A gazdasági, társadalmi, illetve szellemi élet kiválóságaiból 2010 májusában alakult Ring Tanácsadó és Támogató Testület már összetételénél fogva is rangot ad honlapunknak, a www.ringmagazin.hu-nak, amely évek óta független, nyílt szellemi küzdőtérként van jelen a hazai internetes médiában.
A testület 2011. június 11-én megtartott ülésének Filvig István, a Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, az RTT Testület elnöke volt a házigazdája, az alábbiakban az ott elhangzottakat foglaljuk össze.
A www.ringmagazin.hu jelene és a múlt
Földesi József, a Ring Alapítvány alapító elnöke, a Ring Magazin kiadója tájékoztatott a portál tevékenységéről, értelmezve annak ars poéticáját: „A Ring független, nyílt szellemi küzdőtér”, továbbá részletezte, hogy mi következik a Ring Alapítvány közhasznú jellegéből.
Idézte az RTT Testület egyik tagjának, Birinyi Józsefnek a megfogalmazását, amely szerint: „Az érték a mérték!”, ami eleve kizárja a bulvárt, a gyűlölködést, a rágalmazást, és feltételezi a nemzeti, a polgári értékekhez, a demokráciához, a szolidaritáshoz, a közjóhoz, a közhasznúsághoz, az igazsághoz, az emberi méltósághoz való ragaszkodást. Pártok nélkül nincs demokrácia, de a többpártiság önmagában még nem garantálja a demokráciát.
Ennek elengedhetetlen feltétele az állampolgárok, a civilek folyamatos és közvetlen részvétele a demokrácia intézmény hálózatának létrehozásában és működésében.
Sokan úgy gondolják, folytatta Földesi József, hogy a mai kiélezett, elpártosodott viszonyok mellett illúzió azt képzelni, hogy éppen a sajtó területén lehet bárki is független, nyitott, értékorientált, hogy a ”táboron” vagy a pénzen kívül más érték, elsősorban erkölcsi értékek dominálhatnak.
E nézetek egyrészt túlzóak, másrészt véleménye szerint talán soha nem volt az emberekben olyan erős vágy a megtisztulásra, az erkölcsi értékek helyre állítására, mint most. És ez a sajtóra is vonatkozik. A rosszról, a bűnről is be kell számolni persze, de az mégiscsak képtelenség, hogy lassan a médiából, különösen bulvárból kiszorul a jó hír. Ugyanígy elfogadhatatlan az is, hogy a balliberális média az olyan fogalmakat, mint haza, nemzet, Szent korona, magyar, keresztény, szinte kizárólag gúnyos felhangon használja. Annak idején még Sztálin honosította meg, hogy fasizmus, fasiszta az, amivel, akivel ő nem ért egyet. Lényegében ez folytatódott, folytatódik tovább egészen napjainkig, leszámítva persze azt, hogy a kivégzések már legfeljebb csak virtuálisak. Pedig talán nincs még egy nép, amelynek értelmisége, nagyjai, egyébként érthető módon, annyit foglalkoztak volna ezzel a témával, mint a magyar. Illyés Gyula kedvenc frappáns, bölcs megfogalmazása a következő volt: „Hazafi az, aki jogot véd, nacionalista az, aki jogot sért.”
Földesi József álláspontja szerint önmagában azért senki sem elítélhető el, mert az illető valamely „táborhoz” tartozik. A tettek számítanak! Sőt, lehet valaki „táboron belül” akár függetlenebb is, mint sokan mások, akik amúgy soha, semmilyen párthoz, szervezethez sem tartoztak.
A mostani Ring Magazin elődjének, az 1989 és 1994 között megjelenő szabadelvű – nem a mostani értelmezés szerinti liberális – Ring c. hetilapot Földesi József néhány barátjával együtt hozta létre, s ő volt a szerkesztőbizottság elnöke. Ebben a szerkesztőbizottságban a kezdetektől mind a hat, később a parlamentbe is bejutott pártnak volt egy-egy kiváló képviselője, akik közül többen a parlamentben is képviselők lettek (például Lezsák Sándor, a parlament alelnöke).
Amikor a választások közeledtével kiéleződtek a pártharcok, itt is voltak kemény, indulatos viták, olykor bizony még személyeskedő megjegyzések is elhangzottak. Ennek ellenére együtt tudott maradni a lap megszűnéséig, soha nem vonták kétségbe egymás tisztességét, a jó ügyek iránti elkötelezettségét. És ez az, ami napjainkban annyira hiányzik: a bizalom.
