssel, pislogással. A szembe nagyon sok apró ideg van, amelyek közül, ha csak egy károsodik, a látás romlik.

 

Látássérültnek nemcsak a vakokat és gyengén látókat nevezzük, hanem azokat az embereket is, akik összekeverik, illetve nem látják a színeket, és akik csak bizonyos napszakban látnak jól. A színtévesztők összekevernek bizonyos színeket, például a pirosat zöldnek látják és fordítva. A színvakság esetében pedig egyáltalán nem látják a színeket, nekik minden fekete és fehér. A szürkehályog is látásproblémát okoz, az illető homályosan lát, mintha egy hártya lenne a szeme előtt. Ezt csak orvosi műtéttel tudják kezelni. A farkasvakságban szenvedők nem látnak kevés fénynél, illetve alkonyatkor és hajnalban, tehát szürkületkor, sötétben és világosban viszont jó a látásuk. 

A gyengénlátók általában csak elmosódott képeket, alakokat látnak. Esetükben a szemüveg se segít. A fény változásait érzékelik, meg tudják állapítani, hogy merről jön a fény, ez valamelyest segít a tájékozódásban, de nem sokat. A vakok pedig teljes látáskárosodottságban szenvednek, ők egyáltalán nem látnak semmit, így csak tapogatással és hallással tudnak tájékozódni.  A szemüveg a kisebb szembetegségeken segít, illetve idősebb korban, amikor a szem romlásnak indul. Minél rosszabb valakinek a szeme, annál több dioptriás szemüveget kell hordania.

A látássérült emberek is ugyan úgy élik a mindennapjaikat, mint a látók, de mégis másképp. A lakásukban mindig rendnek kell lennie, mindennek a megszokott helyén, különben nem találnák meg a dolgaikat. Sok esetben van segítségük, olyan személy, aki ott van velük, mellettük, és segít a mindennapi dolgokban, például az öltözködésben, a színek kiválasztásában, a főzésben. Akiknek ezekkel egyedül kell szembenézniük, nehezebb helyzetben vannak. A szekrényben a ruháknak szín szerint kell lenniük, a konyhában a cukornak és a sónak mindig ugyanott kell lennie. A látó embernek ezek a dolgok nem okoznak gondot, de egy vak ember számára létfontosságúak. 

A látássérültek nem igen térnek el a megszokott útvonalaktól. Azokat már ismerik, kitapasztalták, hogy hány lépésre van a bolt, stb. De bármikor történhetnek kiszámíthatatlan dolgok, útfelújítás, járdajavítás, csatornázás, szerelés, ami előre nem látható. Ilyen esetekben fontos, hogy az emberek segítsenek. Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, a másikra. A másik segítségük a vakvezető kutya. Ezek az állatok a kiképzésen megtanulják, hogy miként legyenek a látássérült emberek hűséges és segítő társai. A kutyának ellent kell állnia az ösztöneinek, nem indulhat el a különböző szagok után, nem szaladgálhat, nem rángathatja a gazdáját. A kutyák nagyon intelligens és okos állatok, a vakvezető kutyák pedig páratlan képességekkel rendelkeznek. A látássérült emberek szeme. Tudják, hogy mikor szabad átkelni az úttesten, a gazdájukkal a buszok ajtajához állnak, kikerülik az akadályokat, odaadják az újságot. 

A vakok sportja a csörgőlabda. Ebben a játékban a játékosok csendben vannak és hallgatják, hogy a csörgő hangot adó labda merre gurul. A kapuban álló ember a csörgés után tudja megállapítani, hogy merre vetődjön. A síri csend fontos, hiszen a játékosoknak koncentrálniuk kell a hangra. Ahogy a játékosok, úgy a szurkolók is csöndben vannak, hogy még véletlenül se zavarják a játékosokat.

A számítógép billentyűzetén az F és a J betűkön kidomborodó jel van, aminek segítségével megtanulják a billentyűk betűit, számait, és ettől a két betűtől kiindulva tudnak gépelni, illetve speciális szoftvert használnak. 

Ők csak tapintással, szaglással és hallással tudnak információt szerezni, kommunikálni.A XIX. század elején a francia Vakok Intézetében dolgozó Louis Braille feltalálta a Braille ábécét. Ennek segítségével tudnak írni és olvasni a vakok. A Braille ábécé lényege, hogy hat pontból álló karakterek vannak téglalap alakban, két oszlopban. Az éppen kidomborodó pontok jelenítik meg a betűket, számokat, írásjeleket, amiket az ujjukkal tapogatnak ki. Azok, akik idősebb korban veszítették el a látásukat nehezebb helyzetben vannak, mert nehezebben vagy egyáltalán nem tudják megtanulni a Braille ábécét. A beszélő képernyőolvasó pedig inkább a fiatalabbak körében elterjedt. 

Sajnos a munkáltatói előítélet megnehezíti az elhelyezkedésüket. Magyarországon nagyon kevés százalékuk dolgozik, ennek egyik oka, hogy a munkáltatók nincsenek tisztában azzal, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után állami támogatást vehetnek fel, másik oka pedig, hogy félnek alkalmazni őket. Pedig jó munkaerők, és minden olyan területen megállják a helyüket, amelyben a látásuk nélkül is boldogulnak, például a telemarketing területén. 

Ezekből is látszik, hogy a vakok és gyengén látók élete nem olyan, mint a látóké, de ugyanúgy élik a mindennapjaikat, mint mások. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top