Jancsó Miklós volt feleségéről, Mészáros Mártáról, az érdemes művészről, a 86 éves Kossuth-, Balázs Béla-, SZOT- és Gundel-díjas, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró asszonyról és Aurora Borealis című alkotásáról vajon ki merészelne rossz kritikát írni?
A film legélvezetesebb jelenetei a természetben játszódnak. Amikor Ákos (Wunderlich József) a bugyogó gyógyvízű tóban feneket villantva fröcsköli meztelenül a fehér ruhában bohóckodó és nem mellesleg bűbájos Törőcsik Franciskát (fiatal Mária) akkor, bár Magyarországon élek, honvágyam támad. Bárcsak ez lenne a magyar vidék! Szép a táj, szép az ország, szép a szerelem, a viszonyok letisztázottak. De nem ilyen. Ennél fogva a váltás is erősre sikeredik, amikor hirtelen a vallató szobába ugrik a kamera, ahol a megkötözött színész már korántsem annyira felhőtlenül boldog az őt meggyalázó katonák társaságában.
Az ’50-es években járunk, vidéken valahol, a második világháború után, amikor üldözik a nemesi származásúakat, és erre Ákos is nagyon hamar rájön. Babák villannak fel sejtelmesen, kopott, félelmetes csecsemők, az öreg Máriát alakító Törőcsik Mari elmereng a bugyogó forrás felett a szürkületben.
Fiatalkori önmagába révül, rutinosan, csont nélkül hozza szentimentális nézését.
Az Aurora Borealis forgatókönyvét Mészáros Márta állandó forgatókönyvírójával, Pataki Évával és fiával, Jancsó Zoltánnal közösen írta. A történetvezetés jól átgondolt, sejtelmes, de ugyanakkor nem meglepetésszerű. Az operatőr, Piotr Sobbocinski Jr. keze reszket, a képek szépek, próbálkozik fordulatokkal és csavarokkal, de valójában öncélúan befejezetlenek és semmitmondóak a mozdulatai.
Olyan, mintha nem kommunikált volna a rendezővel, vagy félreértették volna egymást.
Habár a témaválasztás végre felölel egy olyan dolgot, amiről hallgattunk ez ideáig, és az időzítés is szinte tökéletes Weinstein és Marton forró ősze során, a #metoo kampány közepén, roppantul csiszolatlan még a közlési forma. Törőcsik Franciska hitelesen alakítja a meggyalázott, szerelmétől elválasztott kiüresedett testet, de sokkal jobban tetszik a vidám, bohockodó énje, amiben felszabadultabban és hitelesen van jelen a vásznon. A határon, amikor elkapják a szerelmével szökni próbáló törékeny nőt, hatásvadász beállításokkal próbál elrettenteni a rendező. A fiatal Mária kálváriája még csak itt kezdődik, amikor együtt zötykölődünk vele a katonai furgonban Bécs macskakövein. Ismét szép képek sora következik, amik valahol kárpótolnak a katonák felszínes jelenléte és a dokumentumfilmes képbeállítások, vágások hanyagsága miatt.
A bécsi lakás berendezése múltban és jelenben is pazar, emlékezetes. Nem fukarkodtak a kellékekkel. Az osztrák lakásba betörő két katonanő játéka pedig végre hitelesen ábrázol egy mikrovilágot, és kitölti az űrt, amit a magyarországi férfi katonák hitvány játéka keltett bennem korábban a határon és a tó mellett. Törőcsik Franciska pár jelenetben nyújtott alakítása mellett ennek a párosnak a játékát nevezhetem színvonalasnak és emlékezetesnek. Az Aurora Borealis története valójában érdekes, izgalmas, és mivel nem az a célom, hogy elvegyem az olvasó kedvét attól, hogy megnézze ezt a filmet, nem mesélem tovább.
Olgát, a bécsi jogászt alakító Tóth Ildikó játéka nem hagy mély nyomot bennem. A színésznő lejárja a jeleneteket, szép a ruhája, de felszínes eszközökkel dolgozik, és képtelen feloldódni a kamera előtt.
Görcsösség uralja a levegőt körülötte. Cserhalmi György festője tördelt és sablonos, bágyadtan halványul el a foltos emlékfoszlányokban. Fekete Ernő talán legjellegtelenebb filmbéli alakítását nyújta a doktor szerepében, egy hangulatkeltő kisebb szerepet „úszott meg” Mészáros Márta grandiózusságra törő alkotásában. Talán benne jelenik meg a legplasztikusabban, hogy milyen hangulat lehetett a forgatáson.
Törőcsik Mari unalmas, sok az életrajzi szál utalások szintjén, ami a laikus nézőt meg is tévesztheti, de ettől még nem válik őszintévé vagy izgalmassá az alakítása. Az ő hosszúra elnyújtott jeleneteinek a végét kifejezetten várom, kaparom a székemet.
Nem a színészek hibája elsődlegesen a felszínesség. A probléma mélyebben gyökerezik. A távolságtartó, érvénytelen alakítások mögött az alkotók kényelme és a küzdés hiánya rejtőzik. A vér nélküli kulturális és politikai rendszerváltó forradalom narratívájába, és a rendszerváltás utáni magyar film elzüllésének keresztútjában viszont az első sorban menetel.
Mészáros Márta korábban elmesélte egy interjúban, hogy a Filmalapnál először elutasították a forgatókönyv tervét. Havas Ágnes, a Filmalap vezetőjének támogatására nem adta fel a próbálkozást. Andy Vajna találkozóra hívta a sushi éttermébe. Mészáros Márta fia együtt kendózott Habony Árpáddal, aki pont ott ült egy asztalnál Rogán Antallal és a filmügyi biztossal. A valamikori parókaárus ekkor nagyjából 700 millió forint támogatásra bólintott rá régi, amerikai ismerőse megkeresésére. Természetesen nem a saját zsebéből adakozott az Aurora Borealis elkészítésére, hanem a tiédből, kedves olvasó.
RENDEZŐ: Mészáros Márta
FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Mészáros Márta, Pataki Éva, Jancsó Zoltán
OPERATŐR: Piotr Sobocinski Jr.
PRODUCER: Major István
TÁRSPRODUCER: Gül Togay
Forrás: http://contextus.hu/aurora-borealis-eszaki-feny-torocsik-mari-meszaros-marta/