Az idén minden eddiginél hamarabb, már augusztus 13-án elérkezett a túlfogyasztás napja: 2015-ben alig több mint hét hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.
A Global Footprint Network 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyasztunk – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének közleményében.
Az elmúlt több mint tíz évben a túlfogyasztás világnapja két hónappal előrébb, kora októberről augusztus elejére került.
Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, ilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amelyet a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.
A közlemény Mathis Wackernagelt, a Global Footprint Network elnökét és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadóját idézi, aki elmondta: az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, és ezen idő alatt átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban. "A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot" – mondta.
Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. "A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért" – mondta Wackernagel.
Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a globális túlfogyasztás napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpont. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához – globálisan kivetítve – ezzel együtt is 2,85 Földre lenne szükség – áll a tájékoztatóban.
A közlemény idézi Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját, aki elmondta: Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a globális túlfogyasztás napját már május 8-án elérnénk.
A WWF Magyarország ezért fontosnak tartja a tudományos alapokra helyezett kibocsátás-csökkentést. "Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon, éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség" – mondta az igazgató.
A decemberi párizsi klímacsúcson (COP21) megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, amely gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.
A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősségvállalásán a sor – áll a WWF Magyarország közleményében.
MTI