A tanácsadó testület ülésének különleges színfoltja volt Gáll Gregor szobrászművész alkotásainak bemutatása, illetve 11 éves, Isis nevű kislányának hárfajátéka, saját szerzeményeinek előadása. Nem meglepő mindez, hiszen a közelmúltban Isis Brüsszel legelőkelőbb hangversenytermében, az EU ötszáz vezető személyisége előtt lépett fel óriási sikerrel.
Filvig István kezdeményezte, hogy a magyar történelmi hagyományokban ágyazottan a testülete rendezzen Ring-törzsasztal vitát a modern demokrácia értelmezéséről, s az anyagi lehetőségek függvényében, a vita megszerkesztett változata jelenjen meg mind a www.ringmagazin.hu portálon, mind pedig a Ring Füzetek c. periodikában, amelynek ez lenne az első száma. A javaslat pozitív visszhangra talált: a jövőben a Széchenyi Tudományos Társaság a www.ringmagazin.hu -val közösen szervezi a Ring-törzsasztal vitákat, amely a portállal és a Ring Füzetekkel együtt már jelentős társadalmi visszhangot képes kiváltani.
Emberi Méltóság Tanácsa: egyenjogúság, emberhez méltó élet
Ezt követően Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, majd Szunai Miklós, közgazdász, az Ökocentrum Zrt. elnök vezérigazgatója, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára tartott rövid előadást.
Lomnici Zoltán bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon lényegesen több rosszkedvű embert láthatunk, mint Európa sok más országában. Szegénység, kilátástalanság, válás, öngyilkosság, korrupció, fásultság a megalázással, az igazságtalansággal szemben és sok más, hasonló lelki, erkölcsi, anyagi probléma sújtja a magyarokat. Véleménye szerint ezeknek számos történelmi, gazdasági, társadalmi, politikai oka lehet, melyekről még megközelítőleg sem rendelkezünk kellő információval. Szerencsére azonban, egyre többször találkozunk olyan törekvésekkel, melyek ezen a helyzeten próbálnak változtatni; hogy megerősödjünk, hogy jobbra forduljon a magyarság sorsa, közérzete, amit magunk is igyekszünk elősegíteni. Mert hisszük, hogy a sorsunk a mi kezünkben van, s mint már annyiszor a történelmi tragédiáink során, most is képesek vagyunk a felemelkedésre.
Dr. Lomnici Zoltán szerint az Emberi Méltóság Tanácsának alapvető célja: megalkuvás nélküli harc az egyenjogúságért, az emberhez méltó, szabad, kiszolgáltatottság nélküli életért, ezen belül kiemelten figyelve a kisebbségekre, a fogyatékosokra, a nőkre és a mély szegénységben élőkre. Tűrhetetlennek tartják a rasszizmus minden megnyilvánulását, a faji, vallási sérelmeket, itthon és külföldön egyaránt. Az önrendelkezést ugyancsak alapvető emberi jognak tekintik, mind az egyének, mind pedig a társadalmi csoportok számára.
Mondhatni, hogy e térség államai, népei számára életbevágóan fontos a szomszédjaikkal való jó együttműködés, ezért is támogatnak minden ezt elősegítő törekvést. És ez a magyarokra még hatványozottabban igaz. Mindamellett tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem épülhet jogsértésekre, hazugságra, érdeksérelemre, félelemre, meghunyászkodásra, a közös múlt elferdítésére, előítéletekre. Tudnia kell mindenkinek, hogy sem felemelkedni, sem fejlődni nem lehet egymás rovására, csak együtt. Ha valamit, úgy ezt meg kell tanulni a közös múltból. E nélkül ábránd, illúzió marad minden tervezgetés a Kárpát-medencei, a Duna-menti népek összefogásáról.
E gondok és feladatok időszerűségét mutatja az a tény is, hogy negyvennyolc órán belül minden parlamenti párt csatlakozott az Emberi Méltóság Tanácsának felhívásához, majd napokon belül az egyházi felekezetek is kifejezték egyetértésüket és együttműködési készségüket. Ugyanez elmondható a sajtóról is. Lomnici Zoltán külön is kiemelte: a www.ringmagazin.hu portál az első pillanattól kezdve folyamatosan és igen hatékonyan támogatja az Emberi Méltóság Tanácsának tevékenységét.
