A riói olimpián, a 800 méteres női síkfutás döntőjében kiemelkedett három, robosztus izomzatú versenyzőnő. Nem is történt csoda, a három említett atléta foglalta az első három helyet. A toronymagas esélyes, Caster Semenya imponáló fölénnyel győzött. A férfias testfelépítésű és karakterű, dél-afrikai atlétanőt versenyzőtársai régóta vádolták, hogy ő valójában nem nő, hanem férfi. Nyilván ebben szerepe van sikeres versenyzésének, 2 olimpiai bajnoki cím és 3 világbajnoki cím 800 méteren, továbbá a nagyobb, nőknél szokatlan izomtömege és férfias karaktere. Semenya 2015-ben megnősült, feleségül vette barátnőjét.
Semenya pályafutását végigkísérték a kritikus hangok, miszerint valójában nem is versenyezhetne a nők között. Már az első világbajnoki címét (2009.) követően a Nemzetközi Atlétika Szövetség felkérte Semenyát doppingellenőrzésre és szex vizsgálatra. Az eredményeket nem hozták nyilvánosságra. Tény azonban, hogy az atléta megtarthatta világbajnoki érmét, és 11 hónapig tartó kényszerszünet után, továbbra is a nők között versenyezhetett. A vetélytársak folytonos reklamációja következtében a Nemzetközi Atlétika Szövetség folyamatosan napirenden tartotta a férfias atlétanők ügyét.
A férfias karakterű atlétanők problémaköre nyilvánvalóan nem esztétikai szempontból fontos a versenysportban. A fő kérdés az, hogy ezek a sportolók alkatukból kifolyólag milyen mértékű előnyben részesülnek a hagyományosan nőnek tekintett versenyzőkkel szemben.
Állítólag már a 1912. évi olimpián, megvádoltak egy ausztrál úszónőt, hogy valójában női ruhába öltözött férfi. A versenybíróság kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a versenyző nő.
Az 1932. évi Los Angelesben rendezett olimpia női 100 méter síkfutást a lengyel Stanisława Walasiewicz nyerte. Az atlétanő 1980-ban, egy rablótámadás következtében hunyt el. A törvényszéki boncolás megállapította, hogy az olimpiai bajnok sportolónak elcsökevényesedett, működésre alkalmatlan, férfi nemi szerve volt.
Az 1936. évi berlini olimpiát magasugrásban a mi Csák Ibolyánk nyerte, legyőzte a toronymagas esélyes német Dora Ratjent, aki csupán negyedik lett. Visszaemlékezések szerint a német magasugró arca borostás volt, és nagy riadalmat keltett mély, férfias hangja a női zuhanyzóban. Az 1938. évi atlétika Európa-bajnokságon Ratjen magasugrásban világrekorddal győzött. Az orvosi vizsgálatok kiderítették, hogy az atlétának működésképtelen, csökevényes férfi nemiszerve is volt. A mai megfogalmazás szerint interszexuális versenyző volt. Ratjent kizárták. Egyes hírek szerint Ratjen családja már 1939-ben kérelmezte a hatóságokat, hogy az akkor 19 éves Dora nevét hivatalosan Heinrichre és nemét férfira módosítsák. Ratjen kizárása nyomán a magyar, Csák Ibolya lett az Európa-bajnok.
Az 1968. évi Grenoble-i téli olimpiát megelőző szexvizsgálaton akadt fenn a világbajnok, osztrák síző, Erika Schinegger. Kiderült, hogy belső férfi nemi szervei vannak. Schinegger végül átoperáltatta magát férfivá, Erikre változtatta a nevét, férj és családapa lett.
Az említett eseteken kívül számos egyéb példa is bizonyítja, hogy nem kizárólag a két nem, férfi és nő létezik, hanem közöttük számos átmenet is lehetséges. A szándék az egyértelmű, tiszta versenyhelyzet kialakítására már rég óta megvolt.
Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság későbbi elnöke már 1936-ban javasolta, hogy az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a hölgy versenyzőket előzetes szexvizsgának kell alávetni. Ezt általában nemcsak a férfias karakterű sportolónők versenyelőnyével indokolták, hanem azzal az időről időre felröppenő pletykákkal, hogy egyes eredményes versenyzők valójában nem nők, hanem csak nőnek öltözött férfiak.
A nemi vizsgálatot – közismert nevén szexvizsgát – az olimpiák történetében az 1968. évi játékokon vezették be. A szexvizsga kezdetleges szakaszában a vizsgálat szemrevételezéssel történt. A sportolónőknek anyaszült meztelenül kellett egy orvosi bizottság előtt megjelenniük. A bizottság a külső nemi szervek megtekintése alapján döntötte el, hogy a sportolónő versenyezhet-e a hölgyek között. Az eljárás szörnyen megalázó volt a sportolók számára. (Ábrándos tekintetű férfi olvasóink számára megjegyezzük, az orvosi bizottság tagjai kizárólag nők voltak.)
