Close

Tudósok nemzetközi konferenciája Budapesten

mtakonf02

 

A felgyorsult tudományos fejlődés ijesztő lehet az átlagember számára, és ennek olyan negatív hatásai vannak, mint például az oltásellenesség vagy az áltudományok terjedése, fontos, hogy ne csak a társadalom próbálja megérteni a tudományt, hanem a tudományos világ is megpróbáljon választ adni a társadalom által feltett kérdésekre – hangsúlyozta Lovász László, a MTA elnöke egy Budapesten tartott nemzetközi konferencián. A nagyszabású tanácskozás fő témája Európa jövője és fenntartható fejlődése, alkalmazkodóképessége olyan fontos területeken, mint például a kulturális örökség, a szociális ellátórendszerek, az egészségügy, a gazdaság, a klíma és a tudomány.

Az európai tudományos akadémiákat összefogó ALLEA (All European Academies) és az európai tudományos akadémiaként működő Academia Europaea (AE) most először rendezett közös éves konferenciát és közgyűlést, amelynek helyszínéül a Budapestet választották, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghívására. Az 1994-ben alapított ALLEA-nak jelenleg 40 ország 59 akadémiája a tagja. A szervezet fő célja, hogy politikai, kereskedelmi és ideológiai érdekektől függetlenül javítsa a tudományos kutatás feltételeit, és hozzájáruljon az európai együttműködés erősítéséhez. 

A konferencia kapcsán nyiatkozott Lovász László, MTA elnöke. Olyan kérdésekre is válaszolt, mint : hogyan lehetne Magyarország a régió tudományos központja, mi hátráltatja ezt jelenleg? Mi az MTA szerepe a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban? Változott-e a társadalomnak a tudományba vetett bizalma?  MTA elnöke többek között elmondta, hogy: a régi és az új EU-tagállamok (EU15 és EU13) között tudományos teljesítményben is nagyok a különbségek, de a tudósok nem akarnak kétsebességes Európát. Egyéni kiválósági alapon egységes verseny van Európában, és Magyarország meg tudott kapaszkodni a középmezőnyben, a többi EU13-as országot lényegesen megelőzve. Az EU13-as régió felzárkózásának lehetőségeiről részletesen és hosszan beszélgettek a konferencián. A felgyorsult tudományos fejlődés kapcsán kiemelte: ijesztő lehet az átlagember számára ez és ennek olyan negatív hatásai vannak, mint például az oltásellenesség vagy az áltudományok terjedése; Így különösen is fontos, hogy ne csak a társadalom próbálja megérteni a tudományt, hanem a tudományos világ is megpróbáljon választ adni a társadalom által feltett kérdésekre;

A magyar tudományos eredményeket értékelve hangsúlyozta: a hazai hasznosulásában javulás tapasztalható, folyamatosan javul a jogi és gazdasági háttér, másrészről pedig létrejött egy olyan fiatal kutatói gárda, amely tudását a versenyszférában is tudja hasznosítani. Ám ahhoz, hogy Magyarország legyen a régió tudományos központja, egyebek mellett egy többezres konferenciaközpontra lenne szükség, továbbá arra, hogy a közbeszerzési törvények ne hátráltassák feleslegesen a tudományos kutatásokat. A Nemzeti Alaptanterv kapcsán elmondta: a kidolgozásában az Akadémia nem vesz részt közvetlenül, de amikor elkészül majd egy-egy rész, akkor azt véleményezi.

 

MTA

Fotó: MTI

 

A nemzetközi tudományos konferencián elhangzottakról Tudomány rovatunkban részletesen is beszámolunk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top