Aachen városa és a díjosztó direktórium a 2023-as Károly-díjat egyhangúlag Volodimir Zelenszkijnek és népének ítélte oda. Indoklásuk szerint az ukrán nép nemcsak hazáját, hanem Európát és az európai értékeket is védi.
Aachen városa és a díjosztó direktórium a 2023-as Károly-díjat egyhangúlag Volodimir Zelenszkijnek és népének ítélte oda. Indoklásuk szerint az ukrán nép nemcsak hazáját, hanem Európát és az európai értékeket is védi. A díjjal egyértelműen jelezni kívánták, hogy Európa és benne első helyen Németország támogatja Ukrajnát, és Ukrajna helye az Európai Unióban van. Minden eszközzel segíteni fogják mihamarabbi csatlakozásukat, ugyanakkor bátorítani is szeretnék őket hősies harcuk folytatására.
A Károly-díjat 1950-ben alapították és azóta évente olyan személyeket tüntetnek ki vele, akik Európa szolgálatában, az európai egység érdekében fejtenek ki kiemelkedő tevékenységet. A névadó az a cudar Nagy Károly, Európa atyja, aki hódításaival egyesítette Nyugat- és Közép-Európát, akit a németek és a franciák egyaránt történelmük alapítójaként tisztelnek. Az eltelt hetvenhárom év alatt hetvenhárom díjazott volt, köztük két magyar is, Horn Gyula és Konrád György. A kitüntetettek személyén keresztül jól lemérhető, milyen európai értékrend mentén gondolkodik a direktórium.
Most az ukrán nép és lelke, Zelenszkij elnök a díjazott, akit idén már a Time Magazin, a Financial Times és még jó néhány közvélemény-kutató az év emberének választott. Nem tudom, jókor kapják-e a Károly-díjat vagy megkésve, hiszen az aacheniek már nyáron szerették volna őket valami kis különdíjjal jutalmazni. Európai parlamenti képviselők lobbiztak Zelenszkijék érdekében Aachenben és Strassburgban egyaránt. A díjosztó gyorsasági versenyt Strassburg nyerte, az Európai Parlament Szaharov-díját a napokban már át is adták az ukrán nép bátor képviselőinek. A laudáció ezúttal is figyelemre méltó: „Az oroszok provokálatlan agressziós háborúja óriási költségeket ró az ukrán népre, amely nemcsak függetlenségi háborút, hanem értékháborút is folytat Európa védelmében.”
Az elnök főhadiszállásáról jelentkezett be a szokásos videón, most a pénzen kívül nemzetközi bíróságot követelt, hogy alaposan megbüntethessék Oroszországot. Nem tudom, gondolt-e arra, hogy a díj névadója, Andrej Szaharov fizikus és emberjogi harcos valójában orosz volt. Szabad-e egy ukránnak oroszról elnevezett díjat átvennie, és ha igen, milyen körülmények között teheti meg? Az Európai Parlamentben ez a dilemma senkinek nem jutott eszébe, egyébként sem tudnak ránézésre különbséget tenni orosz és ukrán között. Az ő figyelmüket az igazságért folytatott harc kötötte le. A mostani korrupciós botrány kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen érdekcsoportok állhatnak az Ukrajnáért lobbizó EP-képviselők mögött?
Tudják-e az Ukrajnát vehemensen támogató brüsszeliták, hogy a Mirotvorec, ez az „Ukrajna nemzetbiztonságával, a béke, az emberiség és a nemzetközi jog elleni bűncselekmények kutatásával foglalkozó” kijevi NGO-központ halállistát vezet Ukrajna vélt ellenségeiről? Ezen a halállistán a háború kezdetén 187 ezer név szerepelt, a szám azóta jelentősen tovább duzzadt. Tudják-e vajon, hogy az ukrán határőrök kettő- és ötezer dollár közötti kenőpénzért bárkit átengednek a határon, de a magyarok útlevelét elveszik? Tudják-e, hogy a segélyként érkező élelmiszer-szállítmányokat nemes egyszerűséggel elkobozzák és pénzért árulják? Tudják-e, hogy Zelenszkij elnök az ellenzéki sajtót rég felszámolta, az oroszbarátnak titulált ellenzéki pártokat betiltotta? Ittak-e már az elnökről elnevezett, kék-sárga nemzeti színű palackokba töltött akciós vodkát?