Vitathatatlan, hogy a gyors és széles körű visszhang nagyban volt köszönhető annak, hogy jól ismert, megbecsült, hiteles személyiségek lettek a tanács vezetői és tagjai. Az elnök, Dr. Lomnici Zoltán mellett Szunai Miklós, az önzetlen mecénási tevékenységéről is méltán elismert vállalkozó lett a tanács főtitkára, alapító tagok pedig: Tempfli József v. megyéspüspök, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének birtokosa; Schweitzer József professzor, nyugalmazott főrabbi; Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, a Francia Becsületrend Lovagja; Jókai Anna, Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség volt elnöke; Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, főtitkárhelyettes; Bényi Ildikó, televíziós személyiség, műsorvezető; Bán Teodóra, balettművész, a Magyar Állami Operaház tagja; Gróf Széchenyi Mihály, a történelmi Széchenyi Család tagja; Dr. Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyűlési biztosa; Buzánszky Jenő olimpiai bajnok, az Aranycsapat tagja; Mága Zoltán, világhírű hegedűművész; Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke; Koncz Gábor, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színész; Sipőcz Ernő, a Magyar Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetségének ügyvezető elnöke; Szebik Imre evangélikus püspök, az Egyházak Ökomenikus Tanácsának elnöke; Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze; Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke; Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke; Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke; Tőkés László püspök, az Európai Parlament alelnöke; Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke.
A tanács megalakulása után, alig fél év alatt több mint 16 000 magánszemély is csatlakozott támogatóan – a már nyugodtan nevezhetjük így – a mozgalomhoz.
Az Emberi Méltóság Tanácsa azonban nem csak szavakban, nyilatkozatokban áll ki az emberi méltóságért, de a lehetőségeihez mérten konkrét segítségnyújtásra is törekszik. Tevékenységük kiterjedt például a víz- és iszapkárosultak támogatására, több, a romákat segítő programok szervezésére és kivitelezésére. A monori cigánytelepen például számítógépeket adtak át fiataloknak, akik ma már örömmel és nagy hozzáértéssel használják ezeket a gépeket.
Emlékezés a hősi halottakra
Lomnici Zoltán szólt arról is, hogy az utóbbi időben a Trianon előtti Magyarország területén 21 magyar nemzeti emlékművet, szobrot rongáltak meg. Ezek között volt például a vereckei emlékmű, az aradi szabadságszobor, Petőfi Sándor szobra Szlovákiában és Hunyadi Mátyásé Kolozsvárott. Ilyen esetekben a tanács feladatának tartja a hazai, de akár a nemzetközi fórumokon is a leghatározottabban fellépni az ilyen barbár rongálásokkal szemben, és a lehetőségekhez mérten szellemi és anyagi segítséget is nyújtani ezeknek a magyar szimbólumoknak a helyreállításához.
Múlhatatlan kötelesség a hősi halottakra való méltó emlékezés is. Magyar hősi halottak és emlékművek azonban nem csak a mai Magyarország területén lelhetőek fel. Ezek közül Lomnici Zoltán kiemelte az olaszországi doberdói kápolnát, amelynek helyét még IV. Károly határozta meg. Doberdó abban az időben az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott, ahol a hazájukat védték a magyar katonák. A doberdói kápolna helyreállítását Szunai Miklós vállalta. Máriapócson pedig – ugyancsak az Ő támogatásával – felépül az Emberi Méltóság temploma, s egy szobrot is állítanak mellé, amely szintén az Emberi Méltóságot jelképezi. A templomon pedig ez a kiírás lesz olvasható: „Isten dicsőségére, akinek az emberi méltóságot köszönhetjük”
Lomnici Zoltán felszólalását Szunai Miklós, az Ökocentrum Zrt. vezérigazgatója, a Széchenyi Tudományos Társaság elnöke követte. Az Ökocentrum létrehozását azért tartotta fontosnak, mert az ökológiai gondolkodás sem a hazánkban, sem általában a világban messze nincs olyan szinten, mint amilyenen kellene lennie. Az Ökocentrum célja ezen változtatni.
Szunai Miklós a Széchényi Tudományos Társaságban kitűnő tudósokkal dolgozik együtt, köztük van például a Nobel-díjas Oláh György. A megújuló energia, a környezetkímélő termelés és életmód, a mind drámaiabb élelmiszerhiány szemben áll a szégyenteljesen pazarló fogyasztással. Vannak gazdag országok, ahol a hűtőszekrényekben több élelem romlik meg, mint amennyit némely, nagyjából azonos nagyságú, lakosságú szegény országban elfogyasztanak. Egyfelől a túlnépesedés, másfelől, mint a magyarság esetében is, a népességcsökkenés, a civilizációk közötti békétlenség azok a kérdések, amelyekkel foglalkozni kell.
