Totális támadás az érdekegyeztetés ellen – nincs többé OÉT

Pásztóy András az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyik titkára pénteken koradélután kör-emailben értesítette a szakszervezetek vezetőit, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-irányítási főosztályának vezetője az OÉT mindhárom titkárának átadta a felmentését azzal, hogy az OÉT megszűnik.
Az OÉT tájékoztatása szerint a felmentés 2011 július 30-tól hatályos, a felmentési idő kezdete 2011 május 30. A titkár közölte, hogy az új fejleménytől függetlenül ellátja a feladatait, ezért bárki fordulhat hozzá segítségért. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken jelentette be, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), amely egyesít három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF). A minisztérium szerint az OÉT „nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve”, a GSZT és a GEF pedig bár szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. A jelenlegi „elavult” érdekegyeztetést a Nemzeti  Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével a kormány szerint hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új rendszer váltja fel.A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) egyesíti majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF). Az új testületnek konzultációs, véleményező és javaslattevő joga lesz – derül ki a közleményhez csatolt minisztériumi háttéranyagból, amely szerint „a konzultáció során kialakított álláspontok – a kormányra nézve – soha nem kötelező érvényűek, inkább ajánlás jellegűek”. Betartásuk, valamint átültetésük „csupán lehetőség a kormányzat számára, annak mérlegelési jogkörébe tartozik”. A tervek szerint az NGTT tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom – vagyis a nagycsaládosok civil szervezetei, a környezetvédők, az oktatási és a kapcsolódó feladatokat ellátó civil szervezetek, az ifjúság, sport, kultúra témakörével foglalkozó civil szervezetek, az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó civil szervezetek, valamint a nyugdíjasok civil szervezetei – és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek.