Az a cél, hogy 2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé váljon a Magyar Honvédség – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén kedden, Budapesten.
Simicskó István felidézte: a kormány már korábban döntött arról, hogy a honvédséget folyamatosan megerősítik, s ehhez évről-évre a GDP 0,1 százalékával növelik a honvédelmi költségvetést. A magyar gazdaság erősödésének köszönhetően a honvédség fejlesztésére olyan lehetőség van, amilyen 25 éve nem volt. Közép- és hosszú távú koncepciót dolgoztak ki, az elmúlt negyedszázad legátfogóbb haderőfejlesztési programját indítják el, amely révén a jelen és jövő biztonsági kihívásaira megfelelő válaszokat adó honvédséget építenek fel.
A honvédelmi miniszter az értekezleten kifejtette a Zrínyi 2026 nevet viselő honvédelmi és haderőfejlesztési program részleteit. Kiemelten fontos a katonák egyéni felszerelésének – ruházata, fegyverzete – modernizációja, s a honvédségi repülő- és helikopterképességének fejlesztése is. A miniszter a honvédségi repülőbeszerzések mellett szólt arról is, hogy várhatóan májusra visszaérkezik a nagyjavításról négy honvédségi helikopter, s ezen felül két kisebb helikopterrel bővült is a flotta.
Mindemellett már megkezdték a munkát a magyar hadiipar újjáélesztéséért, s emellett híradótechnikai, informatikai fejlesztéseket is terveznek. A miniszter kiemelte: miközben hagyományos katonai kihívásokkal is küzdeni kell, egyre több kibertámadás is történik. Az információs kor fegyverei egyre könnyebben elérhetőek, szinte bárki használhatja. Ezzel együtt az ország környezete sokat változik – jegyezte meg a miniszter példaként említve a migrációs válsághelyzetet, s az Európát sújtó terrortámadásokat. Simicskó István ugyanakkor kiemelte: ebben a változó világban Magyarország egy biztos pont. Magyarország – köztük a Magyar Honvédség katonái – sikeres védték meg az ország határait és a magyar állampolgárokat.
Több mint tizenötezer katona vett részt, s vesz részt jelenleg is határvédelmi feladatokban. Mindemellett tavaly is mintegy 40 nemzetközi gyakorlaton vettek részt a katonák. Továbbá mintegy ezer katona külföldi missziókban, az állomány többi tagja mindennapi feladataik ellátása során a laktanyákban is bizonyította kiemelkedő helytállását.
A honvédelmi miniszter szerint a Magyar Honvédség 2016-ban sikeres és eredményes évet zárt. Köszönetet mondott a katonák mellett valamennyi alakulat parancsnokának, valamint többek között – a munkaértekezleten is résztvevő – Benkő Tibor vezérkari főnöknek, Kovács Józsefnek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának és Kósa Lajosnak, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnökének is.
Simicskó István is megerősítette Áder János államfő szavait, hogy a biztonság létezésünk elengedhetetlen része, s azért mindennap dolgozni kell. A honvédség felelőssége, hogy a biztonságot milyen módon és mértékben tudják garantálni az ország állampolgárai számára. Ugyanakkor megjegyezte, a felelősséget vállaló emberek közösségét gyarapítani kell, s fontos, hogy a gyermekek is ebben a szellemiségben nőjenek fel.
Elmondta: a Zrínyi 2026 program honvédelmi része azon alapszik, hogy a „haza védelme nemzeti ügy”, s hogy aki ebben önkéntesen részt akar venni, azt tegyék lehetővé. Ez hangsúlyosan érinti az önkéntes tartalékos rendszer megújítását. A jelenleg mintegy 5300 tartalékosállományt területi alapon szervezve bővítenék. Céljuk, hogy az ország mind a 197 járásában legyen önkéntes tartalékos egység.
