Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt. Magyarországon közepes időtávon számos független nemzetközi klímamodell alapján a nyári csapadék mennyisége legalább 25 százalékkal csökken, miközben az éves középhőmérséklet 2,5°C-kal, a nyári átlag pedig legalább 3,5°C-kal emelkedhet. Az Erdők Nemzetközi Napján fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az erdőgazdálkodás gyakorlatát ezekhez a várható kihívásokhoz kell igazítani. A közelmúltban indult CLIMAFORCEE LIFE projekt célja éppen az, hogy olyan klímabarát erdőkezelési megoldásokat dolgozzon ki és osszon meg, amelyek hozzájárulnak erdeink ellenálló-képességének javításához.
A klímaváltozás következtében az elmúlt 300 év során alkalmazott erdészeti módszereknek változniuk kell. Számos tudományos kutatás előrejelzése szerint az erdei vegetációs zónák eltolódnak, ami hatással lesz a gazdaságilag jól hasznosítható fajokra, mint a tölgyek, a bükk és a luc. A következő ötven év során sok, jelenleg gazdálkodás alá vont terület már nem lesz alkalmas hagyományos erdőgazdálkodásra, sőt ezeken a területeken bármilyen fásszárú növény termesztése sikernek minősülhet. Egyelőre még nem tudjuk, hogy az őshonos fafajok milyen mértékben tudnak majd alkalmazkodni a megváltozott természeti környezethez. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az őshonos fafajok számos esetben képesek az alkalmazkodásra, és kiváló genetikai alapot nyújtanak a jövő erdei számára.
Az Európai Unió Klíma Akció Alprogramja finanszírozásával megvalósuló „Klímatudatos Erdőgazdálkodás Közép- és Kelet-Európában” (CLIMAFORCEE) nevű LIFE projekt (LIFE19 CCA/SK/001276) 2020 szeptemberében indult, és hét éven át, 2027 végéig tart. A projektben öt országból (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vesznek részt partnerek: négy WWF iroda (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia), a Délnyugat-Bulgáriai Állami Erdőgazdaság, a Cseh Élettudományi Egyetem, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és Szlovák Állami Erdőgazdaság.
A projekt során a klímaváltozás szempontjából megvizsgálják a Közép- és Kelet-Európában alkalmazott erdészeti módszereket, és a klímaváltozáshoz való sikeresebb alkalmazkodást segítő klímabarát erdészeti eljárásokat fognak javasolni, továbbfejleszteni. A kidolgozott módszereket három országban (Bulgária, Magyarország és Szlovákia) több projekthelyszínen alkalmazzák, és értékelik a gazdasági megvalósíthatóságukat és környezeti hatásukat a hagyományos erdészeti eljárásokhoz képest.
„A kelet-közép-európai régió szakemberei előtt nagy kihívás áll: szakmailag felkészülten kell kezelni a klímaváltozás által támasztott kihívásokat. Erdeink megóvása alapvető létkérdése a társadalmunknak, mint sokan mondják – nemzeti kincs. A benne menedéket találó védett növény- és állatfajok, a természeti értékek megvédése is kulcsfontosságú, amire a WWF Magyarország kiemelt hangsúlyt fektet. Nagy reményt fűzünk ahhoz, hogy partnereinkkel eredményesen segíthetjük erdeink és a szakemberek felkészülését a klímaváltozás kihívásaira, az azokhoz való alkalmazkodásra” – mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértője.
A projekt keretében a Magyarországon magánerdő-gazdálkodók bevonásával alakítanak ki olyan gyakorlatokat, amelyek ellenállóbbá tehetik az erdőiket, és példaként is bemutathatók a magyarországi erdész szakemberek számára. A projekt nemzetköziségét kihasználva a szakmai tapasztalatcserének széles teret ad, valamint komoly figyelmet szentel a klímabarát erdőgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztésre és tudásmegosztásra a szakmai és laikus közönség számára egyaránt.
„A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége célja, hogy a program keretei között eljuttassa a klímát megőrző jó erdőgazdálkodási gyakorlatokat a magyar erdők 45 százalékát kezelő magán erdőgazdálkodókhoz. Ennek érdekében a WWF Magyarország közreműködésével a gazdálkodók számára tájékoztató előadásokat, bemutatókat szervez, és a program eredményeit széles körben megismerteti a gazdálkodókkal” – tette hozzá Duska József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.
A projektben azon is dolgoznak, hogy a klímabarát erdészeti eljárások bekerüljenek a helyi és országos szintű erdő- és természetkezelési tervekbe, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap programozási dokumentumaiba is.
Forrás: WWF Magyarország Fotók: Gálhidy László