Egy héttel az olimpia kezdete előtt Fábián Lászlóval, a MOB sportigazgatójával beszélgettünk a magyar olimpiai csapattal kapcsolatos feladatokról, az előkészületekről, a járványkészültségről, a kötelező oltásról stb. A sportigazgató szerint „Inkább ezer izzadságcsepp az előkészületek idején, mint egy vércsepp a csatában”.
– Hogyan értékeli a magyar sport Tokiót megelőző, legutolsó szakaszát?
– Ha globálisan nézzük, akkor sikeres, mert az előző 3–4 olimpián elég hektikusan alakult a csapatlétszám illetve a résztvevő sportágak számának változása. A mostani részvételi mutatók jobbak – 176 sportoló 23 sportágban –, jobbak mint a riói olimpián.
– Régebben még több magyar versenyző indult az olimpián…
– Azóta sokat változott a világ. Szöul óta felbomlott az akkori Szovjetunió és az utódállamok bizony jelentős konkurenciát jelentenek minden államnak. Új sportágak kerültek fel az olimpia programjára és számos hagyományos sportágban csökkent a lehetséges sportolói létszám. Nem lehet a régi és a jelenlegi helyzetet egy az egyben összehasonlítani.
Történeti tekintetben örvendetes, hogy olyan sportágak magyar versenyzői is részt vesznek az olimpián amelyek sportolói eddig nem szerepeltek, pl. mountain bike, taekwondo, vagy régebben vettek részt utoljára az olimpiai játékokon pl. ritmikus sportgimnasztika. Ugyanakkor 13 sportágban csupán egy–egy sportoló indul. Ez a ritmikus gimnasztika vagy az íjászat esetében siker. De nem lehetünk elégedettek torna sportágban, ahol 1920. után egy olimpia kivételével mindig részt vett férfi versenyzőnk, most egy csupán női versenyzőnk van. Hasonló a helyzet ökölvívásban, Papp Laci, Gedó György, Kovács István sportágában mindössze egy versenyző indul. Létszám tekintetében sportlövészetben, judoban is visszaesést tapasztalunk.
– Elméletileg közvetlenül az olimpia előtt a sportigazgatónak már nincs több feladata, a továbbiak a versenyzők és az edzők feladata…
Eddig sem volt napi programom a sportolókkal, bár a különböző sportágak szakmai programjait folyamatosan megkaptuk és értékeltük. Az olimpián is látni kell a sportolókat és az edzőket, beszélgetni kell velük, nyitott szemmel kell figyelni az eseményeket. Le kell szűrni olyan tanulságokat, amelyeket a jövőben hasznosítani tudunk a következő olimpiákra történő felkészülés során.
– Több sportág elnöke a hagyományoktól eltérően nem utazik az olimpiára. Inkább felajánlják a helyüket a létszámbeli korlátozások miatt amúgy is kisebb létszámú edzői gárdának. Nem jelent ez sportdiplomáciai hátrányt?
– A fizikai találkozások lehetősége valóban beszűkül. Talán csupán a lelátón lehet esély arra, hogy a legalább 2 méter távolságra lévő szomszédjával beszéljen a sportvezető, miközben folyik a verseny, amely mindenkit érdekel. Tokióban más fórum nem lesz arra, hogy találkozzanak, egyeztessenek, sportpolitikai munkát végezzenek a sportvezetők. Bár szerintem a kapitánynak mindig a hajón kell lennie.
– A Magyar Olimpiai Bizottság kötelezővé tette a Covid elleni oltakozást. Miért?
Nem az oltást tette kötelezővé, hanem a védettséget. A MOB orvosi bizottsága – amelynek tagja többek között Merkely professzor is –, azt javasolta, hogy egyetlen magyar csapattag se menjen ki Tokióba védettség nélkül. A védettséget kétféleképpen lehet megszerezni, ha átesett a betegségen, vagy ha kapott vírus elleni oltást. Nem akarunk úgy járni, mint egyes országok sportküldöttségei. Közismert például a szerb evezős csapat botránya. A szűrést követően derült ki, volt közöttük Covid–pozitív eset, ami miatt számosan karanténba kerültek. Nem szeretnénk megkockáztatni, hogy egy–két csapattag miatt a 360 fős magyar csapat bármelyik része karanténba kerüljön, aminek következményeként jobb esetben csak edzésnapokat hagynak ki, rosszabb esetben talán az egész olimpiát is.
– Hány főt érint ez a rendelkezés?
Mindössze 5 fő érintett, ami rendkívül kedvező arány. Egy fő nem vállalta, hogy felveszi az oltást.
– Az első sportolók már Tokióban vannak, hogy akklimatizálódjanak. Miért szükséges az akklimatizáció?.