Az Emberi Méltóság Tanácsának további programjairól szólva Szunai Miklós elmondta, hogy 2011. október 21-én a dunaszerdahelyi sportstadionban megrendezik az Emberi Méltóságért koncertet, amelyen fellép Gáll Isis is. A környező országokból is érkeznek művészek a koncertre. Olyan előadókat hívtak, akik számára fontos a közélet, az emberi méltóság. A dunaszerdahelyi sportstadionban a futballsöpredék meggyalázta, bántalmazta a magyarokat, ezért választották a dal, a zene pódiumának ezt a helyszint. Előzetes tervek szerint a koncertet minden évben megrendezik majd.
Szunai Miklós vállalkozónak döntő része volt a doberdói kápolna újjáépítésében, de nem ez volt az első kápolna, amit fel-, illetve újjáépített. Nevéhez már 5 kápolna felépítése fűződik. Jelenleg Erdélyben egy Árpádkori református templom felújításán dolgozik. A Ring tanácskozáson hangsúlyozta: a vallás, vallási megemlékezés közel áll hozzá, ferences gimnáziumban érettségizett, a szülei vallásos nevelésben részesítették. Lényegében ez a szellemiség inspirálja, hogy az egyházi kultúrával, a vallással, templomok építésével foglalkozzon. Mondanivalóját e szavakkal fejezte be: „Minden jóérzésű ember lelkében benne van az emberi méltóság tisztelete, ezt szeretném minél jobban kibontani. Ebben óriási szerepe van a sajtónak, és megköszönöm a Ring csapatának, hogy ebben támogatnak”.
Még nem késő-díj, ügyvezető elnökség
Végül Földesi József arról tájékozatta a résztvevőket, hogy a Ring Alapítvány 2011. június 8-án fontos és rendkívül eredményes rendezvényt tartott, a „Még nem késő…” díj átadását.
A díjat Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas költő-író emlékére hozták létre, és az esemény immáron harmadszorra került megrendezésre, ezúttal a költő születésének 80. évfordulóján.
A helyszínt a Pintér Galéria biztosította. A rendezvényen a magyar szellemi élet kiváló képviselői tették tiszteletüket, mintegy százötven fő. Mind a díjazottak, mind a laudációk méltóak voltak az est színvonalához.
A rendezvényt Földesi Margit, a www.ringmagazin.hu főszerkesztője, a PPKE docense, történész nyitotta meg. Az emlékgyűrűket Gyurkovics Györgyi, a költő özvegye adta át
Dr. Fekete György belsőépítész akadémikusnak, Dr. Freund Tamás neurobiológusnak, az MTA rendes tagjának valamint Tuba Mariann televíziós műsorszerkesztőnek. Tovább halhattuk Erkel Ferenc Hazám, hazám című operaáriáját Geiger Lajos előadásában, amelyet Deák Balázs kísért zongorán. Az est ünnepélyes fogadással zárult.
Földesi József ezután visszatért a www.ringmagazin.hu honlap tevékenységéhez. Elmondta, hogy a portálra a napi ráklikkelés 14-17 ezer, s ez a szám dinamikusan növekszik.
A továbbfejlődéshez azonban nélkülözhetetlen az alapítványi támogatások növelése. Ki kell dolgozni egy programot, amelynek célja: megteremteni a további fejlődés anyagi alapját, anélkül azonban, hogy engedményt tennénk a honlap szellemiségének, színvonalának rovására. Sőt, éppen hogy a minőségnek, a függetlenségének is ez lehet az alapja.
.
A munka operatívabbá tétele érdekében a tanácskozáson megalakult a RTT Testület Ügyvezető Elnöksége, amelynek tagjai: elnök Filvig István, a Signál Biztosító Zrt. vezérigazgatója, társelnök Szunai Miklós, az Ökocentrum Zrt. vezérigazgatója, tagok:
Földi Tamás, az ASA Kft. cégvezetője, Illés József, a Fertő Tavi Nádgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója, Jelen Tamás, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű vezérigazgatója, Kádár Balázs a Baumit Kft. marketing- és PR- vezetője, Kálmán György ifj., a Kálmán Antik Bútor tulajdonosa, Kovács László, a Kis, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Egyesületének elnöke, Kustos Lajos, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara elnöke, Markovich Béla, a MAPEI Kft. ügyvezető igazgatója, Papp Zoltán Tamás, a Magyar Urbanisztikai Társaság Főépítészeti Tagozatának elnöke, és Dr. Morvay György, az Európai Fogyasztói Központ Magyarország igazgatója.
