Miért hasonlít annyira egymásra az esztergomi Mária Valéria híd és a komáromi Erzsébet híd? Mitől különleges a Szabadság híd? Mi kapcsolja e hidakhoz az Operaházat vagy a Keleti pályaudvart? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Összeköttetések, az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című új időszaki kiállítása a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben. Az egyik legnagyobb magyar hídtervező, Feketeházy János kettős évfordulója kapcsán egy kivételes alkotó páratlan alkotásait mutatja be a múzeum. A kiállítás 2018.március 31-ig tekinthető meg.
„Feketeházy munkássága egyedülálló volt a századfordulón, ahogyan alkotásai ma is páratlanok és nélkülözhetetlenek, hiszen hidjai városaink képét napjainkig meghatározzák, vagy éppen hatalmas térségeket kötnek össze. Többek között a Szabadság híd, az első Összekötő vasúti híd, a komáromi Erzsébet híd mellett tervezett lakóházat is, és az ő nevéhez kötődik a Keleti pályaudvar, vagy éppen az Operaház tetőszerkezetének tervezése is. Az egyik legnagyobb magyar hídtervező 175 éve született, és 90 éve hunyt el, az évforduló pedig alkalmat ad arra, hogy kiállításunkban bemutassuk sokoldalú és máig ható életművét”– mondta el a kiállítás megnyitóján Vitézy Dávid, a Múzeum főigazgatója.
A látogatók az egyik legnagyobb magyar hídtervező, Feketeházy János MÁV főmérnök életét és munkásságát ismerhetik meg. A mérnökét, kinek aktív életszakasza egybeesett a dualizmus korával, azzal az időszakkal, mely során sok ezer kilométernyi vasút és sok száz híd épült Magyarországon. Az időszaki kiállítás kettős évfordulóra emlékezik, hiszen Feketeházy a Lánchíd alapkőletételének évében, 175 éve született, és 90 éve hunyt el.
Feketeházy életművének jelentőségét kiválóan szemlélteti, hogy 1870 és 1912 között minden MÁV hidat ő tervezett, vagy közreműködött a tervezési folyamatban. Az ő munkássága jelentette a nagyobb folyók feletti magyar hídépítés kezdetét; olyan hidakat tervezett, mint az (első) Összekötő vasúti híd, a fiumei forgóhidak, a komáromi Erzsébet híd, az esztergomi Mária Valéria híd, vagy fő műve, a Szabadság híd, mely az első olyan híd volt Budapesten, amit magyar tervező épített és magyar alapanyagokból készült.
A hídépítés terén véghez vitt munkássága mellett Feketeházy számos más területen is maradandót alkotott: újfajta vasbeton tetőszerkezet, hadihíd és egy váltóállító készülék szabadalmai fűződnek a nevéhez. Mindemellett tervezett lakóházat, és az ő nevéhez kötődik az Operaház, a Vámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Keleti pályaudvar tetőszerkezetének tervezése is. Az Operaháznál 1884-ben sarló alakú főtartókat tervezett, a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete pedig Európában addig szokatlan módon tömör, azaz nem rácsos főtartóval épült meg.
A kiállításon eredeti hídelemek, nagy méretű hídmodellek, szemléltető eszközök, fényképek és dokumentumok mutatják be az egyik legnagyobb magyar hidász életét és jelentősebb műveit. A tárlat a hidak életét, valamint azoknak az adott térség, város fejlődésében betöltött szerepét is végigköveti.
A kiállítás megvalósításában a Hidászokért Egyesület társrendezőként működött közre. A kiállított tárgyak felajánlásával a kiállítás megvalósulásához szintén hozzájárult a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., a Magyar Közút, a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék, a Via Pontis Kft., valamint a Szegedi Móra Ferenc Múzeum.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
fotók: Bognár Mária