Meglehetősen lesújtó eredményt hozott a WWF Magyarország megbízásából 2016 szeptemberében készült átfogó közvélemény-kutatás, amely arra kereste a választ, mennyire törődik a 18-59 éves magyar városi lakosság a fenntartható fejlődéssel, ezen belül is a környezet- és természetvédelemmel.
A WWF Magyarország korábbi, 2010-es felméréséhez képest 2016-ra jelentősen lecsökkent a lakosság érdeklődése és érzékenysége a globális és lokális fenntarthatósági problémák iránt. Továbbra is az ivóvizek és a természet védelme vezeti a rangsort, de a klímaváltozásért már kevesebben aggódnak, mint hat évvel ezelőtt.
Ugyanakkor a lakosság a fenntarthatósági témák megnövekedett média jelenlétét észleli, ami még inkább alátámasztja az emberek lecsökkent érdeklődését, jelezve, hogy számukra a jelenlegi formájában eleget foglalkozik a média az említett témákkal.
Ha a lakosságot környezettudatossági szemszögből elkülönítjük, és azok válaszait vizsgáljuk meg egymáshoz képest, a helyzet még elgondolkodtatóbb. A lakosság túlnyomó része (42%) ugyanis mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság csupán 16%-a vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet – és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további egyötödük (21%) érdeklődik, a fennmaradó egyötödöt (21%) viszont hidegen hagyják a zöld témák.
Bizakodásra adhat azonban okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre (pl. takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás), és nőtt a helyi előállítású termékek preferenciája is. A ’Fair trade’-ből származó termékek vásárlása, vagy a civil szervezetek támogatása azonban továbbra is csupán a vágyak szintjén marad.
„Ma már tudjuk, hogy az emberiség bolygóra gyakorolt hatása igen drasztikus, és nemcsak egyes fajok eltűnését vonja maga után, hanem az emberek jóléte és egészsége a tét. Ezért különösen fontos megértenünk tetteink következményeit, és együtt megtalálnunk a megoldásokat arra, hogy hogyan tudunk egy élhető, fenntartható jövő felé elmozdulni. Ebből a folyamatból mindannyiunknak ki kell vennie a részét. Ennek tudatosításán fogunk ezután is dolgozni” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A kutatás 2010-ben és 2016-ban készült 500 fő megkérdezése alapján, a 18-59 éves magyar, városi lakosságra reprezentatív mintán, a WWF Magyarország megbízásából. A mintavétel mindkét esetben megegyezett, véletlen indulócímről indított szigorított véletlen sétán és háztartáson belüli véletlen kiválasztáson alapult.
WWF Magyarország, fotó Bognár Mária