Fodor István nemzetközi hírű ungvári botanikusról elnevezett természettudományi kutatóintézet kezdte meg működését szeptemberben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A Fodor István intézet feladatai között szerepel Kárpátalja természeti kincseinek felkutatása, tudományos igényű feltérképezése, megőrzésének elősegítése, a régió flórájának és faunájának felmérése, a növény- és állatfajok életterét érintő változások nyomon követése. Az intézet munkatársai célul tűzték ki egy, a Kárpát-medence védett és ritka növényfajait felvonultató növénykert létrehozását is – adta hírül a karpatalja.ma internetes hírportál.
A cikk szerint a gyűjteményt a főiskola által a Beregszászhoz közeli Nagyberegen létrehozandó tájház kertjében alakítanák ki. A terület betelepítése már idén ősszel elkezdődhet, s a növénykert a veszélyeztetett fajok megőrzésén túl oktatási és tudományos célokat is ellát majd – olvasható az írásban, amely szerint Kárpátalja számos, Európában egyre inkább kuriózumnak számító, jobbára eredeti állapotában megmaradt természetes élőhellyel büszkélkedhet.
Mint a híroldal emlékeztet, az intézmény névadójául Kárpátalja nemzetközi szinten is nagyra becsült botanikusát és ökológusát, a 2000-ben elhunyt Fodor István professzort választották. Fodor egykor Prágában, a Károly Egyetemen szerzett diplomát, Ungváron gimnáziumi tanárként dolgozott, majd Kárpátalja Szovjetunióhoz történt csatolása után egyik alapítója lett az Ungvári Állami Egyetem növénytani tanszékének és botanikus kertjének. Doktori disszertációját a Moszkvai Lomonoszov Egyetemen védte meg. Tudományos érdeklődésének középpontjában Kárpátalja növénytakarójának feltérképezése állt. Kiemelkedő oktatói és tudományos munkásságáért megkapta a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya aranyérmét.
Fodor István professzort rendkívül aggasztotta a Kárpátok lejtőin folytatott tarvágásos erdőirtás problémája, különös tekintettel az ennek nyomán Kárpátalján mind gyakoribbá váló áradásokra. Egyetemi munkatársaival kutatóállomást hozott létre a Róna-havasokon, ahol a lecsupaszított hegyoldalak visszaerdősítésének lehetőségét vizsgálta. Az intézet nagyon komoly eredményeket ért el a probléma megoldását illetően, de ezek gyakorlatba való átültetése meghiúsult a Szovjetunió szétesése miatt. A Kárpátok visszaerdősítésére kidolgozott eljárását Fodor professzor szabadalmaztatta.
Forrás:kva/ksy MTI