A következő vizsgálati módszer már lényegesen finomodott, de közel sem volt tökéletes. Bevezették a kromoszóma vizsgálatot. Kezdetben azt ellenőrizték, hogy az elit sportoló nők rendelkeznek-e a nőket jellemző XX kromoszóma párral. Később a vizsgálat tovább finomodott, mivel bebizonyosodott, hogy a női XX illetve a férfi XY kromoszómapárok mellett számos egyéb átmeneti létezik. Ezeket a vizsgálati módszereket nemcsak etikai, hanem tudományos szempontból sok kritika érte. Olyan sportolónőket is kizártak, akik genetikai eltérésük miatt egyáltalán semmiféle versenyelőnyt nem élveztek. Így járt a lengyel olimpiai bajnok 4×100 méteres váltó tagja, Ewa Klobukowska is.. A szexvizsga során kiderült, hogy az általa produkált értékek eltérnek a normáktól. Ezek az eltérések ugyan nem jelentettek számára semmiféle előnyt, mégis eltiltották a versenyzéstől.
A sorozatos kritikák hatására a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1999-ben módosította az előírásait. Kizárólag megalapozott, indokolt gyanú esetében kerül sor szexvizsgára.
Visszatérve a Semenya-ügyre, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség és Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által megrendelt vizsgálat bizonyította, hogy egyes férfias alkatú sportolók magasabb tesztoszteron hormon szinttel rendelkeznek az általános, nőkre jellemző normánál. Ez pedig versenyelőnyt jelent. A jellemzően férfi hormon, tesztoszteron hatására javul az atlétanők teljesítménye, erősebb izomzat alakul ki, valamint növekszik az állóképesség. Ennél fogva a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, 2018-ban bizonyos versenyszámokban maximálta a versenyzőnők tesztoszteron szintjét. Azoknak a sportolónőknek, akiknek hormon szintje az előírt határt meghaladja, gyógyszeres kezeléssel kell a tesztoszteron szintet csökkenteniük. Semenya ügyvédjei megfellebbezték az új szabályt a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál az etikai normák megszegésére hivatkozva, de jogorvoslati kérelmüket elutasították. Semenya a hírek szerint visszatért eredeti sportjához, újra labdarúgóként edz.
A férfias amazonok részvétele a nők sportjában természetesen nem kizárólag az atlétikára jellemző. Ennek megfelelően számos sportág nemzetközi szövetsége és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is előírásában rögzítette a tesztoszteron szint korlátozását. A szabályozás ellenzői az emberi jogokat durván sértőnek ítélik a bevezetett intézkedést. Véleményük szerint a magasabb tesztoszteron szint ugyanolyan természetes adottság, mint más sportolók esetében a többi versenyzőhöz képest az erősebb szív. Gondolatmenetük szerint az lenne az igazságos megoldás, ha nemcsak a férfias sportolónőknek kellene gyógyszert szedniük versenyelőnyük csökkentésére, hanem nemüktől függetlenül, azoknak a sportolóknak is, akiknek egyéb, velük született biológiai előnyük van, például jobb a tüdőkapacitásuk.
Az említett kérdéskörhöz egy újabb, megoldandó probléma kapcsolódik. A tudomány fejlődésével lehetőség nyílik nemváltó műtétekre, amely az elit sportban újabb kérdéseket vet fel. Hogyan illeszthetők be ezek az emberek az élsportba? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság feltételhez kötve engedélyezi, hogy a sportolók az új nemüknek megfelelő kategóriában versenyezhessenek. Az alap elvárás, hogy a nemüket megváltoztató sportolók műtétük után legalább 2 éves időtartamú hormonkezelésben részesüljenek. Nagy visszhangot és vitát keltett az első nemet váltó (transgender) sportoló, Rachel McKinnon világbajnoki aranyérme. Egyesek csalást emlegetnek, mások a szexuális előítéletek lebontásának fontos eredményeként értékelik az eseményt. Ugyancsak fogas kérdés a férfiből nővé operált erőemelő, Mary Gregory ügye is. A sportoló a nők között egy erőemelő versenyen minden versenyszámot megnyert és 4 világcsúcsot állított fel. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert az amerikai szövetség kizárta a versenyzőt. Többek között arra hivatkoznak, hogy erőemelésben a tesztoszteron mellett a csontozatnak is jelentős szerepe van, amely a nemváltást követően változatlan marad. Ellenpólus Mack Beggs története. A sportoló még lány korában kezdett el birkózni, jelenleg nemváltása miatt tesztoszteronkezelésben részesül. Szeretett volna a fiúk között indulni a középiskolás versenyen. Kérelmét elutasították, mert a jelenlegi szabályok értelmében mindenki csak a születési nemének kategóriájában versenyezhet. Hatalmas fölénnyel nyerte meg a versenyt.
Az ellentmondásos helyzetről Martina Navratilova, egykori sokszoros bajnok és közismerten férfias karakterű teniszező is nyilatkozott. „Be kell látnunk, hogy nincs tökéletes megoldás, amely senkit sem sért vagy hoz hátrányos helyzetbe. Az a cél, hogy megtaláljuk azokat a szabályokat, amelyek a női sportot befogadóvá, mégis igazságossá teszik. Ha mindenkit bevonunk, a női sport a mai értelmében megszűnne létezni. Minden ésszerű szabályozásnak megkötésekkel kell rendelkeznie.”
Jády György