A fejlődésre és a felzárkózásra fókuszál a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 53. Közgazdász-vándorgyűlése, amelyet tíz év után ismét Miskolcon tartanak, a három napos tanácskozást csütörtökön nyitották meg.
Kovács Árpád, az MKT elnöke a megnyitón felidézte, hogy 1962-ben Miskolcon alakult meg a társaság első megyei szervezete, a közgazdasági képzés pedig a Miskolci Egyetemen 25 évvel ezelőtt indult.
Mint mondta: a szakmának a vándorgyűlés a legnagyobb, legrangosabb rendezvénye. A tíz évvel ezelőtti miskolci rendezvényen egyebek mellett az ország uniós felzárkóztatásáról, az államháztartás helyzetéről és a külgazdaság előtt álló feladatokról tanácskoztak – idézte fel.
Bihall Tamás, az MKT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének elnöke, a megyei kereskedelmi és iparkamara (Bokik) elnöke Miskolc elismerésének nevezte, hogy a közgazdász szakma képviselői, bankárok, vállalati vezetők itt vitatják meg az elmúlt év gazdasági történéseit, valamint azokat a kihívásokat, amelyek előtt áll az ország.
Kiss János Miskolc alpolgármestere is úgy fogalmazott: a város elmúlt években elért eredményeinek is köszönheti, hogy ismét otthont adhat a vándorgyűlésnek. A borsodi megyeszékhelyen az előző önkormányzati ciklus óta több mint 92 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg – idézte fel. Hozzátette, a közeljövő infrastrukturális, és fejlesztési beruházásainak köszönhetően Miskolc gazdaságilag még inkább meghatározó nagyvárosa lehet az országnak. Az irány jó, ezt az is mutatja, hogy nemcsak közpénzek áramlottak ide, hanem európai léptékkel mérve is meghatározó vállalatok, sőt, világcégek telepedtek meg – hangsúlyozta.
A fejlődést szavai szerint az is mutatja, hogy 2010 januárja óta nyolcezerrel csökkent az álláskeresők száma Miskolcon. Az a kormányzati döntés pedig, hogy Miskolc lesz az egyik kiemelt gazdasági és fejlesztési központja Magyarországnak, szintén azt igazolja, hogy "jó irányba tartunk, és a megfelelő döntéseket hoztuk meg" – tette hozzá.
Kovács Árpád a megnyitón közgazdasági életműdíjat adott át a 90 éves Kopátsy Sándor közgazdásznak, és méltatta a professzor munkásságát.
Csányi: 10 ezer milliárd forintnyi szabad likviditás van jelenleg a bankszektorban
A bankszektorban ma mintegy 10 ezer milliárd forint szabad likviditás van, ebből 8 ezer milliárd forint azonnal kihelyezhető lenne, a hitelkereslet azonban alacsony – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön, Miskolcon.
Megjegyezte, csak maga az OTP szeretne 1000 milliárdnyi forrást hitelként kihelyezni, vagyis a hitelkínálat oldaláról "nincs semmilyen probléma." Szavai szerint a bankok "üldözik az ügyfelet", pedig a kedvező, átlagosan 2,5 százalékon nyújtott hiteldíjak egyes esetekben 2 százalék alá is mehetnek.
Hitelkereslet azonban nincs, aminek oka a Magyarországon működő vállalatok magas, az európai átlag feletti, a GDP 87 százalékát kitevő eladósodottsága.
A gazdaság növekedése és az ezt elősegítő programok ellenére 2015-ig csökkent a vállalati hitelállomány összege, amely várhatóan 2016-ban éri el mélypontját, majd 5,3 százalékkal bővülhet, és valamikor 2020 körül érheti el a már elfogadható, a GDP-hez viszonyított 2 százalékos szintet – mondta.
A magyar hitelintézetektől felvett hitel a GDP-nek csak a 21 százaléka, ami azt mutatja, hogy a vállalti piacról jelentős mértékben kiszorult magyar bankszektor – jegyezte meg.
A lakossági a hitelpiacról szólva elmondta, a bankszektor összesen mintegy 800 milliárd forintnyi hitelkövetelést engedett el a forintosítással, ezen felül még 100 milliárd forint volt az az összeg, amit az ügyfelek közvetlenül megkaptak. Ez jelentős összeg, ami a csökkenő törlesztő részletekkel együtt hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez – tette hozzá.
Vélekedése szerint a lakossági hitelek piacán fordulat várható, 2016 és 2020 között eléri hét százalékot a növekedés üteme. Az OTP emelkedésre elsősorban a fogyasztási hitel, ezen belül az autóhitelezésben számít.
Csányi Sándor a hitelezés szempontjából a szabályozást és a népesség elöregedését nevezte visszatartó tényezőnek. A 20-35 éves korcsoport népessége a jelenlegi 1,9 millióról 2020-ra várhatóan 1,7 millióra csökken, a pénzügyi kríziseket általában "hihetetlen szigorú" szabályozások követik – mondta.
Megemlítette, a tőkeszükséget jelentősen megnőtt, a válság előtti szinthez képest több mint négyszeresére nőtt a bankok tőkeszükséglete. Ez drágítja a hitelezést, és csökkenti a kevés tőkével rendelkező bankok hitelezési lehetőségét – fűzte hozzá.
Csányi Sándor felidézte, a szektort az elmúlt időszakban számos adó sújtotta, ehhez hozzájön még a végtörlesztési és elszámolási törvény miatti veszteségek is, amelyek összesen 3 ezer milliárd forintos kiesést okoztak. Emellett sok tönkrement takarékszövetkezet, bank és brókercég terheit a bankok által finanszírozott Országos Betétbiztosítási Alapra és "bankszektor ártatlan szereplőire" hárították át – tette hozzá.
"Ez a kis kaland, amit a takarékszövetkezetekkel és brókercégekkel a magyar gazdaság átélt, (…) körülbelül 500 milliárdjába került a magyar bankszektornak" – hangsúlyozta Csányi Sándor.
A bankvezér szerint a problémák ellenére a következő években nőhet a bankszektor jövedelmezősége. Nőnek a lakossági hitelek, és ha lassan is, ezt követik a vállalati hitelek, a szektor pedig 2020-ra elérheti a már elfogadható, tíz százalék körüli jövedelmezőséget. Csányi Sándor megjegyezte, túl sok mozgástér viszont nincs, a pénzintézeteknél hosszú évek óta költségracionalizálás folyik, amit csak kevéssé mérsékeltek a korábban elindult fiókbezárási akciók.
Pozitív viszont, hogy a legnagyobb bankok kockázati költségnövekedése megállt, ami szintén a jövedelmezőség irányába mutat – tette hozzá.
MTI