A miniszter szerint ezzel az ország biztonságát is jelentősen növelik, s a nevelésben is fontos jellemformáló ereje van. E téren a politikus sokat vár a januárban megalakult Honvédelmi Sportszövetségtől, ugyanis úgy véli, a sporton keresztül könnyebb megszólítani a fiatalokat.
Emellett a jövőben is az egyik legfontosabb feladatnak tekintik a katonák megbecsülését. Simicskó István ennek kapcsán kitért arra, hogy folytatódik az illetményfejlesztés: 2015-höz képest már 40 százalékkal emelkedett a katonák illetménye. Januártól életbe lépett az egészségkárosodási ellátási rendszer, s szintén januártól bővítették a honvédségi árvaellátási rendszert is. Szintén kibővítették a honvédségi ösztöndíjrendszert is, már 18 ösztöndíjprogramot kínál a jelentkező fiatalok számára a honvédelmi tárca – sorolta a honvédelmi miniszter.
***
Áder János: a biztonságért folyamatosan dolgozni kell
A biztonság nincs magától, azt minden körülmények között az ember teremti meg, és azt csak a folyamatos munka tarthatja fenn – hangsúlyozta a köztársasági elnök a Magyar Honvédség éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén kedden, Budapesten.
Áder János kiemelte: a biztonság iránti vágy „a kezdetektől kódolva van bennünk, elválaszthatatlan az embertől”.
A biztonság az élet alapvető feltétele, és „amióta az ember rájött, hogy egyedül kevésbé boldogul, azóta a közös biztonság minden közösség létezésének és túlélésének alapja” – tette hozzá.
Ez a munka mindenkire kötelezettséget ró: minden magyar állampolgár tehet valamit azért, hogy biztonságban éljünk – szögezte le Áder János, de ugyanakkor megjegyezte: a legnagyobb felelősség azokra hárul, akiknek a biztonság megóvása a hivatásuk.
Az államfő beszédében kitért arra is, hogy a biztonság történelmi koronként más kihívást jelentett: mást jelentett Hunyadi, Zrínyi vagy Kossuth idejében.
„A 20. század végén – különösen NATO-csatlakozásunk után – joggal hihettük, hogy elértük a biztonságnak azt a fokát, amikor a magyar katonák fő feladata és felelőssége a felkészülés és a készenlét”, és klasszikus harcászati tevékenységre csak az országhatárainktól távol, külhoni missziókban lehet szükség. A világ viszont az elmúlt két évben sokat változott – emelte ki az államfő.
Áder János emlékeztetett: a magyar katonáknak már idehaza, a határok mentén is állandó, napi védelmi feladatokat kell ellátniuk, és „a tét nem kevesebb, mint Magyarország szuverenitása, önrendelkezése és biztonsága”.
Az államfő kifejtette: 2015 szeptembere óta 15 ezer 495 – hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, illetve nyugállományú – katona látott el feladatokat a déli határnál, több mint félezer haditechnikai eszköz és jármű segítségével. Jelenleg is több mint hatezren szolgálnak a térségben.
A cél egyszerű és világos: az ország területére csak ellenőrzött módon lehessen belépni. „Magyarország nem lehet átjáróház! Magyarországnak ez saját és Európa polgárai iránt viselt felelőssége” – szögezte le az államfő.
Áder János a honvédség éves munkaértekezletén kitért arra is, hogy szövetségesi kötelezettségeinkkel összhangban „Zrínyi 2026” néven átfogó honvédelmi és haderőfejlesztési program indult Magyarországon.
Ennek célja, hogy az „új típusú kihívásokhoz megfelelő feltételeket biztosítva megteremtsük új, 21. századi biztonságunkat”. A honvédség állományától ugyanakkor Magyarország polgárai azt várják, hogy a korszerűsítés új, változó feltételrendszerében is „változatlan katonaerényekkel, hűséggel, becsülettel szolgáljanak” – tette hozzá az államfő, kiemelve: a katonai hierarchia legmagasabb fokán a haza, a haza törvényei, a haza biztonsága áll.
MTI