A kormányzati szektor 2011 első félévében az előzetes adatok szerint 1.940 milliárd forintos többlettel rendelkezett, a magán-nyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 8.464 milliárd, kiadása pedig 6.524 milliárd forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a második negyedévi hiány 288 milliárd forintot ért el, ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százaléka. A hiány a 2010 második negyedévinél 147 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal alacsonyabb.
Az idén az első félévében a magán-nyugdíjpénztári vagyonból – a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével – a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2.677,7 milliárd, illetve 32 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint – a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül – a kormányzati szektor bevétele 5.754,5 milliárd, kiadása 6.523,8 milliárd, hiánya 769,3 milliárd forint volt, ez utóbbi a GDP 5,5 százaléka. A 2010 első félévi adatokhoz képest a hiány 25,4 milliárd forinttal magasabb, GDP-arányosan azonban 0,1 százalékponttal alacsonyabb a KSH számításai szerint.
Az idei év első hat hónapjában – ellentétes irányú változások eredőjeként – 0,9 százalékkal csökkentek a bevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva: elsősorban a jövedelemadó-bevételek (-21,4 százalék), illetve a társadalombiztosítási hozzájárulások (+15,3 százalék) változtak jelentősen.
A KSH számításai szerint a jövedelemadó-bevételeknél – az új adójogszabályoknak megfelelően – a személyijövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek.
A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad.
A termelési- és az importadó-bevételek kismértékben, 1,6 százalékkal emelkedtek, ezen belül viszont az áfabefizetések 4,2 százalékkal mérséklődtek. Ugyanakkor a többi adófajtánál – jövedéki adó, ágazati különadók – erőteljes növekedés volt megfigyelhető a KSH szerint. A tőkeadók a pénzügyi szervezetek különadójának hatására jelentősen nőttek.
A közlemény szerint az első félévében 0,4 százalékkal csökkentek a kiadások a 2010 első féléves adatokhoz képest. A munkavállalói jövedelem, illetve a felhalmozási kiadások nagymértékben, 5,6 százalékkal csökkentek, továbbá a kamatkiadások is mérséklődtek 0,5 százalékkal. A folyó termelőfelhasználás (1,7 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2 százalék) ugyanakkor emelkedtek.
A KSH adatai szerint az idén második negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2.963 milliárd, kiadása 3.251 milliárd, hiánya 288 milliárd forint volt.
A bevételek 2011 második negyedévében 2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami a KSH szerint elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentős, 18,2 százalékos növekedésére vezethető vissza. Erőteljesen, 21,6 százalékkal csökkentek viszont a jövedelemadó-bevételek. A tőkeadók nagymértékben nőttek, míg a termelési- és az importadó-bevételek – többek között az ágazati különadók következtében – enyhén emelkedtek (1,5 százalék), ezen belül azonban az áfabefizetések 3 százalékkal visszaestek – közölte a KSH.
A kiadások az előző év azonos időszakához képest 2011 második negyedévében 2,7 százalékkal csökkentek, ami a felhalmozási és az egyéb kiadások erőteljes mérséklődésének tulajdonítható. A folyó termelőfelhasználás (1,7 százalék), a munkavállalói jövedelem (1,5 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2,2 százalék) kismértékben emelkedtek, a kamatkiadások viszont 1,9 százalékkal visszaestek.
A KSH közleménye szerint a kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2010-ben a nemzeti számlák II. előzetes adatai alapján 1.120 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Eurostatnak.
A közlemény szerint az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.
A kormányzati szektor adóssága a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2010 végén 21.750 milliárd forint volt, ez a GDP 81,3 százalékának felel meg – közölte a KSH.
Forrás:gry/gte MTI