New York-nak sajátos az atmoszférája, aki már járt ott, bizonyosan megérezte ezt, de aki nem tölthetett el egyetlen napot sem a tengerentúlon, az is látja: Amerikában valahogy minden más. Nem szebb, jobb, csak tán dinamikusabb, meglepőbb, mozgalmasabb. Ez érvényes a lakóterekre is. Az emberek többé-kevésbé rohannak, ezért vagy praktikus, kevés gonddal járó lakást választanak, vagy igyekeznek a szürke mindennapokat azzal ellensúlyozni, hogy finom otthont varázsolnak maguknak. Megrendelőink ez utóbbi igényükkel keresték meg a tervezőt.
Lakásuk egy ötvenemeletes penthouse tetőszintjén található, majdhogynem a fellegek között. A lakást a tulajdonosok két éve vásárolták, de csak tavaly jutott idejük egy alapos felújításra. Azt kérték Anna Jacoby lakberendezőtől, hogy otthonuk kicsit olyan legyen, mint egy pasztell festmény: lágy színek, harmónia jellemezze, s hordozzon egyéni stílusjegyeket.
A térszerkezet annyira sajátos volt, hogy a tervező nem akart változtatni rajta. A bejáratból nyíló étkezőhöz csatlakoztatva egy keskeny sávban húzódik a nappali, a két helyiség keresztmetszetében pedig a lépcső található, amelyből az emeleti hálóhelyiségekbe jutunk. Utunkat kezdjük a nappaliban, amelyet Anna különleges burkolóanyagokkal tett újszerűvé. Úgy tűnik, mintha a falakat márvánnyal burkolták volna, Anna azonban fellebbenti a titokról a fátylat: „Való igaz, hogy a lakás egy keskeny frontján és a fürdőszobában márványburkolat van, ám a falat holland papírból készült márvány mintájú tapéta fedi. Ez az elegáns anyag tökéletes keretet ad a bútoroknak.” A nappali vonalát követő kanapé ölelésébe a tervező egy praktikus asztalt helyezett. A lépcsőfeljárót ügyesen kihasználva egy álfalazatba került a televízió, képernyője mintegy a falfelületbe simul.
Látványos mahagóni lépcsőn át jutunk a hálószobákba. A cél itt a pihenés feltételeinek maradéktalan megteremése volt, no meg az, hogy a nappali stílusa valamiképpen visszaköszönjön az emeleten is. A tervező szeretett volna konzekvens maradni, és egy jellegzetes falburkolattal sajátossá tenni a hangulatot: vendéglátóink hálójában márvány helyett az ágy fejtámlája mögötti falszakasz teljes hosszán gyűrt textiltapétát használt. A tárgyak természetesen itt is eklektikusak, fiatalosak és egyediek. A vendégháló valamivel világosabb, kevésbé intim zug.
Az összkép hibátlan. Nyoma sincs túlzásnak, elnagyoltságnak – ezt a tervező meghagyta a hollywoodi producereknek.
A teljes cikk az A Mi Otthonunk magazin 2011/2-es számában olvasható.