Az akklimatizációnak három összetevője van. Az egyik az időzóna különbség. Tokióban 7 órával van „több”, mint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy amikor mi itthon készülünk lefeküdni, Tokióban már–már készülnek felkelni. Ez egy jelentős bioritmust befolyásoló tényező. Idő kell az átálláshoz, a szakirodalom azt javasolja, hogy annyi nappal korábban kell megérkezni, ahány óra különbség van. A másik probléma az időjárás. Most nem fázunk Magyarországon, 35–38 fok is előfordult hazánkban, a napokban talán a 40 fokot is eléri a hőmérséklet. Tokióban ugyanez a helyzet, talán még ennél egy–két fokkal melegebb van, azzal tetézve, hogy jóval magasabb a páratartam. Amíg nálunk főleg a bőrünket égeti a kánikula, Japánban fulladunk a párától és folyamatosan verejtékezünk. Ez a klíma különbség a szabadtéri versenyprogram esetében pl. atlétika, öttusa nagy nehézséget okoz, annak, aki nem szokott valamennyire hozzá. Az alkalmazkodás érdekében a Magyar Olimpiai Bizottság 2017–ben szerződést kötött az egyik japán prefektúrával, amely alapján térítésmentesen a helyszínen is lehet készülni az olimpiára. A harmadik fontos tényező, az étkezés. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság bármennyire igyekszik biztosítani az olimpiai faluban mind az öt földrész konyháját 0–24 órában, az alapanyagok azonban mégsem a hazaiak. Más a minőség, a paradicsom például nem a hazai, alföldi homokból származik. Akár maga a víz, amellyel lemossák a zöldségeket, okozhat nem kívánt emésztési problémákat. Többek között ezért is utazik az olimpiára komoly egészségügyi stáb, hogy az ilyen, esetleg felmerülő problémákat is kezelje.
– Több esetben tapasztaltuk, hogy a sportpályáról éppen levonuló, érzelmileg még maximálisan feltöltődött sportolók kevéssé szerencsésen nyilatkoznak. Olyat mondanak, amit 5 perccel később talán már megbánnak. Megtörtént–e az olimpikonok kommunikációs felkészítése?
– Mindig tartunk felkészítő foglakozásokat, sajnos ennek ellenére előfordulnak nem várt esetek. Tréningeket szerveztünk, írásos anyagot biztosítottunk a felkészüléshez. A MOB csapatához tartozik Gundel Takács Gábor, kommunikációs vezető, aki többször nyújtott személyes konzultációt is. Úgy érzem, kommunikációban jól felkészítettük a sportolókat.
– A magyar olimpiai delegáció csapatvezetője már az elsők között a helyszínre érkezett. Mi a feladata a csapatvezetőnek?
– A feladatok rendkívül szerteágazóak. Mind a 176 sportolónkat név szerint és versenyszámra lebontva benevezte az olimpiai versenyekre. Dósa Viktória, csapatvezető július 7–e óta kint van a helyszínen. Az összes olimpiai faluban lévő szobát átvette, ami nem abból áll, hogy megkapta a kulcsokat. Mindent ellenőrzött, összes ágyat, ablakot, vécét, kilincset, légkondicionáló berendezést. Nem ok nélkül kell ilyen alaposnak lenni. Emlékszem, hogy amikor a riói olimpián én voltam a csapatvezető, olyan sebtében adták át az olimpiai falut, hogy nem működtek a zuhanyzók, a vécék, az ajtók. A csapatvezető intézi továbbá az orvosi engedélyeket, az érkező csapatok mozgását, a beköltözést az olimpiai faluba, a teherszállítást, sőt már a hazautazást is, pedig még el sem kezdődött az olimpia. Rengeteg feladat van, Vékási Bálint főtitkár illetve további 4 kollégánk 0–24 órában dolgoznak, hogy a csapat eredményes szereplésének a hátterét biztosítsák. Rióban ehhez a feladathoz 8 önkéntesünk volt, Tokióban a járványhelyzet miatt nincsen egy sem.
– Tudjuk, hogy ez az olimpia sokkal szigorúbb szabályok szerint működik, mint bármelyik eddigi olimpiai játék…
– Például nekem már egy hete írnom kell a napi hőmérsékletemet, fel kell tüntetnem, volt–e bármi olyan tünetem, amely bármilyen betegségre utalhat. Jelentkeznem kell az olimpia idején minden nap PCR tesztre, ahogy mindegyik akkreditált résztvevőnek, akár naponta kétszer is. Az olimpiai faluból csakis, és kizárólag a hivatalos járművön lehet elmenni a verseny– és edzéshelyszínekre. Személyes találkozásokra nincs lehetőség. Egyik sportoló sem mehet ki egyetlen másik versenyt megnézni, szurkolni a csapattársaknak. Csakis a saját versenyén vehet részt, kizárólag akkor, ha éppen érdekelt a versenyprogramban.
– Talán ez lesz minden idők legrosszabb hangulatú olimpiája…
– Rengeteg biztonsági előírás és megszorítás lesz, de én úgy gondolom, inkább ezer izzadságcsepp az előkészületek idején, mint egy vércsepp az éles ütközetben. Bízom benne, hogy az olimpia rendben lezajlik, nem lesz sok fertőzött résztvevő. De oly sok félelem, viszontagság, halasztás és bizonytalanság ellenére, lesz olimpia!!!
Jády György