Szerintük összeegyeztethető-e az európai értékekkel a nemzeti kisebbségek, oroszok, magyarok folyamatos vegzálása? Ugyanis az ukrán állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti, kisebbségi, egyéni és közösségi jogait. Sőt: a magyarság terhére nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik a Kárpátalján. Ahogy minden bizonnyal a Donbasz orosz lakosságának is ez a sorsa. A magyar Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint Ukrajna az emberi jogi vizsgán bizony megbukott.
Tíz hónapja tart a háború. Hivatalos adatok szerint ez idő alatt 16 millió ember hagyta el Ukrajnát, ennek egy része, talán a fele időnként visszatér. Az ország fizetésképtelen, külföldi hitelekből, segélyekből tartja fent magát. Honvédő harcát azért tudja folytatni, mert a Nyugat ellátja pénzzel, fegyverekkel, kiképzőtisztekkel, önkéntes katonákkal. A háborúban elesettek száma mindkét oldalon minimum százezres nagyságrendű, a civil áldozatoké is ötvenezer fölött van. Itt a tél, az oroszok szétbombázták az energetikai infrastruktúrát, nincs áram, nincs fűtés, nincs víz. Az ukrajnai tél kemény. Jön a karácsony, a szétlőtt házak pincéiben, jéghideg lakásokban kucorognak az emberek, gyertyát gyújtanak a sötétben, és hallgatják a légvédelmi szirénát, a becsapódó rakéták robbanását.
Az elnök győzelemről beszél. Ez a győzelem mindannyiunk győzelme lesz, Európa győzelme az agresszor felett – ígéri. Állítólag az ukránok 95 százaléka egyetért azzal, hogy a harcot a győzelemig kell folytatni. Az ukrán gyerekek karácsonyra légvédelmet, fegyvereket és persze végső győzelmet kértek a Mikulástól. Így aztán az év emberének megválasztott elnök viseltes katonai jelmezében Washingtonba utazott, hogy az amerikai Mikulástól a gyerekeknek elhozza az ajándékot, pénzt és a legmodernebb légvédelmi fegyvereket. Majd játszadozhatnak vele, ha felnőnek, mert a végső győzelem nagyon távolinak tűnik.
Békét, fegyverszünetet nem kér senki, a nép nem vonul utcára a háború végét követelve. Sem Ukrajnában, sem Európában. Aki tárgyalóasztalt emleget, azt rögtön Putyin-barátként stigmatizálják. Bár a harcok Ukrajna délkeleti karéjában, Donbaszban és a Donbaszért folynak, ezer kilométerre az ország nyugati határaitól, a haladó európai álláspont szerint az orosz agresszió a Varsói Szerződés egykori tagállamait fenyegeti. A háborús hisztéria ennek jegyében zajlik, Oroszországot katonailag le kell győzni, gazdaságilag térdre kényszeríteni és politikailag elszigetelni. Hogy soha többé ne jusson eszébe magát nagyhatalomnak képzelni. Ezért kell az ukránokat minden eszközzel támogatni, hiszen ők valójában Európáért, értünk harcolnak, akár az életük árán is. Míg ők a harcokkal országukat, addig Európa az oroszellenes szankciókkal önmagát igyekszik tönkretenni, és sodródik egyre beljebb ebbe az eszkalálódó háborúba.
Pedig annyi történelmi példát lehetne hozni, hová vezet ez az esztelenség!
Rab Irén
történész
Forrás: Magyar Hírlap