Megrendítő időszaki kiállítás látható a nyolcvan éve történt hirosmiai, nagasakai atomtámadásról a Szolnoki RepTárban, a múzeum főépületének emeleti folyosóján és kiállítótermében. A tér egyik oldalán az atomtámadás pusztító következményei jelennek meg, míg a másik oldalon a védekezés és az emberi túlélés eszközei. A két világot papírból hajtogatott darvak sora köti össze – ezek a madarak világszerte a béke szimbólumai. A kontrasztok és az összekötő motívum révén a folyosót méltán nevezhetjük a „Béke folyosójának“. A kiállítás 2025. december 30-ig tekinthető meg, a RepTárba váltott belépőjeggyel.
A tárlatot Kovács István nyugállományú ezredes, a RepTár katonai szakreferense mutatta be a sajtó képviselőinek. Felidézte: 1945.augusztus 6-án 8 óra 15 perckor Hirosimában az Egyesült Államok légiereje ledobta az első atombomát, aminek következtében több mint százezer ember a másodperc törtrésze alatt megsemmisült. Rá három napra Nagasakiban megismétlődött a csapás. Tényleg kinyílt a pokolnak a kapuja.
Elmondta, hogy a RepTár vezetése tavasszal felkérést intézett szolnoki és környékbeli iskolákhoz, hogy csatlakozzanak az ezer daru madár programhoz. Az ezer darumadár Sasaki Sadako nevéhez fűződik. A kétéves japán kislány Hirosimában lakott, az atomcsapást sérülés nélkül megúszták, de menekülés közben radioaktív feteke eső hullott rájuk, leukémiás lett, és 12 éves korában meghalt. Amikor beteg lett bekerült a kórházba, barátnői, osztálytársai meglátogatták, és az egyik kislány mesélt neki az ezer daru történetéről, Ez egy nagyon régi japán legenda: úgy gondolták, hogy a darumadár örökéletű, több mint száz évig elél, és aki papírdarukat hajtogat és eléri az ezer darabot, annak kívánsága teljesül. Mikor eltemették, ezeket a darumadarakat a koporsójába a virágok mellé helyezték. Pár évre rá a diákság emlékgyűjtést kezdeményezett, hogy készítsenek egy emlékművet számára. Felkarolta ezt a vásros vezetése is, és 1958-ban a Béke emlékparkban megszületett az első emlékmű, amely Sasaki Sadakot ábázolja arany darumadárral a kezében – és ezzel a béke és az atommentes világnak a jelképe. A Béke folyosóján haladva megmozdulnak a képek, hívogatják az embereket: állj meg, olvass el, gondolkodj el!
A tér másik oldalán a tablókon az atomba kilakítását, fejlesztését és látjuk nagyon röviden, valamint a túlélés eszközeit. Szilárd Leó és Einstein levelet írt Roosevelt amerikai elnöknek, amelyben vázolják, hogy van lehetőség egy olyan bomba előállítására, amely mindennél pusztítóbb. mint ami előtte volt. Oppenheimert nevezték ki a program élére. 1945. július 16-án 5 óra 29 perckor a világ első atomrobbantása megtörtént a Földön. Ennek hatalmas volt a jelentősége, Kutatók 16 kilométer távolságban, megfigyelő bázison voltak, és mint Oppenheimer írja emlékiratában mindenki a saját vérmérsékletének megfelelően reagált: volt aki nevetett, volt aki sírt, volt aki káromkodoot. Oppenheimer azt suttogta: „Én lettem a halál, a világok pusztítója” .
Kovács István rámutatott: magyarokkal kezdődött és gyakorlatilag magyarokkal is végződött az atombomba fejlesztése: Szilárd Leó a hagyományos, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója. Jelen pillanatban 12 700 atomtöltet van a Földön, különböző országok birtokában, ez nyilvános adat, és nagy valószínűséggel ennél jóval több van, és ez csak a stratégiai rakéta fegyverzete. Vannak olyan számítások, ha kitörne jelen pillanatban az atomháború, gyakorlatilag harminc fokkal csökkenne a Föld hőmérséklete azonnal, ami azt hozná magával, hogy gyakorlatilag minden földi élet megsemmisül. Atommentes világot kell alkotni!- hangsúlyozta az ezredes.
A kiállításon megtekinthetők Doma-Mikó István, Japánban élő művész gyűjteményéből származó eredeti tárgyak, képek és rajzok, amelyek testközelből mutatják be az atomfegyverek pokoli hatását. Emellett a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Polgári Védelmi Szövetség jóvoltából a hidegháború időszakából származó sugárfelderítő eszközök, egyéni védőfelszerelések és oktatási tablók is láthatók.
További információ: www.reptar.hu
Bognár Mária
