Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén a koronavírus-járvány elleni európai uniós stratégiát vitatták meg Brüsszelben, a képviselők egy olyan összehangolt megközelítésről tárgyaltak, amely lehetővé teszi az állampolgárok védelmét, illetve a válság gazdasági és pénzügyi következményeinek enyhítését.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy a „kilábalási tervnek” elsősorban az unió belső piacát kell erősítenie, és szem előtt kell tartania az úgynevezett zöld megállapodás végrehajtását, a körforgásos gazdaság előmozdítását, a kis- és középvállalatok feltőkésítését.
Az elnök felhívta a figyelmet az összehangoltabb, „európai kormányzás” fontosságára és hatékonyabbá tételére a demokrácia és az állampolgárok jogainak védelme érdekében.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU példát mutat a világnak szolidaritásból azzal, hogy segítő kezet nyújt a legnagyobb szükség idején. Hozzátette, hogy az unió minden egyes rendelkezésre álló eurót az emberéletek és az állampolgárok a megélhetésének védelmére használ fel.
„Ebben a szellemben javasoltuk az ez évre még rendelkezésre álló költségvetésünk átirányítását, egy vészhelyzeti pénzügyi eszközbe. Ezzel lehetővé tesszük, hogy csaknem 3 milliárd euró jusson közvetlenül arra, amire jutnia kell” – fogalmazott az elnök.
Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az EU-ban „vannak olyan tagállamok, amelyek ujjal mutogatnak, a felelősséget hárítják, vagy populista szólamokat hangoztatnak, mintsem hogy szembenéznének a tényekkel”.
A vitában Deli Andor a Fidesz EP-delegáció nevében elmondta, hogy az uniót példátlan katasztrófa sújtja, amely egyetlen állampolgárt sem kímél. Hangsúlyozta, hogy a világjárvány leküzdésére együttes, összehangolt fellépés szükségeltetik, azonban, még a válság komolysága sem tudta elvonni egyes parlamenti képviselők figyelmét arról, hogy a nemzeti kormányokat hazugságokkal és hamis hírek terjesztésével támadják.
„Ilyen hazugság a magyar Országgyűlés felfüggesztésének híre is. Miközben az Országgyűlés folyamatosan ülésezik, és továbbra is teljes kapacitásában dolgozik, az Európai Parlament tagjainak több mint 90 százaléka nem tud az üléseken részt venni és véleményt nyilvánítani” – fogalmazott.
A képviselő elmondta továbbá, hogy a magyar kormány alkotmányos kötelességét teljesíti, amely magában foglalja az életek védelmét és a gazdasági nyomás enyhítését is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány mindezt törvényes felhatalmazással és az alkotmánybíróság felügyelete mellett teszi. Hozzátette: ilyen komoly körülmények között félre kell tenni az ideológiai vitákat.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint az uniós intézmények nem túl sikeresek a válságra adott válaszokat illetően, hiszen a 2015-ös migrációs válságot is „katasztrofálisan” kezelték.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem következnek be érdemi uniós intézményi reformok, az állampolgárok el fognak fordulni az EU-tól. Hangsúlyozta továbbá, hogy a válságot elsősorban helyi szinten kell kezelni, azonban az uniónak is ki kell vennie a szerepét a válság hatásainak enyhítéséből.
Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint, az európai egyesült államok gondolata még fontosabbá válik a világjárvány alatt, mivel globális problémákra csakis határok nélküli válaszokat lehet adni. Elmondta, hogy a tagállamok egymás iránti szolidaritása jelen helyzetben egyedülálló, továbbá az EU is hatalmas erőforrásokat mozgósít a válságból való kilábalásra. Hozzátette: egyes tagállamok visszaélnek a rendkívüli helyzettel, azonban egy egységes Európa képes lesz arra, hogy megvédje magát saját európai ellenségeitől.
Forrás: MTI