A lefűrészelt turul szobor az ukránok hálája Magyarországnak amiért százezres menekült tömegeket befogadott? Esetleg nyílt felhívás arra, hogy a magyar kormány ne maradjon semleges a háborúban, és fegyverszállítmányokat engedjen át Ukrajnába? Csak konyhaasztal melletti találgatások ezek, s hiába reméljük, hogy az oroszoktól visszakapjuk Kárpátalját, amíg semlegesek vagyunk további magyar emlékműveket is megcsonkítanak, hiszen a magyarságot magjában irtani kell? De azért jól jött kétszázezer magyar halála a harcokban, ugye Ukrajna?!
Az Origo hírportál szerint: Munkács önkormányzata már négy évvel ezelőtt meghirdette a várban álló magyar jelkép, a 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turul szobor „cseréjét”: írásba ugyan nem adták, hogy erre készülnek, de a turul szobor fotójával illusztrálták azt a pályázati felhívást, amely egy ukrán címer-emlékmű tervezéséről és kivitelezéséről szólt.
A Kárpátalja.ma a Zakarpattya online-ra hivatkozva annak idején azt írta: a tervezett emlékmű csere feltehetően
VÁLASZ A MAGYAR KORMÁNY „UKRÁNELLENES ÉS UKRAJNÁVAL SZEMBEN ELLENSÉGES RETORIKÁJÁRA”.
A turul ősi jelképünk s mint olyan, a szó török eredetű (a csagatáj toğrul vagy turğul vadászsólymot jelent), a törökben tarağay, több török nyelvben kis termetű madarak neve turğay.[3] A törökben is megvolt tuğrul alakban. A két ugor hitrege szövege szerint “Numi Tarom atya fejét leeresztve csak ült vala (….) Ha szárnyas féle állatomat közel érik, azonképen vasbul nyilat csinálj, nyelét fából csináld, szárnyas féle állatomat közel érvén, azon nyíllal öljék meg.” (Kandra Kabos, Magyar mitológiai és történelmi munkái, Szkítia Kiadó, 2020, 69 o.)
A turul alakja érdekes, visszatérő jelenség a mai napig fellelhető eurázsiai sámánizmusban. A különféle madarak (búvárréce, sas) a sámán (nálunk táltos) repülésével állnak kapcsolatban, kifejezik az utazását a különféle világok között. Az eurázsiai sámánok hite szerint az első sámánasszony egy sastól szülte világra az első sámán férfit. E monda hasonlóságot mutat Emese álma című mondánkkal. A sámánhit maradékát őrző eurázsiai népek gyakran állítanak a mai napig madaras oszlopokat, melyek a világfát szimbolizálják. Koreában ezek az oszlopok védik a falvakat.
Az interneten a határozat szövegét is közzétették, amelyben az olvasható, hogy a városi tanács a munkácsi várban működő történelmi múzeum igazgatóját arra utasítja, távolítsa el a magyar jelképet a vár bástyáján álló obeliszkről, és Ukrajna állami jelképét, az úgynevezett „trizubot”, vagyis a háromágú szigonyt tegyék a helyére.
“Szabad-e Dévénynél betörnöm, új időknek új dalaival?”–Ady sorai jutnak eszünkbe. A tanulságot mindenki levonhatja magának, az elszakított területeken a magyarság oly elnyomásban él mind a mai napig, amit nem mér fel a regnáló kormányzat sem, úgy látszik, nem hiszik el, hogy történelmi emlékművek megcsonkítása, lerombolása még 2022-ben is hobbija hol az ukrán, hol a román, hol a szlovák hatalomnak. Ez kéz a kézben jár a történelemhamisítással.