Hamarosan a magyar vulkán-turizmus lehet az újdonság a turisztika palettáján. MTA kutatói már azon dolgoznak, hogy hazánk és környéke vulkánjait népszerűsítsék és a megfelelő szakanyag ismeretében a laikusok számára is elérhetővé és közérthetővé tegyék vulkánjainkat. A Pannon Vulkán program már elindult, hamarosan új, érdekes és gyógyító vulkánok feltárásával bővülhet térségünk.
A Csomád, a Keleti Kárpátok legfiatalabb vulkánja ennek köszönhetően került fel most a vezető hírek közé. Bár kitörése nem valószínűsithető, a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportának legfrisebb mérései alapján a hegy gyomrában zajló gázképződések arra utalnak, hogy a vulkán nem hunyt még teljesen ki. Legutolsó kitörése 23 ezer évvel ezelőtt történt. A tudósok a világ valamennyi pontján korábban kizárólag a kitörések várható időpontját kutatták és próbálták előrejelezni, ám most már mint leendő turisztikai célpontok kerültek a magyar górcső alá. A mostani felmérések is elsősorban ezt a célt szolgálják – emeli ki anyagában Harangi Szabolcs, a MTA kutató.
( A Csomád vulkán felül nézetből – egykori kráterében ma egy tó van.)
Számukra fontos valamennyi, a laikus számára talán lényegtelenek tűnő szakmai szempont is. Ilyen például a gázképződés. A mofetták azok a helyek, ahol egy több ezer éves vulkánnál, jelenleg is gázképződést mérnek. A most címlapokra került Csomád vulkán mofettái több ezer évesek és most is ontják a gázokat, olyannyira, hogy a népnyelvben már régóta elhíresült a környék egy-egy tájegysége. Van Büdös barlang és a Buffogó láp, Gyilkos-barlang és Madártemető is. A Csomádot az MTA két, gázokra specializálódótt kutatója vizsgálta most, jelenleg elemzik az eredményeiket. A Kárpát-medence vulkáni területein a Csomád volt az első, ahol modern eszközökkel végeztek széndioxid gáz méréseket . Az eredményeket, a gázok kémiai összetétele alapján pontosítják majd, így kapva pontos képet a mélyben zajló folyamatokról.
A mofetták vizsgálata ugyanakkor egy összetett folyamat, és már jóideje nem pusztán a több ezer éve szunnyadó vulkánok kitörését firtatja. Gyógyító vulkáni utótevékenységek is léteznek. A mofetták felmérése a vulkán-turizmus szempontjából is fontos. A mélyből feltörő gázokat ugyanis sok esetben gyógyászati célokra használják. A véráramba bejutva jótékony hatást fejthetnek ki a szervezetben, égéséi sérülésekre, fekélyekre, de reumatológiai, izületei panaszokra is egyaránt jótékonyak. A feltörő gáz összetételétől függ, hogy mely betegség típusokra alkalmazható. A vulkánok gyógyító hatását, gázfürdőként egyébként már az I. századtól használják gyógyászati céllal. Hazánkban 1929-1932 közötti időszakra tehető az elterjedésük. Ma az egyik leghíresebb gyógyközpont Mátraderecskén található. Itt, a természetes úton feláramló vulkáni gázokat elvezetik és gyógyító céllal alkalmazzák terápiáik kapcsán. A több éves tapasztalatuk azt mutatja, hogy jó eredménnyel tudnak segíteni az érrendszeri betegeknek, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség érszövődményei, a fekélyes és a reumatológiai betegségekben szenvedőknek. A vulkán itt a gyógyító erejét mutatja meg. A kezelések egy zárt térben zajnalak, az úgynevezett mofetta medencében, ahol pamut ruhába ülnek be a betegek, biztonsági öv segítségével kötik be magukat, majd várják a szinte észrevehetetlen kezelés végeztét. A kúrákat csak orvosi javallatra a meghatározott ideig lehet igénybe venni.
(A gyógyító vulkáni gázok – gázfürdő Magyarországon )
A mátraderecskei gyógyközpont is lakosság megfigyeléseknek köszönheti létét. A helyeik ugyanis még a múlt század elején észleltek a Mátra rég kihunyt vulkánjából feltörő különös gázokat. A lakosság idővel megtanult együtt élni ezzel, néhány ház pincéjében, mélyebb fekvésű helyiségekben több alkalommal fordultak elő szokatlan rosszullétek, tömeges baromfipusztulás, egy esetben pedig egy kút ásása halálesettel végződött. A hely különös CO2 gázos jellege, az 1930-as évek óta ismert, de csak 1992-ben indultak meg a földtani, kémiai, fizikai, radiológiai vizsgálatok. Így derült ki, hogy a vulkán veszélyes gázai megfelelő szakértelemmel gyógyítóvá alakíthatóak. A széndioxidos-fürdő azóta a gyógyászati turizmus különleges gyöngyszemének számít Mátraderecskén,az Egészségügyi Minisztérium Gyógyfürdő Főigazgatósága 1999-ben gyógygázzá nyilvánította az itt feltörő vulkáni gázokat és a gyógyászati központot gyógygázfürdő-intézménnyé minősítette.
( Ahol a vulkán már csak békésen működik – a gyógygáz-fürdő központ Mátraderecskén )
A vulkánok eddig a nagyközönség számára ismeretlen adottságait és gyógyító lehetőségeit is vizsgálja most a Magyar Tudományos Akadémia. A Vulkanológiai Kutatócsoport tavaly a Tokaj- hegyalján végezett méréseket. A vulkán tuzrizmussal kapcsolatosan pedig Harangi János, MTA kutató megjegyezte : a vulkán út ötlet iránt nemzetközileg nagy az érdeklődés és reméljük akár egy teljes Európát átszelő, inaktív, szunnyadó és aktív tűzhányókat összekötő egyedi vulkán út álma is megvalósulhat Magyarországról!.
Jelenleg A Pannon Vulkán programmal kapcsolatos első tanulmányaikat nagy érdeklődéstől kísérve publikálták nemzetközi szakmai lapokban. Ha vulkanologia bekerül a turisztikai piacra, az nagy mértékben a magyar kutatóknak lesz köszönhető.