Ring Magazin

Hétfô, 2017. November 20.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Ütköző Kúria: népszavazás a vagyonnyilatkozatokról

Kúria: népszavazás a vagyonnyilatkozatokról

E-mail Nyomtatás PDF

kuria 02

A Kúria hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely azt célozta, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal - derül ki a bíróság internetes oldalán közzétett végzésből. A Kúria ezzel megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi,  hitelesítést megtagadó határozatát. A kúria örökérvényű mottója: "az ítélt dolgot igazságként kell elfogadni... "

    A kérdést, amelyet egy magánszemély nyújtott be hitelesítésre a Nmezeti Választási Bizottsághoz, úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?" Az NVB június 22-i ülésén 6:4 arányban hozott döntésével megtagadta a kérdés hitelesítését, részben arra hivatkozva, hogy a kérdés az országgyűlési képviselőkre is vonatkozna, így viszont érintené az Országgyűlés személyi és szervezetalakítás szabadságát. Az NVB szerint a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének sem: nem egyértelmű, mit jelent a "rendszeres" vizsgálat, milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokkal kellene összevetni a vagyonnyilatkozatokat, emellett a kérdés olyan széles társadalmi körre írná elő az ellenőrzést, amelyek pontos köre a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű.  Az Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen jogorvoslattal fordultak a Kúriához, amely kedden hozott végzésében megváltoztatta az NVB döntését és a kérdést hitelesítette. 

 

kuriavagyon001

A Kúria megállapította, hogy a kérdés ugyan az országgyűlési képviselőket is érinti, mivel a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzési módjára vonatkozó szabályozás átalakítását célozza, de az nem minősül személyi kérdésben való döntésnek. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és annak ellenőrzése nem a kérdés alapján kerül bevezetésre, a kérdés a már jelenleg is létező ellenőrzés módját illetően helyez kilátásba részben új szabályozást - szögezte le a bíróság. 
 A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás nem érinti az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságát, egy eredményes népszavazás esetén a vagyonnyilatkozatok megalapozottságának vizsgálata a jelenlegi szervezeti keretek között, de más szervek bevonásával is lefolytatható. 
 A bíróság kiemelte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg a tiltott tárgykörre hivatkozással. A bíróság megítélése szerint bár a kérdés számos jogszabályt, és széles társadalmi réteget érint, ez nem befolyásolja a kérdés egyértelműségét. A kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns, hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat jogintézményéhez kötődik - írta a bíróság. 
    A Kúria szerint a "rendszeres" kitétel a kérdés kontextusában azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése nem lehet eseti, ad hoc jellegű, hanem az arra irányuló eljárást a jogalkotó által meghatározott időközönként rendszeresen le kell folytatni, így ez sem lehet akadálya a kérdés hitelesítésének. A Kúria azt sem találta aggályosnak, hogy a kérdésben nem határozták meg pontosan, hogy a vagyonnyilatkozatok mely hatósági nyilvántartásokkal kerüljenek összevetésre, mert egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó hatáskörébe tartozik, hogy - a vagyonnyilatkozatok adattartalmának ismeretében - a vonatkozó hatósági nyilvántartások körét meghatározza. 
A Kúria végzése jogerős.

birosag 496

Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve. Mottójuk: Res iudicata pro veritate accipitur - azaz ítélt dolgot ( jogerős ítéletet ) igazságként kell elfogadni. 

A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény értelmében a Kúria:  elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot ; elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, ; a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz ; joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát ; elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé ; dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről ; dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

MTI, Kúria 


(1 értékelés)