Dél-Tirol autonómiája és tanulságai
A tanácskozáson befejezéseként Filvig István elnök – egyébként osztrák állampolgár – felvetette, hogy vajon mi magyarok, nem vagyunk- e túl türelmetlenek a szomszédjainkkal szemben a nemzetiségi politikájukat illetően, mert véleménye szerint az osztrákok ebben türelmesebbek.
A felvetésből kirobbant spontán vitában nyolc-tíz vélemény hangzott el.
Ennek apropóján érdemes felidézni Dél-Tirol helyzetét. A 95 százalékban osztrákok lakta Dél-Tirol ugyanúgy az első világháború után került Olaszországhoz, mint az elszakított magyar területek a szomszédos országokhoz. És az osztrákok elnyomásának, üldözésének módszerei sem igen különböztek a magyarok elnyomásától, üldözésének módszereitől: iskola bezárások, helység-, utcanév-, anyanyelv-használat tilalma, kitelepítés, munkahelyek megszüntetése, lakótelepek építése csak az olasz betelepülőknek – az üldözés, a megalázás meghonosítása mindenütt és minden mértékben. Az adóelvonás maximális, a visszatérítés minimális. Dél-Tirol közigazgatási átszervezése más, olasz többségű tartományokhoz is szóba került többek között.
A módszerek tökéletesnek bizonyultak, a dél-tiroliak kisebbségbe kerültek a saját szülőföldjükön, a saját városaikban, éppen úgy, mint a mint a magyarok Szabadkán, Kassán, Marosvásárhelyen, és még sok valaha magyar többségű városban, településen.
S ha még időben nem ébrednek fel, talán ma már az osztrákok csupán elhanyagolható szórványként élnének Dél-Tirolban. Sajnos ránk is ez a sors vár, ha nem vagyunk képesek először csak eltorlaszolni, majd megfordítani ezt a folyamatot. Merthogy lehetséges, Dél- Tirol erre is jó példa. Hiszen az önrendelkezési jogok biztosítását követően először csak megállt az osztrák lélekszámarány csökkenése, majd pedig növekedni kezdett. Hát ez az, amitől a Trianon-fóbiában szenvedő szomszédjaink annyira félnek, s támadnak bennünket irredentizmussal.
Arra a kérdésre pedig, hogy a dél-tiroliak hogyan és mivel tudták kiharcolni a jogaikat az olaszokkal szemben, már csak a „záróra” utáni beszélgetésen került sor. De azért talán néhány rövid gondolatot érdemes ebből is kiemelni. Az első és legfontosabb az a Jézustól idézett mondat, amely szerint: „A langyosakat kiköpi az Isten.”
Mindegy milyen országról, hatalomról, diktatúráról vagy demokráciáról van szó, csak azok a kisebbségek voltak képesek kiharcolni több-kevesebb jogot, akik nem adták fel, akik nem bíztak elnyomóik kegyelmében, netán jóindulatában. Úgyszólván mindig csak a kényszer, a rászorítás hatására engedtek. Nagyon kivételesnek mondható a svéd-finn példa, ahol valóban a kölcsönös érdekek fel-és elismerése, a kölcsönös tolerancia alapján tudták rendezni közös dolgaikat.
Itt bizony nem ez történt. Vitázni legfeljebb azon lehet, hogy minek volt nagyobb jelentősége: a robbantásoknak vagy a tüntetéseknek, az anyaország határozott fellépésének vagy a dél- tiroliak valóban halált megvető bátorságának. A lényeg, hogy elérték, amit akartak, s ma Dél-Tirol Európa egyik leggazdagabb és legszabadabb tartománya.
Abban mi magyarok talán már reménykedhetünk, hogy a határainkon túli magyarság a Dél-tiroliakhoz, és sok másokhoz viszonyítva könnyebben kivívhatja a maga szabadságát, s főként a legfontosabbat, az önrendelkezést. Fanyalodva bár, de azért segíthet ebben az Európai Unió is, s ami fontosabb lehet, a szomszédjaink felismerése: egy a sorsunk, ők sem lehetnek szabadok, ha eltűrik a mi, vagy bárkinek az elnyomását. Mindehhez természetesen két dolog feltétlenül szükséges: az egyik az egész nemzet összefogása, a másik a közös bátorság, a meg nem alkuvás. E nélkül még ma sem megy.
(A tudósítás összeállításában részt vettek: Dosztály Bianka, Földesi József, Flanek Tibor, Marganits Nikolett, Péterfy Orsolya, Petrovics Mónika)